Beüzemelték az Országos Jégkármérséklő Rendszert
2024. április 18. 14:57
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április 15-én beüzemelte az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER), amely ezzel megkezdte hetedik védekezési szezonját. Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A jégkármérséklő rendszer 2024. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2024. szeptember 30-ig tart. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.
A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
A generátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni. Az eredmények pedig beszédesek: a gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra. A rendszer évről évre bizonyítja létjogosultságát, ebben nagy szerepe van a generátorkezelőknek, akik nap mint nap készenlétben állnak és gyorsan reagálnak a riasztásokra.
A NAK által kiépített rendszernek az idei immár a hetedik üzemelési éve, működtetéséhez a kormány – az Agrárkár-enyhítési Alap védelme érdekében – a költségvetésből évi legfeljebb 2 milliárd külön forrást biztosít. A rendszer a kármegelőzés mellett adatszolgáltatással támogatja az agrárkár-enyhítési rendszer fejlesztéséhez szükséges elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést a JÉGER működtetésében részt vevő társszervezetekkel. Számítások szerint a rendszerre fordított 1 forint mintegy 33 forint éves termelési értéket óv meg, éves szinten ez 66 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent.
A generátorkezelők körében idén is versenyt hirdet a NAK. A riasztási időszak lezárultával a vármegyei, illetve az országos legjobb kezelők jutalomban részesülnek. A generátorok kezelése nagy felelősség, odaadó munkájukat kívánja elismerni ezzel a gesztussal a kamara. A legfrissebb elemzések szerint Europában a 2 centiméteres méretet meghaladó jeget is tartalmazó jégesők száma a 2021-2023-as időszakban a 2015-2017 időszakhoz képest több mint háromszorosára nőtt, 215%-kal emelkedett meg. Ugyanakkor – az országos lefedettségű rendszer eredményeként – az egyre szélsőségesebb időjárási tényezők ellenére Magyarországon mindössze 50%-os volt ez az emelkedés.
forrás: agrotrend.hu
Kapcsolódó cikkek
Változott a szabályozás: már csak így lehet földet örökölni Magyarországon
2023. február 22. 10:48
Változott januártól a földterületek öröklésének szabályozása: míg korábban egy földterület osztatlan közös tulajdonként átszállhatott az örökösökre, idéntől ez már legfeljebb csak átmenetileg lehetséges. Az örökösöknek 2023. január 1-jétől ugyanis dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterület sorsa: megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) arra hívja fel a figyelmet, hogy az örökösöknek valahogyan dönteniük kell, mert ha öt éven belül sem tudnak megegyezni, akkor az állam kényszerértékesíti a földterületet. Mindez megelőzhető, ha a földtulajdonos végintézkedésben előre elrendezi hagyatékát, és a földjét egy leszármazójának szánja, míg vagyonának más részeit másoknak.
A juhászatoknak érdemes meggondolni, hogy kinek értékesítenek
2023. október 09. 15:51
A minőségi gyapjúból készült ruhák a luxus kategóriába tartoznak, ám a kevésbé jó minőségre nincs kereslet.
A gyapjú az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag, de csak a töredékét teszi ki a textilipar nyersanyagainak – olvasható Vétek Tímea „Melléktermék, de talán nem mellékes – a gyapjúágazat helyzete és felhasználásnak új lehetőségei” című írásában, amely a Magyar Mezőgazdaság idei 30. számának juhászati mellékletében jelent meg.
