A Balatonnal érintkező három megye az ország legjobban erdősült területei közé tartoznak. Ráadásul ezeknek az erdőknek a természetességi állapota is az élmezőnyben van. Ez azonban nem jelenti egyenes arányban azt, hogy természetesek, hiszen valamilyen gazdálkodási érdekek miatt úgymond „manipuláltak”. Tehát az erdők szolgáltatásai már ma is sőt évtizedek óta rendelkezésre állnak.

Amikor a természetről beszélünk, akkor érdemes hosszú időre, több emberöltőre előre gondolkodni. Nem véletlen, hogy a tölgyest is az unokáinak telepíti az ember. A Balatonról elsőre mindenkinek a víz jut az eszébe, pedig számos természeti adottsággal rendelkezik. A természet szabályozza, hogy milyen víz kerül a tóba, de azt is, hogy milyen minőségű a terület, ami erősen függ a környékbeli növényzettől és hogy azok milyen funkciót látnak el. Jelenleg a felmérések azt igazolják, hogy ebben a régióban az erdők természetességi állapota magyarországi szinten kiemelkedőnek mondható. Ennek titka pont ebben a számos természeti értékben rejlik, hiszen a Balaton környékén számos védett és Natura 2000 terület található, amelyek kiemelten fontos természetvédelmi értékeket hordoznak

– mutatott rá a konferencián Dr. Szemethy László, a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Vidékfejlesztési Intézetének intézetigazgatója.

De mi lesz ezeknek az erdőknek a sorsa? A magyar erdősültség jelenleg körülbelül 20 százalékot tesz ki, szemben az európai 35 százalékos átlaggal. Messze vagyunk tehát az elvártaktól és a szükségestől. Legalábbis egyelőre. A 2000-es évek elején egy kormányzati döntésnek köszönhetően különböző ösztönző tevékenységek indultak, hogy ezt az arányt fel tudják emelni 27 százalékra. Az ehhez készült elemzésből viszont kiderül, hogy erdősítésre javasolt terület java része a Balaton mentén található. Azóta bár felgyorsultak az erdőtelepítések, de még messze vagyunk a kívánt céltól.

A törekvéseknek köszönhetően számos, pozitív változásra kell készülnünk:

• javulnak az erdőhasználat lehetőségei (például fatermelés),
• javul a környezet állapota (egyre fontosabb a fák szén-dioxid megkötésben és az oxigéntermelésben való szerepe, szűrő hatással bírnak, megkötnek bizonyos szennyező anyagokat, védik a talajt és a vízkincset),
• növekszik az erdei turizmus lehetősége (fényképező-, élmény-, vadászati turizmus, több vadaskert és állatsimogató)
• nő a vadállomány (nagyobb a hasznosítás lehetősége, például a vadhús gasztronómiai értéke miatt)

Nagy kérdés azonban, hogy az itt felsorolt, az erdősítésből fakadó előnyök mennyire tudnak majd megjelenni a Balaton Régió vonzáskörzetében, a vidéki területeken? A felvetés jóval összetettebb, mint az elsőre hangzik. A HelloVidék azonban megpróbálta megkeresni a részletekben rejlő, sokrétű választ.

Jómagam harminc-negyven évvel ezelőtt még sokat túráztam a Balaton-felvidéken és Bakonyban. A kérdés ma az, hogy egyrészt a klímaváltozás miatt, hogyan fognak megváltozni ezek az erdők fafaj-összetételükben, a lombkorona zártságában szintezettségében. Másrészt, hogy az esetlegesen telepített új erdők vagy az eltűnő fenyvesek, bükkösök helyére milyen fajokat telepítünk. Vagy milyenek nyomulnak be spontán terjeszkedéssel, és ez hogyan fogja megváltoztatni az erdő szolgáltatásait. Félő, hogy rontani fogja

– mondta a HelloVidék kérdésére Dr. Szemethy László.

Ahogy azt a szakember hangsúlyozta, jelen helyzetben az erdőtelepítés nem egyértelműen támogatott a Balaton közvetlen közelében. Az erdők ugyanis befolyásolják a vízgazdálkodást. Részben visszatartják, részben viszont elpárologtatják a víz egy részét, ezzel csökkentik a Balaton amúgy is csökkenő víz-utánpótlását. Emellett ha az új erdőkben nagy mennyiségben olyan fajok jelennének meg, amelyek a talajra káros hatásúak (mint például az akác nitrogén felhalmozása), az a Balatonba jutva gondot okozhatna. Sok egyéb tényezőt is alaposan mérlegelni kell tehát mielőtt a döntéshozók meghozzák a végső döntéseket.

Én a helyi gazdálkodók és közösségek felelősségére igyekeztem felhívni a figyelmet. Az állami erdőgazdaságoknak már nem sok beerdősítésre alkalmas területük van. Az új erdők nagyrészt magánbirtokokon fognak keletkezni, tehát a gazdálkodók magán érdekeit kell összehangolni a közösség érdekével. Erre a tájobszervatórium és a Balaton térségében most tervezett ökomúzeum is alkalmas keretet adhat

– magyarázta az intézetigazgató a kérdésünkre.

A Balaton környéki terület, Somogy, Zala és Veszprém ma is vadban, elsősorban nagyvadban gazdag megyék közé tartozik. Nem véletlen, hogy itt esik az országos nagyvadteríték mintegy harmada. A vadállomány hasznai, mint például a rekreációban vagy a gasztronómiában betöltött szerepe, már most is élvezhető, illetve élvezhető lenne.

Véleményem szerint a vadgazdálkodókkal való szorosabb együttműködés, a feldolgozó és szolgáltató kisvállalkozások, helyi kezdeményezések ösztönzése segítene a lehetőségek jobb kihasználásában. A vadhús gasztronómiai érték, de nagy kérdés, hogy miért nem jelenik meg gyakrabban a fogyasztásunkban. De ennek is több oka van és mindenkinek lenne tennivalója ezen a területen. A vadászat, vadgazdálkodás és vadkár is egy bonyolultabb összefüggés, mintsem egyszerű általános receptekkel, utasításokkal kezelni lehetne

– zárta gondolatait a szakember.

hellovidek.hu