Júliusban tovább folytatódott a tej termékpályán az árcsökkenés, amely a tavalyi, nagyon magasnak számító árakhoz képest már jelentős áresést jelent.

 

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 153,17 forint volt kilogrammonként idén júliusban. A fehérjetartalom 0,05 százalékpontos, a zsírtartalom 0,06 százalékpontos romlása, valamint az alapár 6 százalékos csökkenése mellett a nyerstej átlagára 5 százalékkal mérséklődött 2023 júliusában a 2023. júniusihoz képest, és 10 százalékkal elmaradt az előző év azonos hónapjának átlagárától.

 

A nyerstej kiviteli ára - amely 147,7 forint volt kilónként júliusban - ugyanakkor az előző havihoz képest 13 százalékkal nőtt, ám az előző év azonos hónapjához viszonyítva 26 százalékos csökkenést mutatott. A kiviteli ár ezzel 4 százalékkal elmaradt a termelői átlagártól. Az AKI PÁIR adatai szerint ennek ellenére a nyerstej kiszállítása 27 százalékkal nőtt 2023 júliusában az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

 

Világszerte hasonló a helyzet

Az árcsökkenés globális folyamatokba is illeszkedik. A nyerstej termelői ára nemzeti valutában kifejezve 2023 júniusában az Európai Unióban 10, Új-Zélandon 16, az USA-ban 33 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A világpiacon az ömlesztett vaj értékesítési ára (FOB Óceánia) 2023 33. hetében 12 százalékkal, a cheddar sajté 18 százalékkal, a teljes tejporé 21, a sovány tejporé pedig 33 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához mérten.

 

A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban a 19–27. hét között 10,25 euróval nőtt, majd a 32. hétig 1,25 euróval 51,25 euró/100 kilogrammra csökkent. Hollandiában a 4,4 százalék zsírtartalmú nyerstej spot piaci ára áfa nélkül, szállítási költséggel a 18–33. hét között ugyanakkor 15 euróval 41 euró/100 kilogrammra emelkedett.

 

Eltérő mértékek

Az elemzés hozzáteszi: a nyerstej árának egy hónap alatti csökkenése a termékpálya további fázisaiban is megmutatkozott. Az AKI PÁIR adatai szerint a trappista sajt és a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós és friss tej 3 százalékos, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej, a gyümölcsös joghurt és a tejföl 4, az adagolt vaj ára pedig 11 százalékkal a feldolgozói értékesítési árat figyelembe véve. A jelentés kitér arra is, hogy a KSH adatai szerint a fogyasztói árak is csökkentek több termékkategóriában, igaz, többnyire csak kismértékben. Az UHT-tej, a trappista tömbsajt, a vaj és a tejföl ára is mérséklődött valamelyest, igaz, leginkább csak 1-5 százalékos mértékben. Igazán érezhető ármérséklődés csak a 12 százalék zsírtartalmú tejföl és az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL-tej esetében következett be – előbbi 7, utóbbi 9 százalékkal lett olcsóbb.

 

Az állomány is zsugorodhat idén

Az általános tejárcsökkenés nem jön jól a tejtermelőknek, akiknek költségei sokat emelkedtek az elmúlt két évben – az energia árának utóbbi időkben tapasztalható mérséklődése pedig még nem, vagy csak korlátozottan jelenik meg a gazdálkodásukban.

 

Az Európai Bizottság már március végi előrevetítésében kitért arra, hogy ez az egyensúlytalanság problémákat okozhat. Eszerint az Európai Unióban a csökkenő nyerstej-ár és magas takarmány- és egyéb inputköltségek miatt a tehenek vágása növekedhet 2023-ban. Az EU tejhasznú tehénállománya 2023-ban 1 százalékkal csökkenhet, a tejhozam 0,8 százalékkal javulhat, ami a tejtermelés 0,2 százalékos csökkenését teheti lehetővé.

 

Késve és kismértékben megy tovább

Az adatokból tehát az látható, hogy a tej termelői és feldolgozói átadási ára is a legtöbb árucsoportban, a nyerstej és a különféle feldolgozott termékek esetében is nagyarányúan csökken a korábbi csúcsokhoz képest. Ezalól időnként a spotárak kivételt képeznek – például Hollandia esetében – ez azonban nem annyira a trendszerű folyamatokról, hanem a pillanatnyi piaci helyzetet követő üzletkötésekről árulkodik.

 

Összességében tehát elmondható, hogy a tej termékpályán nagyarányú és jobbára általános árcsökkenés vonult végig az elmúlt több mint fél évben.

 

A fogyasztói árak ezt csak késve és kisebb mértékben követik, a boltokban tapasztalható árcsökkenés mindössze néhány százalékot tesz ki. Az 1-3 százalékos árcsökkenés ugyan változást jelent a korábbiakhoz képest, de a vásárlók által nem érzékelhető jelenség, érdemi, 7-9 százalékos árcsökkenés csak néhány termék esetében volt mérhető.

 

AGRÁRSZEKTOR VÉLEMÉNY

Amögött, hogy az árcsökkenés „elfogy” a termékpálya előrehaladtával, számos ok lehet. Természetes, hogy az alapanyag árának csökkenését csak a feldolgozás, a korábbi készletek kereskedelmi értékesítése után követheti a fogyasztói árak csökkenése. Látható ugyanakkor az is, hogy a termelőktől alacsonyabb áron átvett tejet valamelyest a feldolgozók is olcsóbban adják tovább, de a csökkenés egy része már itt elveszik. A nagyobb része ugyanakkor a kereskedelemben ragad: vélhetően a korábbi - az adatfelvételkor még érvényben lévő - árstop-intézkedések, valamint a kiskereskedelemre kivetett jelentős különadó az oka annak, hogy a keletkező árcsökkenés nehezen talál utat a vásárlókhoz.

 

forrás: agrarszektor.hu