Durva szabálysértések forrásai lehetnek a munkahelyi belépőkártyák

2021. szeptember 07. 08:34
Csak így kérhetik le az adatokat a cégek
Durva szabálysértések forrásai lehetnek a munkahelyi belépőkártyák

A COVID-19 jelentős változást hozott az irodahasználati szokásokban, melynek következtében hosszabb távon az úgynevezett hibrid munkavégzés hódíthat teret. De felmerülhet a kérdés, hogy miként tartható be, hogyan ellenőrizhető az irodai jelenlét egy ilyen rendszerben. Talán a legkézenfekvőbb megoldás a szinte valamennyi modern irodaház által alkalmazott beléptetőrendszer és beléptetőkártya, mellyel az ilyen épületekben dolgozó minden munkavállaló rendelkezik. A Deloitte szakértői megvizsgálták, hogy használható-e munkaidő-nyilvántartásra a kártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai.

A beléptetőrendszerek alkalmazása több célt is szolgálhat egyszerre: az épületbe belépők azonosítása mellett a kártyák által tárolt adatokat a munkáltatók gyakran összekötik a munkaidő-nyilvántartó rendszerekkel. A GDPR-ban meghatározott szabályok alapján személyes adatnak minősül a munkavállaló munkaidejének kezdete és vége, a munkaközi szünetek és a szabadság időtartama is, vagyis minden olyan információ, amely a munkavállaló épületen belüli-, és kívüli mozgását eredményezi. Tehát először meg kell határoznunk, hogy ki kezeli a beléptetőrendszer által tárolt adatokat.

 
Nagyobb irodaházak esetén általános gyakorlat, hogy a beléptetőrendszert az épület üzemeltetője működteti, a munkáltatók, mint az irodaterületek bérlői pedig csak bizonyos események, incidensek kapcsán kapnak adatot, vagy rendszeres adatszolgáltatás keretében.

Természetesen, ha a beléptetőkártya és a munkaidőnyilvántartás összekapcsolásra kerül, akkor a munkáltatók is kézhez kaphatják a munkavállalók mozgására vonatkozó adatokat

– hívja fel a figyelmet dr. Kustos Petra, a Deloitte Legal adatvédelmi szakértője.

Akármelyik eset is érvényesüljön, az adatkezelő és adatfeldolgozó pozíciók rögzítése mindig rendkívül fontos, ugyanis a GDPR eltérő kötelezettségeket határoz meg kettejük tekintetében.

Felmerülhet a közös adatkezelés esete is: ilyenkor célszerű szerződésben rendelkezni a felelősségmegosztásról. Az adatkezelőnek az adatfeldolgozóhoz képest többletkötelezettségei vannak, az adatfeldolgozó pedig csak abban az esetben tartozik felelősséggel az adatkezelés által okozott károkért, ha nem tartotta be a GDPR-ban meghatározott kötelezettségeket, vagy ha az adatkezelő jogszerű utasításait figyelmen kívül hagyta, vagy azokkal ellentétesen járt el.

Mire kell figyelni a beléptetőrendszerek alkalmazásakor?

Mivel a beléptetőrendszer alkalmazása személyes adatok kezelésével jár, a GDPR rendelkezései szerint szükséges eljárni. Az adatkezelőnek meg kell határoznia az adatkezelés célját és jogalapját, és az érintetteket megfelelően tájékoztatnia kell. A beléptetőrendszerek alkalmazása esetén minden esetben szükséges az érdekmérlegelési teszt elvégzése, amelyben az adatkezelőnek többek között az alábbiakat kell bemutatnia:

  1. A személyes adatokat csak az adott célok elérése érdekében kezeli (pl. személy-és vagyonbiztonság, munkaidőnyilvántartás).
  2. Csak annyi adatot kér be, amennyire ténylegesen szükség van (pl. vendég belépésekor nem fénymásol személyigazolványt, amelyről a NAIH több határozatában is kimondta, hogy jogellenes).

A felsoroltak csupán néhány tennivaló az adatkezelő kötelezettségei közül; a GDPR további előírásokat is megállapít, például az adatok tárolásakor biztosítani kell a megfelelő védelmet, továbbá az adatokat csak a megőrzési időn belül szabad kezelni, tehát annak lejártát követően törölni szükséges. „Felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy az irodai beléptetőrendszerek alapján készült jelenlét-nyilvántartások nem alkalmasak arra, hogy a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartásként szolgáljanak” – teszi hozzá a szakértő.

A biometrikus beléptetőrendszerekre még szigorúbb szabályok vonatkoznak

A biometrikus adatokon alapuló beléptetőrendszerek esetében még szigorúbbak az adatkezelésre vonatkozó követelmények. Az Európai Adatvédelmi Testület legújabb állásfoglalása szerint az ilyen érzékeny adatokon alapuló beléptetés csak és kizárólag szigorúan indokolt esetben lehetséges.

Például, ha egy gyártó üzem know-how technológiát alkalmaz, amely nyilvánvalóan egy magasabb fokú vagyonbiztonságot tesz indokolttá. Ezekben az esetekben az adatvédelmi hatásvizsgálatot is el kell végezni a tervezett adatkezelés kapcsán, amelyhez szükséges az adatkezelés körülményeinek és következményeinek megfelelő bemutatása, kiértékelése, valamint a kockázatcsökkentő intézkedések prezentálása.

 

www.penzcentrum.hu

Kapcsolódó cikkek

Köteles hazaküldeni a munkáltató a fertőző beteg dolgozót

2020. február 24. 08:03
A téli influenzás időszakban általános jelenség, hogy a munkavállalók egy része betegen, sőt, lázasan is dolgozik, mert félti az állását vagy a munkateher, helyettesítési nehézségek miatt nem teheti meg, hogy otthonában gyógyuljon. Mindeközben nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató érdeke is azt kívánná meg, hogy a lehető legrövidebb időn belül egészséges, kipihent, a munkájára koncentráló munkavállaló álljon rendelkezésre.

100-ból 98 embert már nem az utcáról veszünk fel

2019. november 06. 14:15
Fizikai munkaerő szempontjából Budapesten és környékén - 2% alatti munkanélküliségi ráta mellett - már nem lehet munkaerő-tartalékról beszélni. Így a Continental számára versenyképességi kérdés a megfelelő munkaerő megtalálása, akár a Fülöp-szigetekről is. A magyarországi céget és telephelyeket nem érinti a Continental AG által bejelentett nemzetközi átalakítási program, sőt a cég a mesterséges intelligencia fejlesztő központját is Budapesten hozta létre. A munkaerő becsábításáról, relokációról, az ipar 4.0-nak megfelelő képzésekről és kompetenciaigényről beszélgettünk a Continental Automotive Hungary Kft. budapesti HR vezetőjével, Kalmár Ákossal.