Béremelés visszamenőlegesen: mire kell különbözetet számolni?

2018. február 20. 07:56
Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

A bérpótlék számítási alapja – a felek eltérő megállapodása hiányában, mely lehet a munkavállalóra nézve hátrányos tartalmú is – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Erre figyelemmel a megemelt alapbér következtében a műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, vasárnapi, munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék, az éjszakai pótlék, készenlét, ügyelet tartamára járó pótlék összege is növekszik. 

A szabadság, betegszabadság díjazásának alapja a távolléti díj, melynek az alapbér képezi a kiindulópontját. Erre figyelemmel az alapbér növekedése a felsorolt valamennyi járandóságra hatással van.

Bár a különbözetet számfejtheti a munkáltató egyetlen jogcím vagy elnevezés alatt, a bérjegyzékből mindenképpen ki kell tűnnie, hogy tételesen mit tartalmaz az adott összegű munkabér, felkészülve arra az eshetőségre, hogy egyszer a munkavállaló számon kéri vagy követeli azt. Három éves elévülési időn belül ugyanis bármikor érvényesítheti ezen igényét a dolgozó, és lényeges, hogy erre az esetre a munkáltató bizonyítani tudja a teljesítés tényét.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Törvénymódosításokkal javítanák az agrárium versenyképességét

2017. november 03. 09:56
Törvénymódosításokat kezdeményezett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, a javaslatok többek között az öntözést, a vadászatot és a jégkármérséklést is érintik.

Agrárfronton áll a bál: elrettentő büntető kamatot és szankciókat akarnak

2017. április 25. 07:40
Minimum tíz százalékra kellene növelni egy szakmai javaslat szerint a mezőgazdasági szerződésekben kikötött éves késedelmi kamat mértékét és elrettentő erejű büntetéseket kellene kiszabni, ha a felvásárlók nem fizetnek határidőre a termelőknek. Emellett felmerül a kéthetes elszámolás bevezetésének lehetősége is, mivel a gazdák a maximális 30 nap helyett sokszor 60-70 napra kapják csak meg az eladott termékek ellenértékét. Ma a teljes mezőgazdasági-integrátori szerződéses rendszer átalakítás alatt áll, és az ügyet várhatóan a kormány is hamarosan napirendre veszi.