„Megállapodunk abban, hogy megerősítjük külső határainkat azáltal, hogy harmincnapos időtartamra összehangolt ideiglenes korlátozást alkalmazunk a nem alapvető fontosságú beutazásokra” - fogalmazott Charles Michel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezzel összefüggésben megerősítette: az európai államok feladata most az, hogy lezárják a határokat a nem uniós országok állampolgárai előtt. „Ellenségünk a vírus, és most minden tőlünk telhetőt megteszünk az emberek és a gazdaságunk védelme érdekében. A helyzet alakulása szerint készen állunk minden szükséges feladat elvégzésére, és nem habozunk további intézkedéseket hozni” - fogalmazott.

Azt mondta, a korlátozás alól mentesülnek a diplomaták, az áruszállítók, a szomszédos országokból ingázók, az EU-állampolgárok családtagjai, továbbá a hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkezők. A tilalom a meghosszabbítása sincs kizárva - tette hozzá.

Charles Michel a sajtóértekezleten kiemelte: gondoskodni kell a gyógyszerek, az élelmiszerek és az áruk áthaladásáról, valamint az uniós állampolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy hazautazzanak. Megfelelő megoldásokat kell találni továbbá a munkavállalók hazautazására is. Az orvosi felszerelés biztosításával összefüggésben arról egyeztek meg: támogatják az uniós bizottság azon döntését, hogy előzetes engedélyhez kössék az orvosi berendezések exportját, továbbá uniós szintű közbeszerzést írnak ki különböző egészségügyi eszközök, például maszkok és lélegeztetőkészülékek biztosítására.

A videókonferencia eredményeiről adott tájékoztatása szerint a tagállami vezetők bátorították az uniós bizottságnak a kutatás támogatására tett erőfeszítéseit, valamint a tudományos szakértőkből álló csoportot létrehozását a járvány megfékezésére irányuló intézkedések összehangolására. Végezetül arra kérték fel az eurócsoport tagországainak pénzügyminisztereit, hogy kövessék nyomon a gazdasági, pénzügyi fejleményeket, és késedelem nélkül adjanak összehangolt politikai válaszokat a gyorsan változó helyzetre.

A sajtótájékoztatón az Európai Tanács elnöke azt közölte, hogy nem kerül sor az Európai Tanács ülésére, amelyet rendes körülmények között jövő hét csütörtökön és pénteken tartanának Brüsszelben. „A jövő héten ismét videókonferencia keretében találkozunk a tagországok állam-, illetve kormányfőivel” - mondta Charles Michel.

Ursula von der Leyen a belső határokon alkalmazott határellenőrzések bevezetésével összefüggésben kiemelte, hogy kerülni kell az áruszállító teherautók várakoztatását. Az árukra szükség van a belső piac működéséhez. A tagállami vezetők jóváhagyták a gyors áthaladást biztosító úgynevezett zöldsávok biztosítását az áruk és az egészségügyi eszközök számára - közölte.

Jelezte továbbá, a tagállami vezetők jóváhagyták azt is, hogy a jelenleginél lényegesen rugalmasabbakká váljanak az állami támogatásra vonatkozó szabályok annak érdekében, hogy a kormányok hatékonyan tudják támogatni a vállalatokat.

David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke az Európai Tanács rendkívüli ülését követően úgy nyilatkozott, „végre valódi szolidaritást mutatunk: elsőbbséget élvezve jutnak el a megfelelő helyre az orvosi berendezések, megvédjük az áruk szabad áramlását, és a családok és a vállalkozások is hozzájutnak az első jelentős támogatáshoz”. Szavai szerint egységes és cselekvésre kész Európa, amely szembenéz a kihívással.

„Mindnyájan egy családot alkotunk Európában. Senkit sem hagyunk magára, és senkinek nem kell egyedül megküzdenie a nehézségekkel. Nem adjuk fel, hogy európaiként élhessünk” - fogalmazott az EP elnöke.
 

A tanácskozás után tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy „az EU lényegében beutazási tilalmat vezet be” 30 napra az EU, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Egyesült Királyság állampolgárain kívül mindenkire. A közösség vezetői abban is megállapodtak, hogy szoros együttműködéssel igyekeznek hazaszállítani az EU-n kívül rekedt állampolgáraikat.

Az EU-n belül kiemelten fontos biztosítani a határokat átívelő áruszállítás folyamatosságát - mondta Angela Merkel. Kifejtette, hogy a belső határokon bevezetett ellenőrzések miatt ez nehézségekbe ütközik, ezért a lehető leggyorsabban külön sávokat kell kialakítani a szállítmányozóknak. Aláhúzta: a koronavírus-járvány „nagyon-nagyon komoly” gazdasági következményekkel járhat, amelyeket az EU a legnagyobb határozottsággal igyekszik ellensúlyozni. Mint mondta, a pénzügyminiszterek már el is kezdték az egyeztetést arról, hogy miként vehet részt ebben az Európai Beruházási Bank (EBB) és az euróövezeti állandó válságkezelő alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM).

Németországban kedden a Robert Koch járványügyi intézet (RKI) a legmagasabbra emelte a járványügyi figyelmeztetés szintjét az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedése miatt. Hírportálok beszámolói alapján a tartományi egészségügyi minisztériumoktól begyűjtött adatok szerint kedd este országszerte 9088 koronavírus-fertőzést tartottak számon. Ez 2267-tel több az előző esti 6821-nél. A járványban 24 ember halt meg, 12 Észak-Rajna-Vesztfáliában, 6 Baden-Württembergben, 5 Bajorországban és 1 Hamburgban.

Sajtóbeszámolók szerint a szövetségi kormány és a tartományi kormányok kidolgoztak egy közös tervet, amelyek szerint a kórházak és klinikák a súlyos esetek ellátására összepontosítanak, és igyekeznek minél magasabbra emelni az intenzív ellátásra alkalmas ágyak - kórházi férőhelyek - jelenleg 28 ezres számát. A kevésbé súlyos esetek ellátására ideiglenes kórtermeket rendeznek be egyebek mellett rehabilitációs központokban, szállodákban és vásárok rendezésére használt csarnokokban.

A fővárosban, Berlinben meg is kezdték az előkészületeket egy ezer férőhelyes állomás kialakításához azokban a csarnokokban, amelyekben a nagy szakmai kiállításokat és vásárokat, például a Nemzetközi Zöld Hetet (Internationale Grüne Woche - IGW), a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti kiállítását tartják. A koronavírus okozta betegségben (Covid-19) szenvedőknek létesítendő ideiglenes állomást a hadsereg (Bundeswehr) orvosi alakulataival együtt működtetik majd.

A járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására sorra jelentenek be intézkedéseket a tartományok. Az első Bajorország volt, amely már hétfőn létrehozott egy 10 milliárd eurós válságkezelő alapot. Kedden a többi között Brandenburg egy 500 millió eurós alapot jelentett be, a tartományi rangú főváros vezetése pedig első lépésként 100 millió eurót, majd további 200 millió euró támogatást ígért a kis-, és közepes méretű vállalkozások fizetőképességének fenntartására.

Előzőleg, pénteken a szövetségi kormány közölte, hogy az állami fejlesztési bank (KfW) felső összeghatár nélküli hitel-, és garanciavállalási programmal segíti a bajba került cégeket, amelyek kérhetik adófizetési kötelezettségeik teljesítésének elhalasztását is, az eddiginél kevésbé szigorú szabályok mellett.

A válság egy sor ágazatot sújt, egyebek mellett az autóipart. Kedden a Vokswagen csoport és a Daimler is termelésük jelentős részének felfüggesztését jelentette be. A legismertebb német ágazati elemző, Ferdinand Dudenhöffer a ZDF országos köztelevíziónak nyilatkozva kiemelte: az utóbbi hónapokban „összeomlott” a kínai piac, most az európai hanyatlik, a következő pedig az amerikai lehet, vagyis az autóipari termelés három legfontosabb felvevőpiacán egyszerre zuhanhat a kereslet.

Erre az ágazat történetében nem volt példa. A most bontakozó folyamatok „megítélésünk szerint a legsúlyosabb válságot jelentik a második világháború óta” - mondta  a duisburgi-esseni egyetem (UDE) autóipari kutatóintézetének (Center Automotive Research - CAR) társigazgatója.

A korlátozások a kiskereskedelmet is válságba taszítják. Az ágazat legfőbb szakmai szervezete, a német kereskedelmi szövetség (Handelsverband Deutschland - HDE) becslése szerint a nem élelmiszerek és háztartási szerek kiskereskedelmével foglalkozó cégek - így például a textil- és a bútoráruházak vagy éppen a parfümériák - naponta 1,15 milliárd euró bevételkiesést szenvednek el, állandó költségeiket viszont folyamatosan fizetniük kell.

Amennyiben a csaknem teljes mértékű leállás két hónapnál hosszabb ideig tart, az ágazat nem éli túl a válságot - húzta alá  Stefan Genth, a HDE ügyvezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap keddi számában közölt összeállításban, hozzátéve, hogy „gyors és praktikus” állami segítségre van szükség.

magyarhirlap.hu