Cseresznye metszése – és egy csodaszép magyar szó

2023. március 20. 10:37
A régi öregek úgy tartották, hogy a cseresznyét nem kell metszeni, és volt is benne igazság, mivel óriásfákat neveltek, amelyek saját magukat tisztították. Az is mindegy volt, hogy mennyi lesz a termés, hiszen bőven jutott belőle a szomszédnak és a madaraknak is. Manapság azonban mások a lehetőségek.
 
Kevesen engedhetik meg maguknak az óriás cseresznyefákat, ezért érdemesebb a hely függvényében kisebb növekedési erélyű, kisebb koronaformát nevelő alanyt ültetni.
Cseresznye metszése – és egy csodaszép magyar szó
Az első 3-5 évben mindenképp metszeni kell őket, mivel a cseresznye központi tengelyes gyümölcsfa, aminek nem tesz jót, ha ebből a központi sudárból több is nő. Ha jó termést akarunk, akkor csak egy maradhat! A többit érdemes az első években levágni.
A bokrétás termőnyárs
Az említett központ sudáron ágemeletenként vagy orsószerűen, spirálban növekednek a vázágak, a gyümölcs pedig az úgynevezett „bokrétás termőnyársakon” terem, amelyet egyébként metsző mesterünk a magyar nyelv egyik legszebb kifejezésének tart!
Növekedik a cseresznye vesszőkön is, de jóval kisebb mértékben. Ha tele van a fánk bokrétás termőnyársakkal, biztosan bőven lesz gyümölcsünk, de hogyan alakulnak ki ezek?
 
Először is, a felesleges vesszőket el kell távolítani, a „jóállásúakat” pedig meg kell hagyni, de mitől jóállású egy vessző és mikor felesleges?
 
Mit értünk az első 3-5 év utáni felügyeleti metszés alatt, és milyen célt szolgál? Miért fontos, hogy a koros cseresznyefa koronája kicsit szellősebb legyen? Mikor ajánlott tavaszi, illetve érés utáni zöldmetszést alkalmazni?
 
Egyáltalán, milyen magasra hagyjuk megnőni a fánkat, és mit keres rajta a tyúkláb?
Mindez kiderül az MMG Direkt videójából, amelyben Kosztka Ernő kertészmérnök, metsző mester mutatja be a cseresznyemetszés alapjait.
 
 
Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Kapcsolódó cikkek

Fenntartható növényvédelem

2023. október 27. 12:29
Növényvédelem és élelmiszerbiztonság, a globális klímaváltozás ökológiai hatásai és a károsítók földrajzi elterjedésének összefüggései – egyebek mellett ezekről a témákról volt szó a 28. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézetének rendezvényére csaknem 120 szakember érkezett és harminc előadás hangzott el.

30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok – 2023. május 4-5-6.

2023. február 21. 11:07
Programok és további részletek a www.allattenyesztesinapok.hu weboldalon.