A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke szerint inkább egy politikai kérdésről van szó.

Minimálbér nem minden országban van, az EU 27 tagállama közül huszonegyben működik a fix összegben megállapított legkisebb bér. Hat tagállamban a bérszinteket kollektív tárgyalások útján határozzák meg: ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs előre meghatározott fix minimálbér, de a gazdasági partnerek és a kormány tárgyalásai révén végül megállapodnak a bérekben.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint bár a minimálbérek kifejezett abszolút összege nagyon eltérő az Európai Unión belül - a bulgáriai 2 eurótól a luxemburgi 3 euró 5 centig terjed -, de a kelet- és dél-európai országok között már egyértelmű a közeledés. A forint gyengülése miatt azonban a 400 forintos eurónál már csak 500 euró a magyar minimálbér, ez fél év alatt 8 százalékos értékvesztés az európai közös valutában számolva. A hivatalos uniós statisztika szerint ennél csak három uniós országban alacsonyabb a minimálbér.

Magyarországon létezik egy minimálbér és egy garantált bérminimum: előbbi kerekítve jelenleg bruttó 200 ezer forintot jelent, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintot.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetségének alelnöke az ATV Start című műsorában elmondta: nagyságrendileg ma Magyarországon 1 millió ember él minimálbérből. „Illetve nem tud megélni, mert rendkívül alacsony. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a különböző intézkedéseknek köszönhetően már átbillent a garantált bérminimum felé a mérleg, tehát többen keresnek a garantált bérminimum szintjén, mint a minimálbér területén” – fogalmazott.

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint ez egyértelmű változást hozna a magyar munkapiacon. „Ha a jelenlegi KSH adatokat nézzük, akkor az átlagkeresetet mintegy 500 ezer forintban állapították meg. A minimálbér bruttó összege ezzel szemben megközelítőleg 200 ezer forint” – vetette össze az adatokat. Majd hozzátette: „kíváncsi vagyok, hogy amikor ez az irányelv bevezetésre kerül, akkor a KSH hogyan fogja visszavenni a jelenlegi impulzív átlagkereset adatait”.

Másképp látja a helyzetet Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke, aki szerint ez inkább egy értékrendi kérdés.

Az európai unió beszélgetése arról szól, hogy a tisztességes megélhetésre legyen lehetőség. Azt azonban látni kell, hogy legalább három, de valószínűleg több alrendszer: ilyen az adó, a szociális alrendszer és a bérrendszer, ami együtt adja azt, hogy egy ember hogyan tud élni. Ide tartozik ugyanakkor az is, hogy a tömegközlekedésre van-e dotáció, ingyen járhatnak-e vagy nagyon olcsón a busszal

– árnyalta a képet a társelnök.

Lakatos Péter arról is beszélt, a javaslatban nem összegszerű vagy számszakilag kiszámítható dolgokról van szó, hanem inkább egy tendencia figyelhető meg. Mint mondta, ő ezt egyébként munkaadóként is maximálisan támogatja. „Az elmúlt 30-40 év folyamatai egyértelműen efelé vezetnek. Ez pedig egy jó témája a politikának: a liberálisok mondhatják, hogy beleavatkoznak a piacba, a föderalisztikus Európa ellenesek mondhatják, hogy Brüsszelnek túlhatalma van, a szociáldemokraták mondhatják, hogy az emberek nem élnek meg. Mindenki nagyon jól elvan, tárgyalnak a politikában, de ezzel együtt nem baj, hogy ez a téma napirenden van, mert a tisztességes megélhetés a cél. De ehhez oktatási rendszer, befektetési környezet mind együtt hat” – fejtegette.

Hozzátette: szerinte nem jelentene bérrobbanást Magyarországon ennek befizetése, hiszen a KSH legutóbbi adatai rengeteg, a választások előtt kifizetett pluszt tartalmaztak: ruhapénzeket, jutalmakat.

Ha azt nézzük hogy mennyi a havi fizetése egy átlag munkavállalónak, tehát ami a munkaszerződésben van, akkor egy sokkal kisebb szám jön ki ennél. Megnéztem, és februárban egyébként a mediánbér 60 százaléka és a minimálbér 20 ezer forinttal tért el a javaslatban foglaltaktól. Én azt gondolom, hogy ez nagyon sok országban rosszabbul áll ma

– magyarázta.

Forrás: ATV / www.szakszervezetek.hu