Nagy bajba kerülhetnek azok a főleg fiatal munkavállalók, akik a kedvező családpolitikai intézkedéseken felbuzdulva hitelt vettek fel lakásvásárlásra, és ehhez adómentes béren kívüli juttatást igényeltek a munkáltatójuktól, cafetéria formájában. Ugyanakkor a kormánynak a 2019-es adótörvényhez benyújtott módosító indítványából egyértelműen kiderül, hogy rosszul járnak azok, akiknek a lakásbérléséhez cafetériából nyújtottak támogatást, de az internet, a kulturális és sportrendezvényekre a belépők, a diákhitel támogatása is megszűnik, ha a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés a törvénymódosítást. Orbán Viktor kormányfő, már 2016. közepén arról beszélt, hogy a cafetériát készpénzesíteni kell, vagyis a bérbe beépíteni, a készpénzes térítést viszont kedvezményesen adóztatnák.

Erre 2016-tól van lehetőség, 100 ezer forintig kedvezményes adó sávba sorolták ezt a cafetéria kiváltó béresítést, ám ez is megszűnhet 2019-től. Szintén elköszönhetnek a munkavállalók a 40,71 százalékkal adózó olyan juttatások, mint az étkezési utalvány, a helyi bérlet, illetve az iskolakezdési, az egészség-, valamint a nyugdíjbizotosítási támogatástól, munkahelyi étkezés, ajándékutalvány is.( Az adómentes cafetéria elemekből bizonyos értékhatáron felül már kedvezményes adót kell fizetni, de a 40,71 százalékos körbe tartozó cafetéria juttatásoknál ilyen megkötés nincs.) A bruttó bérből a munkáltatók 19,5 százalékos szociális hozzájárulást és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizetnek, míg a munkavállalótól levonják a 15 százalékos szja-t, és a 18,5 százalékos egyéni járulékot, vagyis a dolgozó 66,5 százalékát viszi haza a bruttó bérének.

Országos tiltakozást kezdeményez a VDSZ

Az adótörvényekbe bújtatva akarja megszüntetni az Orbán kormány azokat a béren kívüli juttatási elemeket, amelyekkel a dolgozók sok esetben bérkiegészítést kaptak. A furcsaság abban van, hogy a kormány korábbi intézkedéseit is tönkre teszi ezzel a javaslattal.

A munkáltatók biztos megszüntetik, vagy az adóteherrel kevesebbet kap a dolgozó – véli Székely Tamás a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Olyan elemek is áldozatul esnek, amelyekkel a cégek olyan, a munkaerőhiányból eredő problémát tudtak kezelni, mint a lakhatási támogatás, vagy a diákhitel visszafizetésének támogatása. Különösen érdekes, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök javaslataként született és igen népszerű 100.000 Ft-os adható készpénzforma is megszűnik, amely viszont az alacsony keresetűeknél fog havi közel 10.000 Ft-os jövedelemcsökkenést okozni. A munkáltatók ezt a formát vagy megtakarításként fogják kezelni, de ha beépítik a bérbe, akkor is jövedelemcsökkenés éri a dolgozókat! A béren kívüli juttatások ilyen mértékű kivégzése több millió munkavállalót érint, a kulturális ágazat utalványon keresztüli bevételeit megszünteti. A VDSZ álláspontja szerint a kormány ezzel kárt okoz a családoknak, ahelyett, hogy segítené a fiatal munkavállalók elhelyezkedését, a lakhatás támogatását. Sőt ilyen hóhérmunka helyett az önkéntes egészség és nyugdíjpénztárak befizetését is adómentessé kellett volna tenni. – mondja Székely Tamás. Ezért közös tiltakozásra hívja fel a VDSZ az ágazati szakszervezeteket, és követeli, hogy az adómentes cafeteria megszüntetésére vonatkozó javaslatot azonnal vonják vissza!

Az új törvényjavaslatban már szó sincs kedvezményes adózásról. Talán nem véletlen ugyanakkor, hogy a vendéglátásért, a rekreációért és a kereskedelmi szállásnyújtásért továbbra is a kedvezményes, 34,22 százalékkal adózó SZÉP-kártyával fizethetnének a dolgozók. ennek oka, mint erre az ágazati szakemberek felhívták a figyelmet, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel, valamint a kormányfő közeli barátja Mészáros Lőrinc egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai turisztikai iparból.

Természetesen adhat a munkáltató jövőre is lakás célú támogatást, csak éppen a munkáltató és a munkavállaló is a munkabérre érvényes adóterhet kénytelen viselni tájékoztatta a Népszavát Király Ágnes, okleveles adószakértő. Ha a SZÉP-kártyán kívül csak az óvoda-bölcsőde juttatásból lehet majd választani, akkor a cafetéria-rendszer okafogyottá válik.

A törvényjavaslat indoklásából kiderül, hogy nem csak a költségvetési bevételek növelése a kormány célja, hanem talán az is, hogy statisztikailag magasabb bért lehessen kimutatni, holott a cafetéria egyik alapvető célja éppen a dolgozók adókímélő ösztönzése lenne.

Egyedül marad a placcon a "Bözsi"? Népszava fotó

A gond az, hogy a munkáltatók két tűz közé kerülnek a törvényjavaslat elfogadása esetén. Ha munkáltatók nem adják oda bér formájában a kieső cafetéria összegét, akkor a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben könnyen elveszíthetik a dolgozóikat. Az átlagos cafetéria juttatás összege a felmérések szerint évi 300-400 ezer forint. Ha ezt bérként kapja meg a dolgozó, az alig több, mint a felét éri majd. Azt viszont kevés vállalkozás engedheti meg magának, hogy olyan mértékű béremelést hajtson végre, amely megőrzi a foglalkoztatott korábbi, még a cafetériával számolt jövedelmének értékét

Ezt a többletköltséget a cégek döntő többsége nem tudja vállalni, hiszen már a kötelező minimálbér, illetve garantált bérminimum rendezése és az efölötti fizetések emelése is rendkívül megnehezítette, főleg a kisebb vállalkozások helyzetét – jegyezte meg Király Ágnes.

Parragh támogatja

A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének megszüntetését támogatja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Egy tegnapi sajtótájékoztatón így érvelt: a miskolci vagy a nyíregyházi munkaadók fel vannak háborodva, hogy ez a támogatás most létezik, hiszen nekik is szükségük van a munkaerőre. Felvetésünkre, hogy a lehetséges munkaerő-utánpótlás a KSH adatai szerint Kelet-Magyarországon található nagyobb létszámban, míg munkalehetőség inkább Nyugat-Magyarországon van, azt mondta: csak részben igaz, hogy nincs munkalehetőség az ország keleti felében. Eger, Miskolc, Debrecen környékén szintén jelentős a munkaerőhiány, és különben sem jó stratégia, ha a csak a nyugati országrészre koncentrálunk. Leszögezte: helyénvaló a sok cafeteria-kedvezmény megritkítása, mert az utalványoknak az ország egyes területén másodlagos piaca alakult ki.
V. A. D.

 

nepszava.hu