Bérügyek - Óvatosabban emelnének
Azonos mértékben, 12,9 százalékkal nőttek a tavalyi év egészében a bruttó és a nettó átlagkeresetek, így előbbi 2017-ben 297 000, utóbbi 197 500 forint volt. A fogyasztói árak 2,4 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,3 százalékkal emelkedett – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
Ha a közfoglalkoztatottakat nem számoljuk, a bruttó átlagkereset már jócskán átlépi a 300 ezer forintot is, és így számolva a költségvetési szférában dolgozók bruttó bére – 317 200 forint – már magasabb, mint a versenyszféra alkalmazottainak 310 ezer forintos átlagkeresete. A gyors ütemű béremelkedés mögött ugyanis elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, valamint a költségvetési szféra egy részét érintő keresetrendezés áll.
A közmunkások bére viszont 2017 eleje óta változatlan, így annak ellenére, hogy ők is napi 8 órában dolgoznak, a minimálbér alig 60 százalékát - bruttó 81 700 forintot – keresik meg, vagyis változatlanul 54 300 forintot visznek haza havonta. Emlékeztetőül: 2011-ben az arány még 78 százalék volt. S miközben a középfokú végzettséghez kötött állásoknál kötelező a most már 180 500 forintos, megemelt garantált bérminimum megfizetése, addig ugyanezen munkakörökben a közfoglalkoztatottakat csupán 106 555 forintos bruttó bér illeti meg.
A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy lett volna rá pénz – mutat rá a Policy Agenda. Az Országgyűlés 2017-re 325 milliárd forintot hagyott jóvá a közmunka programra, de abból csak 240 milliárd forintot használtak fel - a maradékot részben sporttámogatásokra, részben a költségvetési hiány befoltozására fordították.
Számos más munkavállalónak is azonban csak afizetése emelkedett, a tényleges jövedelme nem. A kötelező béremelések miatt ugyanis sok helyen elvették az addigi cafeteria juttatásokat. Ennek legnagyobb nyertese az állam lett: az addigi adómentes cafeteria juttatásokból adóköteles bér, azaz állami adóbevétel keletkezett – mutatott rá Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Részmunkaidőre történő bejelentéssel, vagy átsorolásokkal szintén sok cég próbál kibújni a megemelt bérek kifizetése alól, sok munkavállaló pedig csupán az eddig zsebbe kapott fizetését veheti át most végre legálisan.
Kordás László szerint többek között ezért is van égetően nagy szükség adócsökkentésre is a bérfejlesztések mellett. Mint mondta: az alacsonyabb keresetű rétegeknél több elkölthető jövedelmet kellene hagyni, ezért egy többkulcsos adórendszerben a minimálbért és a garantált bérminimumot például adómentessé kellene tenni. Megjegyezte: a kormány előszeretettel emlegeti a hat éves bérmegállapodást, a béremelések összegéről abban azonban csak a 2017-es és a 2018-as évre szerepeltek konkrét számok, az azutáni évekre viszont még az elvek sem tisztázottak. Márpedig ahhoz, hogy a visegrádi országokat utolérjük, az elkövetkező években tartósan legalább évi 11-12 százalékos jövedelemnövekedésre volna szükség. Az átlagbérek tekintetében ugyanis hozzájuk képest még mindig 25-30 százalékos lemaradásban vagyunk. Ennek leglátványosabb megjelenése, hogy ma már nem a szlovákok járnak át hozzánk dolgozni, hanem épp fordítva: a magyarok mennek el Szlovákiába az ottani magasabb fizetések miatt - hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.
Ami az idei év bérnövekedési kilátásait illeti, a banki elemzők optimisták, és összességében 8-10 százalékos további emelkedést várnak. Ezt vetíti legalábbis előre a minimálbér illetve a garantált bérminimum idei 8 és 12 százalékos emelése, de fölfelé hajtja a béreket a munkaerőhiány is. A gyorsuló infláció miatt arra ugyanakkor nem számítanak, hogy a 2017-es két számjegyű reálbérnövekedés az idén megismétlődik.
Ennél kicsit alacsonyabb, 7-9 százalékos bérnövekedést vár az idei évre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, aki a következő évek emeléseit illetően ugyanakkor már jóval óvatosabb lenne. Mint mondta: tekintettel kell lenni a kevésbé termelékeny szektorokra is, mint amilyenek például a kistelepülések boltjai. Ezek már most komoly bajba kerültek a kötelező béremelések miatt, annak fedezetét ugyanis nem tudják kigazdálkodni. Szerinte ezért nem a minimálbért kell tovább emelni, mert ahol nincs erre pénz, ott ezután sem lesz. Ahol viszont tudnak több fizetést adni, ott azt a munkaerőhiány úgyis kikényszeríti, a szakember hiány egyébként sem főként a minimálbéres állásoknál jelentkezik.
Az egészségügyi dolgozók a lista végén
A pénzügyi, biztosítási szektorban lehetett tavaly a legtöbbet – átlagosan bruttó 561 600 forintot – keresni, de kiemelkedőek - átlagosan bruttó 510 675 forint - voltak a fizetések az információ, kommunikáció területén is. A bérnövekedés ugyanakkor ezekben az ágazatokban csupán a kétharmada, fele volt a nemzetgazdasági átlagnak. Csakúgy, mint az oktatásban, ahol mindössze 8,2 százalékkal emelkedtek a bérek, és így gyakorlatilag a nemzetgazdasági átlagbérrel megegyező – 297 404 forint – volt a bruttó fizetés. A kereskedelem gyakran kerül az újságok címlapjára az ágazatot sújtó munkaerőhiány miatt, ám ez mégsem volt elegendő egy átlagon felüli béremeléshez. A bérnövekedés itt 12,3 százalékos volt, ez pedig átlagon aluli bruttó fizetést – 273 810 forintot – jelentett a kereskedelmi dolgozóknak. A szintén munkaerőhiánnyal küzdő építőiparban ugyan 13,1 százalékkal emelkedtek a bérek, ám a fizetés itt is átlag alatti maradt, és mindössze bruttó 227 524 forintot tett ki. Még rosszabb helyzetben van a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazata, ahol a csaknem 20 százalékos bérfejlesztés ellenére is mindössze 185 037 forintot keresnek a dolgozók.
Kapcsolódó cikkek
Megegyeztek a lovagrendek: az erdélyi párlat is lehet pálinka
Tények a támogatáscsökkenésről - így változik a Közös Agrárpolitika 2020 után
