Bíbor színű búzából (purpur) készül különleges kenyér

2024. július 04. 17:18
Rendkívül ízletes és egészséges.
 
Purpurbúza – ez az évszázadokra feledésbe merült ősgabona napjainkban ismét hódít. A belőle készült kenyeret sokan szeretik a különleges színe és értékes beltartalmi összetevői miatt.
Bíbor színű búzából (purpur) készül különleges kenyér
Feledésbe merült ősgabona
A napjainkban génbankokban őrzött állományból életre hívott lilás színű búzafajta feltehetőleg Etiópiából származik, bár egyes források szerint 1872-ben a Vörös-tenger mentén bukkantak rá először.
 
Főként Kelet-Afrikában, Új-Zélandon, Kínában, az Amerika Egyesült Államokban és Ausztriában a vad, illetve a termesztett fajtáik is megtalálhatók.
 
A feledésbe merült purpurbúzát az 1990-es években kezdték újra termeszteni. 2006-ban elterjedt a sütőiparban is, azóta a lila búzából készült pékárukat már több mint 40 országban forgalmazzák – írja a greendex.hu.
Királypyton: PurPur kenyér, PurPur búza
 
A purpurbúza egyidős a legősibb búzafajtákkal
A purpurbúza különleges színével és értékes beltartalmi összetevőivel a modern kori pékek figyelmét is felkeltette. A teljes kiőrlésű kenyérben ugyanis életre kel az erős fűszeres íz, a hosszan megőrzött frissesség és a természetes antioxidáns hatás. A purpurkenyér amellett, hogy ízletes, más szempontokból is előnyös.
 
A ritka és kevesek által ismert purpurbúzából előállított liszt a hagyományos lisztekhez képest más az ízében, a tartalmában és a hatásait tekintve is:
 
  • a purpurból készült kenyérnek magas az antocián-tartalma
  • a purpurbúza bíbor színezete a kenyérnek jellegzetes külsőt kölcsönöz, ez adja a nevét is (a purpur jelentése 'bíbor')
  • mivel az ősgabonát nem termesztették nagy mennyiségben, így az évszázadok során természetes módon maradhatott fenn
A purpurbúzából előállított 100 grammnyi termékben van:
 
  • energia: 907,0 kJ / 215,7 kcal;
  • zsír: 4,7 g, melyből telített zsírsavak: 0,7 g;
  • szénhidrát: 28,6 g, melyből cukrok: 2,4 g;
  • rost: 7,5 g;
  • fehérje: 10,8 g;
  • só: 1,5 g.
Nagyon sok benne az antocián
A közelmúltban a purpurbúza számos kutatás tárgya volt, főként a benne található antociánok miatt. A növényi pigmentek egy olyan csoportja, amely az élénk színű – a narancssárga, a vörös, a lila és a kék – gyümölcsökben, illetve zöldségekben található meg.
Egy élelmiszer, ami nem megy ki a divatból - Nők Lapja
Az antociánok nagyon erős antioxidánsok és antimikrobiális, sejtvédő, tumorellenes, lipidcsökkentő, gyulladáscsökkentő és neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkeznek. Szerepet játszhatnak a érfalak védelmében, a vércukorszint kiegyenlítésében és a szemünk egészségének megtartásában is. Jelentős mennyiségben kötik meg a szabad gyököket, amelyek felhalmozódhatnak a szervezetünkben, hozzájárulva a daganatos betegségek kialakulásához, illetve gyorsítva a sejtek öregedését.
 
A kutatások során azt vizsgálták, hogy milyen az antociánok magban való elhelyezkedése és eloszlása, illetve, hogy a liszt alkalmas-e sütéshez. A szakemberek megállapították, hogy a purpurbúza antocián-tartalma a hagyományos kenyérbúzáénál 10-szer magasabb, és a mag oldalsó rétegeiben található legnagyobb antocián-tartalommal a teljes kiőrlésű lisztek rendelkeznek.
Miért jó a PurPur kenyér? Tényleg annyival egészségesebb, mint amennyivel  drágább? - Dívány
Az egészséges táplálkozás érdekében mindenképpen érdemes megkóstolni a purpurbúzából készült termékeket.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

A termelői piac lelke a szervező

2024. május 13. 09:47
Napjainkban több mint 310 termelői piac működik hazánkban. A jó gyakorlatok átadására és a 21. századi működés kihívásainak megbeszélésére rendezett tanácskozást a Budapesti Corvinus Egyetem és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Újabb meglepetés, csökken a dió ára

2023. augusztus 28. 12:44
Évről évre új problémák jelennek meg a diótermesztésben is, most például az ukrán és a kínai import miatt lehet aggódni.
 
Az ukrán és a kínai dió a hazai piacon is zavart okoz, így most nem az a gond, hogy kevés és drága a dió, hanem, hogy a magyar termelőknek az önköltség alatti vételárral kellene megelégedniük. A nagybanit elárasztották a jóval olcsóbb és gyengébb minőségű külföldi dióval, mely alaposan letörte az árakat – írta meg a Teol. Egy Tolna vármegyei gazdálkodó szerint az ukrán és kínai dió kilóját áfásan 2600-2800 forintért kínálják, ez az ár nem fedezi a hazai termelők költségeit.