Arra a kérdésre, hogy milyen új feladatot adott a válság a konföderációk számára Mészáros Melinda elmondta, a világjárvány időszakában az országos érdekegyeztetés keretei között például védelmi intézkedésekről, egészségvédelmi és a foglalkoztatást, a munkahelyeket megőrző intézkedésekről kellett egyeztetni, illetve olyan új fogalmakkal kellett megismerkedniük, mint például a kurzarbeit vagy a kiterjesztett bértámogatási program.

Az álláskeresési járadék időtartalmának kérdéséről a szakszervezeti vezető elmondta, ebben a kérdésben korábban a szakszervezeti konföderációk egységes álláspontot képviseltek, nevezetesen azt, hogy a jelenlegi rendszer és időtartam nem megfelelő a helyzet kezelésére. Véleménye szerint a covid időszak bebizonyította, hogy nagyon gyorsan és nagyon rövid idő alatt radikálisan megváltozhat a foglalkoztatási helyzet, ezért meg kell hosszabbítani az álláskeresési támogatás időszakát. Mészáros Melinda határozottan kiállt amellett is, hogy a különböző konföderációhoz tartozó szakszervezeteknek össze kell fogniuk országos és helyi szintű ügyek megoldása érdekében, és szerinte ezt semmilyen ideológia és háttérelképzelés nem befolyásolhatja.   

A beszélgetésben résztvevő konföderációvezetők egységesen és határozottan visszautasították azt a feltételezést, hogy látszattárgyalások folytak volna országos szinten. Mészáros Melinda megerősítette, hogy elsősorban a szakszervezetek erőfeszítéseit dicséri, hogy a garantált bérminimum értékében sikerült megegyezni. Ugyanakkor, tette hozzá, a minimálbér kérdése sem volt eldöntött, csak a három fél közül a kormány nyilvánosságra hozta az álláspontját ez ügyben. Nem ördögtől való, sőt kívánatos is, hogy a három fél közül mind a háromnak legyen véleménye – tette hozzá.

2020-szal ellentétben a 2021. évben már kevésbé jelentkeztek a járvány által leginkább sújtott ágazatok, a turizmus, vendéglátás, a logisztika egyes területeinek problémái – válaszolt a szakszervezeti vezető az év értékelését firtató kérdésre, majd hozzátette, hogy a speciális támogatási formákat egy-egy ágazat vonatkozásában azonban meg kellett tartani. A minimálbér megállapodásban a konföderációk rögzítették, hogy a kormányzat vállalja, hogy a nehéz helyzetbe került egyes ágazatok tekintetében a korábbi támogatási formákat vagy esetlegesen ágazatspecifikus támogatási formákat fenntartja vagy kialakítja. 2021-ben a foglalkoztatási helyzet az első negyedévet követően jelentősen javult, ugyanakkor jellemző lett például feldolgozóipar egyes területein, az autóipari beszállító cégeknél a szállítói láncok akadozása.

A szakszervezetek továbbra is igyekeztek többlépcsős megállapodásokat kötni, illetve beépíteni a megállapodásokba az év közbeni újra-tárgyalás lehetőségét. Mindez a nem várt inflációs hatások kezelése miatt fontos. A helyi szintű megállapodásokat jellemzően a minimálbér megállapodás megkötését követően véglegesítik a szakszervezetek, így a 2021. évet nagyban befolyásolta az elhúzódó tárgyalási folyamat. Hozzátette, minden pozitív várakozással szemben a foglalkoztatók és maguk a munkavállalók sem voltak annyira bizakodóak a 2021-es év elején, mint amit egyébként várakozáson felül hozott ez az év. A szakszervezetek 2022-re már nagyon sok munkáltatónál megkötötték a megállapodásokat, vagy a megállapodások véglegesítése folyamatban van; ezek a megállapodások nagyon magas mértékű százalékos bérfejlesztéseket írnak elő.

Mészáros Melinda kitért a szakszervezeteknek a szerepére is. A kollektív jogok korlátozása 2012 óta folyamatosan sújtja a szakszervezeteket, ennek ellenére például a munkaidőkeret alkalmazása annak az elszámolás technikája vonatkozásában a szakszervezetek olyan kormányzati intézkedéseket tudtak kiharcolni, amely helyretette azokat a problémákat, anomáliákat és elszámolási vitákat a felek között, ami a pandémiás időszak kapcsán a meghosszabbított munkaidőkerethez kapcsolódóan is kialakult. Elmondta, mindennek ellenőrzése olyan vállalatoknál, ahol nincsenek szakszervezetek, sokkal nehezebb. A szakszervezetek nem csak a bérek, hanem az ilyen jogsértések kapcsán is azonnal képesek beavatkozni. Továbbá, mint mondta, az a tapasztalat, hogy ott nőnek jelentősebb mértékben a bérek, ahol működnek szakszervezetek.

Az oltások kérdéskörében Mészáros Melinda elmondta, néhány területen jogszabály tette kötelezővé a védőoltások felvételét. Véleménye szerint a legnagyobb problémát ezen a területen az jelenti, hogy a bér-, illetmény-, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében egyrészt az egészségügyi ellátások biztosítása csak az egyéni járulék megfizetése kapcsán érhető el – gyakorlatilag szünetel –, másrészt a munkavállaló megélhetéséhez szükséges jövedelem kiesik. A honvédség vonatkozásában még súlyosabb kérdésként merül fel az, hogy a veszélyhelyzeti időszakban az egyén saját döntése alapján a jogviszony megszüntetésére nem jogosult, tehát azok, akik nem veszik fel a kötelező védőoltásokat, még kiszolgáltatottabbá válnak.

A 2022.évi kilátásokat firtató riporteri kérdésre Mészáros Melinda elmondta, még mindig sok a bizonytalanság a világjárvány alakulását illetően, a szállítási láncok akadozása miatt. „A feldolgozóiparban működő vállalkozásoknál több helyen tapasztalunk létszámcsökkentési elképzeléseket, illetve tudunk olyan munkáltatóról is, amely sztrájkhelyzet előtt áll a 2022-re vonatkozó bérek megállapításánál. Jelentős a különbség az egyes ágazatok és az egyes foglalkoztatók között, és ez 2022-ben is fennmarad. Ennek ellenére a megkötött megállapodások alapján én is azt gondolom, hogy bizakodóak lehetünk 2022-re.”

www.liganet.hu