Hol keressük a szabályokat

A bérpótlékokra vonatkozó szabályokat egyszerűsített foglalkoztatottaknál is a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) tartalmazza. Az Mt. rendelkezései szerint a munkavállaló először is jogosult az alapbérére, illetve arra rakódnak a további pótlékok. A bérpótlékokról általánosságban az Mt. 139-145. paragrafusai rendelkeznek. Az Mt. 203. paragrafus pedig azt határozza meg, hogy az Mt.-ben mely rendelkezéseket kell egyszerűsített foglalkoztatásnál is alkalmazni. A bérpótlékok az alkalmazandó rendelkezések közé tartoznak a vasárnapi pótlék kivételével. A 203.§ (1)(h) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a vasárnapi munkavégzés szabályai figyelmen kívül hagyandóak. Ugyanez a munkaszüneti napi munkavégzés tekintetében azonban már nem áll fenn.

Munkaszüneti napi munkavégzésért mindig jár bérpótlék

A vasárnapi munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatásban nem minősül különleges körülménynek, így az Mt. 203. paragrafus (1) bekezdésének h) pontja alapján pótlék sem jár rá. Munkaszüneti napra a munkavállalót az Mt. 140. paragrafusának (4) bekezdése alapján 100 százalékos mértékű bérpótlék illeti meg. A szabályt könnyű megjegyezni, hiszen munkaszüneti napi pótlék minden esetben jár. 

Ekkor jár éjszakai és műszakpótlék

Az Mt.142.§-a alapján a munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. Éjszakai munkavégzésnek pedig a 22 és 06 óra közötti munkavégzés számít. Habár az éjszakai pótlék és a műszakpótlék az Mt. alapján nem járnak együttesen, kollektív szerződésben ugyanakkor együttesen is kiköthetőek.

A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén pedig harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Fontos ezzel összefüggésben kiemelni, hogy az Mt. nem zárja ki a munkavállalóra sem kedvezőbb, sem kedvezőtlenebb kollektív szerződéses rendelkezés alkalmazását. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a szakszervezet és a munkáltató akár abban is megállapodhatnak, hogy a munkavállaló műszakpótlék nélkül, alapbérért végezzen munkát, illetve alacsonyabb mértékben sem kizárt a műszakpótlék megállapítása. Természetesen ennek az ellenkezője sem jogellenes, azaz a felek magasabb bérpótlékban is megállapodhatnak.

Szabadidő és/vagy bérpótlék lehet a rendkívüli munkavégzés bérpótléka

A munkavállalónak ötven százalékos bérpótlék (rendkívüli munkavégzés pótléka), illetve – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalékos bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. A kompenzáló pihenőidő kiadásával azonban a munkáltató matematikailag mindig rosszabbul jár. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg.

Nem tilos a bérpótlékátalányban sem megállapodni

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén sem kizárt a feleknek a rendkívüli munkavégzés, ügyelet és készenlét bérpótlékait leszámítva a bérpótlékokat az alapbérbe építeni vagy valamennyi bérpótlék vonatkozásában bérpótlékátalányban megállapodni.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd