Dr. Ruzsás Éva belgyógyász-kardiológus, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a Doktor24 Foglalkozás-egészségügyi orvosigazgatója a koronavírus-járvány kezdete óta nem csak a hazai rendelkezések és a WHO ajánlásai terén naprakész, hanem több, témába vágó nemzetközi online konferencián is részt vett (például az ICOH vagy az ACOEM szervezésében), így sok hasznos információval szolgált a munkahelyi prevencióval kapcsolatban.
 

Ahogy a szakértő mondja, a foglalkozás-egészségügyben dolgozók vállára mindig is nagy felelősség nehezedik, hiszen sok esetben munkahelyek működéséről és működtetéséről döntenek, ami a jelenlegi speciális helyzetben - amikor a munkahelyek megtartása mindannyiunk számára fontos cél - még nagyobb kihívások elé állítják őket. „A mostani időszakban leggyakrabban felmerülő kérdések egyike az, hogy kik azok a munkavállalók, akik bemehetnek a munkahelyükre és ott biztonságban dolgozhatnak, annak ellenére, hogy a kollégák közül valakinek pozitív lett a koronavírus tesztje. Ebben az esetben a hatósági határozat és a cégvezetés egyéni mérlegelése dönt. A kontaktkutatással kapcsolatban is élénk a partnereink érdeklődése, közülük sokan nyitottak a fizetős vizsgálatok elvégzésére is annak érdekében, hogy tovább fokozzák a munkahelyi biztonságot” - osztja meg Ruzsás doktornő.
 

A járvány ideje alatt előfordul, hogy napról-napra változnak a szakmai ajánlások, amelyekkel nem mindig könnyű lépést tartania a cégeknek. Tavasszal például jóval szigorúbbnak bizonyultak a munkahelyi beléptetéskor alkalmazott testhőmérséklet mérésével kapcsolatos rendelkezések, így a testhőmérséklet határt 37,2-37,4 °C között jelölték ki. A jelenlegi álláspont szerint az oktatási intézményekben 37,8 °C-os értéknél húzták meg a határt, amit a munkaadók közül is sokan alapul vettek a szabályaik kialakításakor. „Fontos még ezen kívül az igen alapos, igazoltan vírusölő hatású tisztítószerekkel végzett takarítás, a munkaeszközök gyakori fertőtlenítése és a kézfertőtlenítők elhelyezése a munkaterületen, a mosdóknál, valamint az öltözők és az étkezők közelében” - folytatja az orvosigazgató, aki örömmel látja, hogy a tavaszi hullámot követően a legtöbb helyen törekedtek arra, hogy a megfelelő biztonsági intézkedések betartása mellett újra megnyissák a korábban lezárt részlegeket, munkaterületeket.
 

„Szerencsére ma már a helyes maszkviselésről is sokat tudnak az emberek, és személy szerint azt is nagyon örömtelinek tartom, hogy egyre több helyen teszik kötelezővé a szájmaszk használatát. A munkaadók házon belül érvényre juttathatnak a hivatalos jogszabályoknál szigorúbb előírásokat, melyek értelmében egyes munkaterületeken kötelezővé tehetik a maszkviselést akár a teljes munkaidőben és egyéb biztonsági intézkedéseket hozhatnak” - részletezi Dr. Ruzsás Éva, aki a partnerekkel történő egyeztetések során mindig kihangsúlyozta a szájmaszkok helyes viselésének fontosságát. Az irodákban annyi enyhítés megengedett a szakértő szerint, hogy a számítógép előtt ülve - az íróasztalok között minden esetben tartva a biztonsági távolságot és a munkaterek között biztosítva a megfelelő izolációt - maszk nélkül tegyék a dolgukat a munkatársak, ha viszont felállnak, mindenképpen fel kell venniük a szájmaszkot.
 

A munkahelyi biztonság megteremtése és fenntartása nem csak a fizikai feltételeken múlik, hanem a szervezés is komoly szerephez jut: „Partnereinknek a járvány első hullámát követő visszatérés során azt javasoltuk, hogy a kollégákat fokozatosan engedjék be újra a munkahelyükre: sok helyen kezdetben csak a dolgozók egyharmada járt be, a többiek csak később, a fokozatosság elve alapján csatlakozhattak. Az a megoldás is optimálisnak bizonyult, amikor fele-fele arányban osztották el a home office és az irodai munkavégzést a munkavállalók között, a csoportok pedig bizonyos időközönként (ideális esetben minimum 2 hetente) váltották egymást, így megvalósítva a home office ideje alatt a karantén leteltét is.” A doktornő szerint a kollégák közötti izoláció biztosításához nagyban hozzájárult a plasztik elválasztófalak emelése, amelyek nem csak a számítógépes állomásokat szeparálja el egymástól, hanem a gyártósorok mellett dolgozók biztonságát is növeli. Ahol megvalósítható, a fentieken túl sokat nyom a latban a különféle levegőfertőtlenítő berendezések működtetése, a munkaterek, az öltözők, az étkezők vagy például a raktárak ózonos fertőtlenítése. A friss levegő beengedése és a levegőcsere mindenképpen ajánlott, ez a gyakori szellőztetés mellett a légkondicionálóval is könnyen megvalósítható. (A levegőt áramoltató rendszert a jelen helyzetben kulcsfontosságú soron kívül és a korábbinál nagyobb gyakorisággal tisztítani, fertőtleníteni és ellenőriztetni!)
 

Dr. Ruzsás Éva kihangsúlyozza, hogy bizonyos magasabb kockázatú munkakörökben - például egy recepciósnál - kiemelten ajánlani kell az amúgy mindenkinek javasolt influenza elleni oltás beadását. „Mi korábban is javasoltuk minden munkavállalónak, hogy adassa be magának az influenza elleni védőoltást függetlenül attól, hogy milyen feladatokat lát el, a koronavírus-járvány idején azonban ezt még inkább hangsúlyozzuk” - teszi hozzá a doktornő, aki szerint idén a korábbinál lényegesen nagyobb az érdeklődés és a munkáltatói igény a védőoltások iránt. Ennek köszönhetően az átoltottság szempontjából is rendkívüli időszakot zárhatunk, bízva a népesség influenza elleni immunitásának jelentős növelésében.

hrportal.hu