Bár várhatóan ősszel még alakulhat ez a szabályrendszer, a jelenlegi csomaggal az alábbiak lépnek hatályba 2019. január 1-től.

Béren kívüli juttatások közterhe jövőre 15% személyi jövedelemadó és 19,5% szociális hozzájárulási adó lesz. Ez összesen 34,5% közteher.

Ebben a kategóriában a Széchenyi Pihenő Kártyát adhatnának a munkáltatók az idén is ismert keretekkel.

- Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla - Évente 150.000 Ft-ig 

- Széchenyi Pihenőkártya szálláshely alszámla - Évente 225.000 Ft-ig  

- Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla - Évente 75.000 Ft-ig  

Béren kívüli juttatást a versenyszférában évi 450.000 Ft munkaviszonyban töltött napokkal arányos részéig adhat a munkáltató.
Költségvetési szerveknél az évi 200.000 Ft időarányos része a maximális keret.

Egyes meghatározott juttatások közterhét a juttatás értékének 1,18 szorosára kell megállapítanunk.
Erre az adóalapra kell 15% személyi jövedelemadó és 19,5% szociális hozzájárulási adót fizetni.

Így az összes közteher 40,71% lesz.

Ebbe a kategóriába kerül 2019-re a ma elfogadott adócsomag szerint:
- A béren kívüli juttatások (SZÉP Kártya) keretösszeg feletti része
- Önkéntes pénztárba fizetett célzott szolgáltatás
- Ajándékutalvány - Csekély értékig (évente 1X a minimálbér 10%-ig )
...és néhány speciális juttatási elem

Adómentes juttatások közt az eddig használt elemek közül az óvoda bölcsőde térítése marad az adómentes kategóriába. Ennél a juttatásnál újdonság lesz 2019-re, hogy nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is összeghatár nélkül elszámolhatjuk a költségeket adómentesen

A többi gyakran használt juttatási elem (munkahelyi étkeztetés, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás, pénzösszeg juttatás, sportrendezvényre-kulturális szolgáltatásra szóló belépő, mobilitás célú lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás, diákhitel támogatás, kockázati biztosítás) jövedelemként adózna.

Ez azt jelenti, hogy a kiadott juttatás után a munkáltatónak meg kell fizetnie a jövedelemhez kapcsolódó munkáltatói terheket, és a munkavállalótól is le kell vonnia és be kell fizetni az államkasszába a munkavállalói terheket.

1.000 Ft munkahelyi étkezésre például ez általánosan azt jelenti, hogy a munkáltató befizet adóként ezután 215 Ft munkáltatói terhet és levon a munkavállaló következő béréből 335 forint munkavállalói terhet.

2018-ban gyakran használt elemek:

 (*) A jelölt juttatások együttes értékét is vizsgálni kell.

Versenyszférában 450.000 Ft/év értékig áll rendelkezésre közszférában 200.000 Ft/év értékig a kedvező 34,5% mértékű közteher, felette 40,71% adó- és járulékteherrel kell számolni.
Az éves maximális összkereteket (450.000, 200.000) az adóévben munkaviszonyban töltött napok arányával kell arányosítani.

forrás. http://www.cafeteriatrend.hu/cikk/cafeteria_2019_-_elfogadott_jogszabalyok/