A hosszú időre szóló nemzetgazdasági előnyöket tartalmazó beruházásokon kívül elsősorban a tartósan működőképes és piacképes kapacitások életben tartását és újraindítását kell támogatni - mondta Csányi Sándor az Infostartnak. Ilyen például az agráriumban a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat jelentős mértékben kiegészíti az állam, és Lázár János többször is elmondta, hogy nagyon szükséges, hogy a magyar élelmiszeripar fejlődjön. Nagy a verseny belföldön és külföldön is, másrészt pedig a ’90-es évek közepéig tartó privatizációs szakaszban nagyon sok élelmiszer-ipari vállalatot vásároltak meg külföldiek kizárólag azért, hogy piacot szerezzenek, majd a vásárlás után bezárták őket. Vannak olyan ágazatok az élelmiszeriparon belül, amelyet valószínűleg újra kellene indítani - tette hozzá. 

Csányi Sándor szerint ki kell számolni, hogy milyen megtérülési feltételek mellett éri meg egy magánbefektetőnek - például cukorgyárat - építeni, és ahhoz milyen állami támogatás szükséges. Vannak olyan ágazatok, amelyeket nagy multik uralnak, és nagyon nehéz betörni a piacaikra. Az európai uniós tagság pedig bizonyos szempont hátrány is lehet ebben az esetben, hiszen nem minden esetben lehet védeni a piacainkat: meg kell nyitni az európai szállítók előtt, és az európai piacról többségében nem itthon döntenek. Befektetni pedig csak abba érdemes, ahol látják, hogy nemcsak elő tudják állítani az adott terméket, hanem olyan terméket tudnak előállítani, amely árban, minőségben képes versenyezni egy nyitott piacon.

A turizmus látszólag nem válságálló, de mégiscsak az, mert meggyőződésem, hogy a belföldi turizmus nagyon gyorsan helyre fog állni. A gondot inkább a külföldi turizmus jelenti, és az legalább ilyen jelentőséggel bír. A magyar ipar összességében sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, ha csak az autógyártást nézzük például, akkor tényleg olyan kapacitások kerültek Magyarországra, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek. Sokan azt gondolják, hogy az agrárgazdaságnak a jelentősége kicsi, de ha figyelembe veszünk mindent, akkor bőven tíz százalék felett van a GDP-hez való hozzájárulása, és ebben olyan lehetőségekkel rendelkezünk, ami nagyon versenyképes helyzetet eredményezhet. Magyarország az egyetlen Európában, ahonnét több folyóvíz megy ki külföldre, mint amennyi folyóvíz beérkezik, miközben rendkívül sok szárazságtól sújtott terület van, amelyeket termővé lehetne tenni, és nagyon nagy hozzáadott értékű termékeket előállítani. Erre jobban kellene a jövőben figyelni. Nem is beszélve arról, hogy olyan mértékben digitalizálódott az agrárium, akár a növénytermesztési, akár az állattenyésztési része, ami felér bármelyik nemzetgazdasági ágazat digitális fejlődésével. Én abban bízom, hogy a fiatalok számára is egyre vonzóbb munkahely lesz, és még jobban hozzá tudunk járulni a munkahelyteremtéshez. 

- mondta az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a koronavírus-járvány utáni versenyképességgel kapcsolatban.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Mint kiderült, Csányi még 1997-ben fektetett be először a mezőgazdaságba - akkor a villányi borászat volt az első, de a mai napig egyetlen forintot sem vett ki az ágazatból. Ez persze nem azt jelenti, hogy kár volt befektetni, mert a cégek értéke viszont jelentősen nőtt, hiszen folyamatosan korszerűsítettek. Lázár János meghirdette, hogy Mezőhegyes lesz az ország legkorszerűbb gazdasága - az OTP vezérigazgatója pedig azt szeretné, ha a Bonafarm ezzel versenyezni tudna, még ha kevesebb állami támogatást kap is. Az utolsó szerzeményük a Hungerit volt, mintegy 20 millió csirkét, 10 millió kacsát, 3 millió libát vágnak ott. Ezt a céget most jelentősen korszerűsíteniük kell, és ugyanazt a modellt szeretnék folytatni, amit például sertésben vagy részben a tejtermelésben megvalósítottak: azaz hogy saját alapanyag-előállító bázist hozzanak létre. 

Nagyon fontos, hogy ki termelte, Magyarországon termelték-e, mit használtak a termeléshez, hol vágták le az állatot, és az, hogy ki dolgozta fel - tehát, hogy egy átlátható folyamat legyen. Ezt szeretné a Bonafarm csoport biztosítani a magyar fogyasztóknak. Előbb-utóbb pedig szeretnének kilépni majd külföldre is, mint az OTP, hiszen a példa jó. A KITE például Szerbiában már nagyon aktív tevékenységet folytat, most Szlovákia lenne a következő célpontja, tehát keresik a befektetési lehetőségeket.

Elárulta Csányi Sándor, mitől lesz vonzó a mezőgazdaság a magyar fiatalok számára

Hogyan épít egymásra az innováció és a felsőoktatás?

Szóba került a volt Szent István Egyetem, azaz a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, mely már szintén az alapítványi formában működik - több felsőoktatási intézményhez hasonlóan. Csányi Sándor szerint így minden területen sokkal hatékonyabb struktúra jöhetett létre: 

Ez több mint fenntartóváltás, hiszen összevontunk négy egyetemet, a Szent István Egyetemet, a Kaposvári Egyetemet, a gyöngyösi és a keszthelyi kampuszt. Ezen túlmenően a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ összes kutatóintézete, (kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézetet és az Erdészeti Tudományos Intézetet), szintén csatlakozott az a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez. A másik feladat, amit elvégeztünk, mielőtt a fenntartóváltás bekövetkezett volna, mert én személy szerint két éve vezetem ezt a munkát, az volt, hogy végig néztük az összes külföldi egyetemet. Hogy néznek ki a tananyagok, mit tanítanak? A legjobb egyetemeknél látható volt, hogy nem szétaprózott az agrároktatás, a tananyag szerkezete is egészen más, csak 50 százalékot tesznek ki a hagyományos agrárágazati tanulmányok, és a többi az digitalizáció, technológiai ismeretek, gazdálkodás - minden, amire szüksége van egy olyan vezetőnek, aki nagy mezőgazdasági vagy bármilyen céget vezet. Ennek révén azok a hallgatók, akik az egyetemet elvégzik, nagyon könnyen tudnak elhelyezkedni ágazaton kívül is, egy sokkal jobban használható diplomát kapnak. Kaposvárra már 82 százalékkal több diák jelentkezett, Gödöllőre pedig 35 százalékkal, mert érzik, hogy lesz változás. Most áttekintjük a szakokat, a karokat, a kutatóintézeteket összevontuk, a kutatóintézetek csatlakozásával felértékelődött az egyetem tudományos képessége is. Minden területen sokkal hatékonyabb struktúra jött létre. A digitalizáció, a robotizáció, amiket említettem a bank vonatkozásában, ugyanúgy fellelhetők lesznek az egyetem oktatásában, és részben már fellelhetőek a modern nagyüzemeknél a magyar mezőgazdaságban is."

Mint kiderült, az utódlás kérdése megosztó számára a Bonafarm és az OTP esetében, hiszen egyiknél egyértelmű a válasza, míg a másiknál lesz min gondolkoznia: 

A Bonafarmnál egyszerűbb a válaszom, mert én magam sosem vezettem a Bonafarmot. Attila 2006 óta, tehát most már 16 éve vezeti a társaságot. Amikor elvállalta, azt ígértem, hogy nyújtok én is segítséget, de igazából semmilyen segítséget nem nyújtottam. Az általa irányított cégcsoport most már kétmilliárd eurós bevétellel rendelkezik és több mint tízezer embert foglalkoztat. Ő viszi tovább és jól csinálja. Az OTP-ben nyilván meg kell majd keresni az utódomat, mert az idők végeztéig nem szeretném én sem csinálni. Látom azokat az idős embereket, akiket kerülgetnek a fiatalok, mert totyognak és mindig pont úgy állnak, hogy ne lehessen elmenni mellettük. Én szeretném elkerülni ezt. Már ezt megelőzően szeretnék majd legalább egy nagy részt leadni a feladataimból is. Van egy óriási szerencsém, hogy rengeteg hobbim van, el tudom foglalni magamat. Úgyhogy persze, foglalkoztat az OTP-nél az utódlás."

https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/csanyi-sandor-azt-szeretnem-ha-a-bonafarm-versenyezni-tudna-mezohegyessel.29892.html