A foglalkoztatás hatékony és aktív támogatását is célzó cselekvési tervet az Európai Szakszervezeti Szövetség (továbbiakban ETUC) örömmel fogadta. Luca Visentini, az ETUC főtitkára első nyilatkozatában kifejtette: „Eljött a társadalmilag igazságosabb Európa ideje. Ez a cselekvési terv valóra válhat. A szociálisabb Európa iránti igény soha nem volt erősebb. A Covid-válság feltárta a bizonytalan munkára, az alacsony bérekre és a rosszul finanszírozott közszolgáltatásokra épülő Európával kapcsolatos problémákat. A Bizottság megtanulta a válság tanulságait, és ha a tagállamok végrehajtják, a cselekvési tervben szereplő javaslatok folyamatosan emelnék a gazdasági és társadalmi normákat Európa-szerte.”

A szakszervezetek szerepe a Pillérrel kapcsolatos folyamatban mindvégig meghatározó volt, a cselekvési terv kidolgozását szorgalmazták azóta, hogy azt négy évvel ezelőtt elfogadták, sőt az ETUC magának a Pillér létrejöttének is a zászlóshajója volt. Érdemes áttekinteni, hogy mi is pontosan a Szociális Jogok Európai Pillére és miben fogja megváltoztatni az európai emberek életét a most kihirdetett cselekvési terv.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2017. november 17-én hirdette ki az Szociális Jogok Európai Pillérét, mely 20 alapelvből áll, amelyek a szociális Európa felé kormányozzák az EU hajóját, megfogalmazva a működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek számára elengedhetetlen elveket és jogokat. A Pillér három fejezet köré épül fel, melyek:

• Esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz való hozzáférés
• Tisztességes munkakörülmények
• Szociális védelem és befogadás

A Pillér 20 alapelve részletesen magyar nyelven itt olvasható.

Figyelemmel kell kísérni korunk kihívásait és megfelelő válaszokat adni a munkaerőpiac, a gazdaságok, az éghajlatváltozás, a digitalizáció, a globalizáció és demográfiai tendenciák által alakított hosszú távú változásokra, valamint a világjárvány által okozott azonnali és drasztikus problémákra a munkahelyek, az oktatás, a gazdaság, a jóléti rendszerek és a társadalmi élet terén. A Pillér alapelvei határozzák meg a keretet az előttünk álló útra. Sok embert aggaszt a munkája és a jövője. A Pillér nagy hangsúlyt fektet a minőségi munkahelyekre és készségekre, célja a megfelelő védelem nyújtása a rászorulók számára, előkészítve az utat a tisztességes, inkluzív és rugalmas fellendülés előtt, és felkészítve a zöldebb és digitálisabb gazdaság felé történő igazságos átmenetre. Ehhez a cselekvési terv konkrét intézkedéseket javasol az elvek végrehajtásának felgyorsítása érdekében. Az Európai Bizottság az EU számára három fő célkitűzést javasol, amelyeket 2030-ig kell elérni a foglalkoztatás, a készségek és a szociális védelem terén, összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival (SDGs):

• A 20-64 éves korosztály képviselői legalább 78%-ának foglalkoztatottnak kell lennie.
• A felnőttek legalább 60%-ának évente képzésben kell részt vennie.
• A szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek számát legalább 15 millió fővel csökkenteni kell.

A fő célkitűzések fontosak az erős szociális Európa megteremtésében és az indikátorok segítik a követhetőséget. A 2021 március 3-án kihirdetett cselekvési terv javaslat kapcsán az Európai Bizottság felkéri az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a három célt és felhívja a tagállamokat, hogy határozzák meg azon nemzeti konkrét célkitűzéseiket, amellyel hozzájárulhatnak a kollektív erőfeszítéshez. A Pillér összes elvének valóra váltása közös felelősség és nagyban függ a tagállamok elkötelezettségétől és fellépésétől, hiszen ők viselik a fő felelősséget a foglalkoztatásért és a szociálpolitikáért, következésképpen a Pillér végrehajtásának legtöbb eszközéért is. Az Európai Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy alakítsanak ki egy koordinációs mechanizmust annak érdekében, hogy nemzeti szinten valamennyi érdekelt részt vegyen a Pillér végrehajtásában. Az Európai Szakszervezeti Szövetség erős hangot ad annak, hogy a nemzeti szociális partnereket is érdemben vonják be a folyamatba!

Az Európai Unió 2021-2027-es többéves pénzügyi kerete (MFF) a NextGenerationEU-val, azaz az európai fellendülésre tervezett ideiglenes pénzügyi eszközzel párosulva lesz a legnagyobb ösztönző csomag, melyet valaha az uniós költségvetésből finanszíroztak, összesen 1,8 billió euró értékben.

 A COVID-19 válságot enyhítő, a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló ajánlást (EASE) is 2021 március 3-án adta ki az Európai Bizottság, mely további útmutatást nyújt a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek - többen között a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) – felhasználására és a munkaerőpiacok fellendülésének támogatására vonatkozóan. Az RFF összesen 672,5 milliárd euróval nagyszabású pénzügyi támogatást nyújt a tartós és inkluzív helyreállításhoz.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére, és jelentős szakszervezeti nyomásgyakorlás mellett többek között az alábbi intézkedések is hozzájárultak eddig a Pillér elveinek megvalósításához:

Európai Esélyegyenlőségi Stratégia, mely a nemek közötti egyenlőség európai megvalósítására irányuló konkrét intézkedéseket foganatosít 2020-2025 között. A stratégia a következő kulcsfontosságú intézkedéseket vázolja fel az említett hiányosságok megszüntetése érdekében, illetve abból a célból, hogy Európa maradéktalanul kiaknázhassa társadalmi, üzleti és politikai lehetőségeit: a nemi alapú erőszak és sztereotípiák felszámolása; egyenlő munkaerő-piaci részvétel és lehetőségek biztosítása, az egyenlő bérezést is beleértve; valamint a nemek egyensúlyának elérése a döntéshozatalban és a politikában.

Európai Készségfejlesztési Program, mely számban kifejezhető célkitűzéseket határoz meg a továbbképzés (a meglévő készségek fejlesztése) és az átképzés (új készségek elsajátítása) tekintetében, amelyeket 2020-2025 között kell megvalósítani. Célja, hogy a Pillérben rögzített, a képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz való jog Európa-szerte érvényre jusson, a városoktól kezdve a távoli és vidéki területekig, mindenki javát szolgálva. A Bizottság a készségfejlesztést helyezi az uniós szakpolitikai menetrend középpontjába, és a koronavírus-világjárvány utáni fenntartható helyreállítás érdekében az emberek és készségeik felé tereli a beruházásokat. A vállalkozásoknak olyan munkaerőre van szükségük, akik rendelkeznek a zöld és digitális átálláshoz elengedhetetlen készségekkel, az embereknek pedig megfelelő oktatásban és képzésben kell részesülniük ahhoz, hogy boldoguljanak az életben. Ezt segíti elő ez a program.

A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz, a SURE célja, hogy segítse a koronavírus-világjárvány által sújtott munkahelyek és munkavállalók védelmét. Az eszköz 100 milliárd euróig terjedő összértékben biztosít pénzügyi segítséget az EU által a tagállamok számára kedvező feltételek mellett nyújtott hitelek formájában. E hitelek a munkahelyek megőrzését célzó közkiadások hirtelen növekedésének kezelésében segítik a tagállamokat, melyet pl. bérkompenzációs célokra lehet felhasználni.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség nagy erőket fordít az Európai Bizottság által 2020 októberben tett irányelv javaslat pozitívabb irányba történő elmozdítására, amely méltányos minimálbért és tisztességes megélhetést hivatott biztosítani az uniós munkavállalóknak, bárhol dolgozzanak is. A megfelelő minimálbérhez való jog a Pillér 6. alapelvében szerepel.

Az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) megalapítása, mely segít az uniós országoknak javítani az együttműködésüket, koordinálja a közös ellenőrzéseket, elemzéseket és kockázatértékelést végez a határon átnyúló munkaerő-mobilitás kérdéseivel kapcsolatban, és közvetítő szerepet tölt be az uniós országok között felmerülő viták rendezése érdekében. (2019-es megalakulása óta az ETUC többször bírálta a szervezetet, mert nem kellő hatékonysággal jár el a szakszervezetek által prezentált ügyekben.)

Az Európai Bizottság 2021 március 4-én tett irányelv javaslatot a bérek átláthatóságára annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek. A javaslat a fizetések átláthatóságára irányuló intézkedéseket határoz meg, melyek közé tartozik például az álláskeresők tájékoztatása a bérezésről, az azonos munkát végző munkavállalók bérszintjének megismeréséhez való jog biztosítása, valamint a nagyvállalatokra vonatkozó, a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. A javaslat emellett megerősíti azokat az eszközöket, amelyekkel a munkavállalók érvényesíthetik jogaikat, és megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Az irányelv tervezet előkészítése és kikényszerítése kapcsán az ETUC Női Bizottsága igen aktív munkát végzett és jelenleg a javaslattervezet javításán dolgozik.

Az Európai Bizottság napirendjén további javaslatok szerepelnek a Szociális Jogok Európai Pillére megvalósítása kapcsán. Még idén várható intézkedéscsomag a fogyatékkal élők kapcsán (fogyatékkal élő emberek jogaival kapcsolatos stratégia 2021-2030 között), a munkaegészségügy és munkavédelem területén, a digitális platformokon keresztül munkát végzők esetében, és a hajléktalanok ügyében. Emellett előrevetíthető, hogy a 2022-es esztendőben napirendre kerül egy igen megosztó téma, a minimális jövedelem kérdése is…

A következő lépcső azonban a Pillér ügyében 2021 május 7-én lesz, a soros portugál EU-s elnökség égisze alatt megrendezésre kerülő Szociális Csúcstalálkozón, ahol a Bizottság bemutatja a Cselekvési tervet és annak elfogadását kéri. Az ETUC 2021. május 6-án Szakszervezeti Csúcstalálkozót tervez, melyre meghívja tagszervezeteit, hogy az EU-s döntéshozókkal megvitathassa prioritásait a Cselekvési terv kapcsán. Emellett más ETUC kezdeményezésekre is lehet számítani a közeljövőben a munkavállalók körében a Pillér népszerűsítése érdekében, illetve partnerséget keresve olyan szervezetekkel, amelyek azonos célokkal rendelkeznek, mint az ETUC. Az európaiak 88%-a vallja, hogy a „szociális Európa” fontos számukra, a Pillér valóságának meg kell felelnie az emberek elvárásainak.

liganet.hu