Az outsourcing előnyei és veszélyei

2019. március 07. 07:55
Kezdetben indultunk a munkavállalók normál alkalmazásától, a fő tevékenységhez nem kapcsolódó munkákat pedig a vállalatok külső felektől egyszerűen megrendelték. Aztán beköszöntött a munkaerő-kölcsönzés kora, amikor a cégek bérbe vettek külsős munkatársakat. A legfrissebb trend a core tevékenységek és a kritikus támogató folyamatok kiszervezése.
Outsourcingról akkor beszélünk, ha egy vállalat úgy dönt, hogy egy addig is meglévő belső folyamatát kiszervezi, és egy vállalkozónak adja át, jellemzően vállalkozási szerződés keretében.

Az outsourcing a megrendelőnek sok szempontból valóban kényelmes lehet, hiszen sem a munkaerővel, sem a munka megszervezésével nem neki kell bajlódnia, és a munka jó minőségének biztosítása sem az ő feladata. Ez a munkaerő-gazdálkodás optimalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a felelősség szempontjából mindenképpen jó megoldásnak tűnhet. Ám számos buktatója lehet, hiszen a nap végén mégiscsak a megrendelő működésére, termelésére lesz súlyos hatása annak, ha a vállalkozó nem biztosítja a munka elvárt minőségét.

Fotó: Shutterstock

Ugyan outsourcing esetén az adminisztráció és a munkavállalókkal kapcsolatos utasításadási jog ténylegesen elkülönül a szolgáltatást igénybe vevő társaságtól, a gyakorlatban azonban nem teljesen így csapódik le. Sokszor fordul elő, hogy az outsourcing a munkavállalók mindennapjaiban nem jár lényeges változással: ugyanabban a munkakörben, ugyanazokkal az eszközökkel, ugyanazon ügyfélnek végzik a munkát, „csak” a munkaszerződés szerinti munkáltatójuk változik meg.

A nagy különbség a munkaerő-kölcsönzés és a kiszervezés között az, hogy a kölcsönző cég csak a megfelelő ember „kiállítását” vállalja, míg outsourcing esetén a tevékenység elvégzésére vállal kötelezettséget a külső vállalkozás.

Ennek megfelelően az outsourcing magába foglalja a feladat rossz elvégzésének vagy el nem végzésének kockázatát is. Itt praktikusan ugyanis a megbízott cég vállalkozási tevékenységet lát el, vagyis egy meghatározott eredmény létrehozását, adott munka elvégzését vállalja.

Ez pedig kockázatokkal jár, amelyek csökkentése érdekében a megrendelőnek meg kell tennie bizonyos óvintézkedéseket. Tudjuk, hogy minden lánc annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszeme az, ezért érdemes megbízható, a piacon jó hírnévvel, stabil és nagy operációval rendelkező partnerekkel szerződést kötni. Ez feltételezi a tendereztetés jó előkészítését és a referenciák szigorú ellenőrzését. Ha a szolgáltató a pályázati szakaszban nem látja át teljes egészében a munkafolyamatot és annak kapcsolódását a megelőző és az azt követő munkafolyamathoz, akkor hajlamos lesz a legegyszerűbb megoldásokban gondolkodni, hogy minél olcsóbb ajánlatot tudjon tenni.

Ez a tényleges munkavégzéskor feszültségeket szülhet, és áremelési igényhez vezethet, ezért fontos a folyamat pontos leírása.

Az előkészítő szakaszban tanácsos még megvizsgálni azt is, hogy esetlegesen felmerül-e a munkáltatói jogutódlás kérdése a tervezett kiszervezés kapcsán.

De nemcsak a folyamat lényeges, hanem az ember is, ahol pedig emberek dolgoznak, ott előfordulhatnak hibák, és szükségessé válhatnak gyors döntések is. Éppen ezért az outsourcing szerződésében szabályozni kell az utasítási jog terjedelmét, a szolgáltatás szintjét, a teljesítési követelményeket, a kötbéreket és a teljesítés stációit, valamint az ezekhez rendelt elvárásokat. Még így is előfordulhatnak hibák (nem teljesítés vagy rossz teljesítés), ezért aki a kiszervezés mellett dönt, annak szüksége lesz egy jól működő és bármikor bevethető B tervre is, hiszen az üzemfolytonosság sérülése óriási kockázat.

A kiszervezés kapcsán fennáll a veszélye annak, hogy a fürdővízzel együtt kiöntjük a gyereket is.

Ez főként akkor következhet be, ha olyan tevékenységeket próbálunk kiszervezni, amelyeket nem érdemes, vagy amelyek nem elég jól lehatárolhatók ahhoz, hogy elkülönüljenek a céges tevékenységtől. A tipikusan kiszervezhető területek általában két nagy csoportra oszthatók: az informatikai outsourcingra, amikor az IT-infrastruktúra üzemeltetését adja át egy vállalat, illetve az üzleti, termelési folyamatok kiszervezésére, például logisztika, bizonyos gyártási folyamatok, bérszámfejtés, pénzügyi és számviteli outsourcing.

 

vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Hol van még tartalék munkaerő?

2019. november 12. 08:16
A KSH legutóbbi, július–szeptemberi tájékoztatása szerint a 15–24 éves korcsoport 29,2 százalékos foglalkoztatási rátája után a második legalacsonyabb érték az 55–64 éves korcsoport 56,9 százalékos foglalkoztatottsága. Ebben a korcsoportban nyilván vannak olyan nyugdíjasok, akik már nem akarnak vagy fizikai-egészségi okok miatt nem tudnak dolgozni. Vállalatoktól hallhatók olyan vélemények is, hogy az idősebb korcsoportba tartozókat elküldik, mert egyrészt már nehezebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez, másrészt a korral a keresetük is magasabb lett. Ezért gazdaságosabb a cégnek olcsóbb és könnyebben irányítható fiatalokkal lecserélni őket. Azonban ha megnézzük az Eurostat felnőttképzéssel kapcsolatos friss jelentését, akkor még egy érdekes jellemzőre fel kell figyelnünk.

Mit tehetünk, ha túl agresszív a főnökünk?

2019. május 20. 08:32
5+1 tipp a szakértőtől