Béremelés visszamenőlegesen: mire kell különbözetet számolni?

2018. február 20. 07:56
Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

A bérpótlék számítási alapja – a felek eltérő megállapodása hiányában, mely lehet a munkavállalóra nézve hátrányos tartalmú is – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Erre figyelemmel a megemelt alapbér következtében a műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék, az éjszakai pótlék, készenlét, ügyelet tartamára járó pótlék összege is növekszik. 

A szabadság, betegszabadság díjazásának alapja a távolléti díj, melynek az alapbér képezi a kiindulópontját. Erre figyelemmel az alapbér növekedése a felsorolt valamennyi járandóságra hatással van.

Bár a különbözetet számfejtheti a munkáltató egyetlen jogcím vagy elnevezés alatt, a bérjegyzékből mindenképpen ki kell tűnnie, hogy tételesen mit tartalmaz az adott összegű munkabér, felkészülve arra az eshetőségre, hogy egyszer a munkavállaló számon kéri vagy követeli azt. Három éves elévülési időn belül ugyanis bármikor érvényesítheti ezen igényét a dolgozó, és lényeges, hogy erre az esetre a munkáltató bizonyítani tudja a teljesítés tényét.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a NAK

2017. június 26. 08:25
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében a vízhiányos időszak 2017. június 1-jétől visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte Pintér Sándor belügyminiszternél. 

Három tipp CSR tevékenységre, ha úgy érzed, a céged sajnálja rá a pénzt!

2018. március 22. 10:39
A CSR-nek számos definíciója létezik. Én abból a megközelítésből szeretek kiindulni, ami valahogy úgy fogalmaz: a törvényi és etikai előírásokon túlmenően a vállalat biztosít valamilyen kedvezményt, valami pluszt a társadalomnak. Ez alapján sajnos nem tölthetett el a büszkeség és elégedettség érzete. Ha volt is CSR tevékenység, akkor is amolyan klasszikus top-down hozzáállással valósult meg. Azaz a dolgozók nem lettek bevonva a vállalat etikai politikájának kidolgozásába, nem volt ráhatásunk arra, hogy kit, miért, hogyan támogat a vállalat. Sőt, maga a támogatás sem kapott nagy publicitást cégen belül. Ezért mi (dolgozók, üzemi tanács) sem vontuk be a céget a felelősségvállalási programjainkba! Persze ez így nem teljesen igaz, viszont én itt most a felelősségvállalás ama szeletéről fogok írni, amit mi dolgozók alulról építkezve valósítottunk meg.