Drasztikus korlátozást vezet be a világ legnagyobb rizsexportőre
2023. augusztus 03. 12:40
India, a világ legnagyobb rizsexportőre július 20-án betiltotta a nem basmati típusú rizs kivitelét. A kormány elmondása szerint ezzel kívánják biztosítani a megfelelő kínálatot az országban, így könnyebb lesz megfékezni a gyorsan emelkedő hazai élelmiszerárakat.
Az indiai rizs betiltása milliós nagyságrendben érinti majd az embereket. A Barclays elemzése szerint Malajzia jár majd a legrosszabbul, de Szingapúr is érintett lesz – írja a CNBC-t szemlézve a Portfolio. Ez nem is csoda, hiszen India a globális rizskereskedelem több mint 40 százalékát adja.
Az elemzésben ugyanakkor kiemelik, hogy Szingapúr egyébként is érzékeny az importban történt változásokra, hiszen az élelmiszer legnagyobb részét külföldről szerzi be. Jelenleg a városállam az indiai tilalom alóli mentességért küzd.
A lap emlékeztet, hogy a rizs ára jelenleg évtizedes csúcson mozog, mivel az El Nino kockázatot jelent a globális termelésre más országokban, például Thaiföldön, Pakisztánban és Vietnámban. Az árrobbanás legnagyobb vesztese Fülöp-szigetek lehet, mivel az ország fogyasztói kosarában a rizs súlya a legmagasabb.
De nemcsak Ázsia, hanem más régiók is érintettek lehetnek: számos afrikai és közel-keleti ország is veszélybe kerülhet az exporttilalom miatt. A közvetett hatásként lehet értelmezni azt is, hogy az indiai intézkedés valószínűleg még feljebb tolja majd az egyébként is magas rizsárakat.
forrás: agrotrend.hu / Infostart
Kapcsolódó cikkek
A biomassza napja: konferencia 0-99 éves korig az élhető jövőért
2024. március 18. 15:58
Több mint kétszázan döntöttek úgy, hogy a hosszú hétvégéjükön az élhető jövőért tesznek egy közös lépést. „A biomassza napja: konferencia 0-99 éves korig az élhető jövőért” programra a Bioeco-Up projekt keretében került sor a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Oktatás a soproni erdőkben
2023. január 16. 10:42
Már több mint hetven éve támogatja a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság az egyetemi oktatást és kutatást. Tavaly újabb mérföldkőhöz érkezett a TAEG Zrt., a Soproni Egyetemért Alapítványhoz való csatlakozással még szorosabbá vált az elméleti és gyakorlati oktatás kapcsolata. Az egyetem hallgatói így tanulmányaik során bekapcsolódhatnak a gazdálkodás napi feladataiba.
A Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola utolsó diákjai 1918 decemberében hagyták el Selmecbányát, de a felsőfokú erdészeti oktatás csak 1919 áprilisában indulhatott meg Sopronban, miután a főiskola személyzete és hallgatói birtokba vették a Károly laktanyát. A két világháború közötti időszak viharos éveinek végére az addig Sopron szabad királyi város tulajdonát képező erdők 1945-ben az állam tulajdonába kerültek.
