A kormánynak az a szándéka, hogy a tejpiaci áfacsökkentéssel a Magyarországon megtermelt tej jusson el a fogyasztókhoz – indokolta az agrárszektor.hu-nak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, miért csak a friss fogyasztói tejek áfája mérséklődne 2017-től 5 százalékra a jelenlegi 18 százalékról. Bizonyosnak tűnik azonban, hogy az eredeti elképzelésekben szélesebb körű áfacsökkentés szerepelt, amely kiterjedt volna valamennyi fogyasztói tejre, vagyis a forgalom nagyobb részét adó tartós tejekre is.

Ezt igazolja, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a közelmúltban még aztjelentette be, hogy a tejpiaci áfacsökkentésből éves szinten – a fogyasztói árak mérséklődésével – 21 milliárd forintos lakossági megtakarítás származhat. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára viszont az adótörvény-csomag minapi parlamenti benyújtásakor már csak 4,5 milliárd forintos, friss tejekre vonatkozó költségvetési bevételkiesésről beszélt, vagyis a tartós tejek addigra kikerültek az áfacsökkentéses termékkörből. A miértre Győrffy Balázs szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium tudná megadni a konkrét választ, és ugyanígy az NGM, illetve a kormány illetékességét jelölte meg az ügyben az agrárszektor-hu felvetésére egy sajtótájékoztatón Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára is, az NGM viszont nem válaszolt feltett kérdéseinkre.

Tejipari vélemények szerint a kormány döntése valójában azt jelenti, hogy a fogyasztói tejek közül csak a nyolc napos szavatossági idejű termékek áfája csökkenne 5 százalékra, vagyis e termékek lehetnek 2017-től olcsóbbak a boltokban. Továbbra is 18 százalékos áfa terhelné viszont a 21 napos szavatossági idejű (ESL) és a hat hónapig eltartható UHT tejeket. Az UHT tejek teszik ki ugyanakkor tejágazati adatok szerint a hazai fogyasztóitej-forgalom 50 százalékát, míg az ESL tejekre 25- 30 százalék jut. Együttesen tehát a tartós tejek 75-80 százalékos piaci részarányt képviselnek, míg a friss tejek 20-25 százalék körüli részesedést mondhatnak magukénak.

Győrffy Balázs szerint jó irány, hogy a hazai lakosság a magasabb beltartalmi értékű, minőségi friss tejek fogyasztására álljon át, és szerinte ezt az „átállítási célt” fejezheti ki a kormány áfacsökkentési javaslata is. A friss tejek felé irányíthatja ugyanis a vásárlókat, ha e termékek az 5 százalékos áfa miatt olcsóbbak lesznek. E termékkör preferálása a hazai termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt kedvezhet, mert friss tejeket importálni jóval nehezebb a ma komoly konkurenciát okozó, dobozos kiszerelésű tartós tejekhez képest. Közép- vagy hosszútávra érdemes azonban tervezni, mert a változásokhoz a tejipari gyártási technológia átállítására, illetve fogyasztói szemléletváltásra is szükség lesz – tette hozzá Győrffy Balázs.

Éppen az UHT tejeket is gyártó, legális tejipari vállalatok szorgalmazták ugyanakkor, hogy a kormány a tartós tejeknél is csökkentse 5 százalékra az áfát az elharapózó adócsalások miatt. Emellett e termékkörben az idén már többször demonstráló tejtermelők is áfamérséklést sürgettek, hogy az árletörő hatású, dömpingáras UHT-importot vissza lehessen szorítani. Ha a tartós tejek áfakulcsa nem csökken, ágazati vélemények szerint az áfacsalásos behozatal folytatódik, így érdemi változások nem lesznek az azonnali intézkedéseket igénylő hazai tejszektorban, ahol a felvásárlási árak esése és a piaci anomáliák miatt mára súlyos jövedelmezőségi válság alakult ki.

Az 5 százalékos áfa az UHT piacon megoldhatná az áfacsalásos gondokat, de erőteljesebb szankciókkal is eredményeket lehetne elérni – jelentette ki az agrárszektor.hu-nak Győrffy Balázs. Szerinte mindenekelőtt azt kellene felderíteni, hogy az ügyletekben a tényleges áfacsalókon kívül van-e másoknak is felelősségük. Felvetődik a kérdés, miért nem közvetlenül a hazai tejfeldolgozóktól, illetve a velük kapcsolatban álló nagykereskedő cégektől szerzik be a tejtermékeket, akiknél az áfacsalt áruk kikötnek. Ma az adócsalással érintett tejtermékek sokszor öt-hat közbeiktatott cégen mennek keresztül, amíg a kereskedelmi láncok polcaira jutnak – tette hozzá a NAK elnöke.

Ágazati vélemények szerint nem csak a feketegazdaság fennmaradása miatt lehet aggályos, hogy a fogyasztói tejek áfája nem csökken egységesen. Uniós vita származhat ugyanis abból, ha a friss és a tartós tejek áfakulcsa különböző lesz, mivel ezek egymást helyettesítő termékeknek minősülnek, így adóterhelésük nem lehetne eltérő. Többen máris újabb Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás lehetőségét, illetve Európai Bírósági procedúra brüsszeli megindítását látják abban, ha friss tejek áfája egyoldalúan és diszkriminatív módon csökkenne.

A tejtermelők kifejezetten rossz kilátásokkal nézhetnének az áfacsökkentés elé amiatt is, hogy a friss tejek között az általuk megtermelt nyerstej áfája is 18 százalékról 5 százalékra mérséklődne. A gazdálkodáshoz felhasznált alapanyagokat – például gyógyszereket, takarmány-kiegészítőket – ugyanis változatlanul 27 százalékos áfával kellene beszerezniük, miközben a tejet az eddigi 18 százalék helyett 5 százalékos áfával értékesíthetnék. A kieső áfabevétel a tartósnak ígérkező jövedelmezőségi és piaci válságban további átmeneti likviditási problémákat okozna, miközben a nyerstej áfacsökkentése a fogyasztói tejárakra semmilyen hatással nem lenne. Ezért információink szerint újabb ágazati-szakértői egyeztetések kezdőnek arról, hogy az adóváltoztatás a nyerstejre valóban kiterjedjen-e.

Forrás: agrarszektor.hu