FOGLALKOZTATÁS- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, UNIÓS POLGÁRSÁG SZEKCIÓ

Európai Munkaügyi Hatóság

Az EGSZB szerint az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló rendeletre vonatkozó európai bizottsági javaslat – amennyiben azt megfelelően végrehajtják –, jelentős lépés lehet a határokon átnyúló mobilitás javítása, az európai és nemzeti szintű jogszabályoknak történő megfelelés, a nemzeti munkaügyi hatóságok közötti együttműködés elősegítése, a helyes és aktuális információk hozzáférhetőségének javítása, valamint a jogszerűtlenségek elleni küzdelem és a belső piac megerősítése irányába. Ennek feltétele azonban a tagállamok együttműködése és támogatása, valamint az, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság tiszteletben tartsa a nemzeti hatásköröket.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak ezt a kezdeményezését, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a határokon átnyúló mobilitással kapcsolatos problémák megoldásához. Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság egy Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló rendeletre tesz javaslatot, és hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti strukturált együttműködés kiegyensúlyozott módon került kialakításra azzal a céllal, hogy innovatív megoldásokat lehessen találni és értéktöbbletet biztosítani a vállalkozások, a munkavállalók, a nemzeti munkaügyi hatóságok és ellenőrzések számára, szem előtt tartva a szubszidiaritás elvét.

Az EGSZB általában véve egyetért az Európai Bizottság által a határokon átnyúló együttműködés fokozása és az illegális gyakorlatok elkerülése érdekében tett erőfeszítésekkel.

Az EGSZB konkrétan azt javasolja, hogy az Európai Bizottság fokozott körültekintéssel járjon el a különféle testületeknek az Európai Munkaügyi Hatóságba történő beolvasztása során, hogy a felhalmozott tapasztalat és szakértelem jól kerüljön kihasználásra, valamint, hogy biztosítsa a más eszközökkel és struktúrákkal való átfedések elkerülését. A végső cél az Európai Munkaügyi Hatóság fellépéseinek eredményesebbé tétele. Alapvető biztosítani a Hatóság függetlenségét a küldetései teljesítéséhez megfelelő saját források biztosítása révén. Az EGSZB azonban figyelmeztet arra, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság esetleg forráshiánnyal szembesülhet, ami veszélybe sodorhatja hatékonyságát. Ezért tudomásul véve ezeket a – többek között a hatóság költséghatékonyságát illetően már kifejezett – aggályokat, fontos garantálni, hogy forrásait helyesen kezeljék.

Az EGSZB ezenkívül javaslatot tesz a szociális partnerek bevonására, mivel úgy véli, hogy a határokon átnyúló mobilitás problémakörére könnyebben lehetne megoldásokat találni a szociális partnerek aktívabb – európai, nemzeti és ágazati szintű – bevonásával. Az EGSZB végezetül azt javasolja, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság érdekképviseleti csoportját alakítsák át konzultatív tanáccsá, és erősítsék meg a szociális partnerek abban való részvételét.

A szociális védelemhez való hozzáférés

Az EGSZB úgy gondolja, hogy mindenki számára biztosítani kell a tisztességes életkörülményekhez, a szociális védelemhez, valamint a munkahelyen és az élete során felmerülő valamennyi jelentős kockázattal szembeni védelemhez való jogot, többek között az egészségügyi ellátást, továbbá a méltóságteljes nyugdíjas korhoz való jogot. E célkitűzés eléréséhez hozzájárulna az atipikus foglalkoztatási formákban dolgozók és az önálló vállalkozók megfelelő védelmi lefedettségének biztosítása, összhangban a szociális jogok európai pillérének elveivel;

emlékeztet arra, hogy a szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférés kulcsfontosságú tényező az igazságosabb társadalmak kialakulásához, valamint alapvető fontosságú a termelékeny, egészséges és aktív munkaerő szempontjából A Bizottság javasolja, hogy a tagállamok hajtsák végre az ajánlást, és szükség esetén számoljanak be az ajánlás alátámasztására végzett hatásvizsgálatban megállapított hiányosságokról, a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom teljes körű részvétele mellett. A Bitottság üdvözli az ajánlás végrehajtásának legfontosabb várható hatásait: a kockázat kölcsönös megosztásának fokozását, a jövedelem biztonságát, a munkaerőpiac dinamizmusának fokozását, a nagyobb termelékenységet, a források jobb elosztását, valamint a bizonytalanság és a szegénység csökkenését az egyének szempontjából.

Az EGSZB javaslatai:
- az ajánlás keretében tett kezdeményezések biztosítsanak megfelelő ellátásokat és rendelkezéseket, többek között biztonsági hálót azok számára, akik nem képesek elérni a jogosultság alsó küszöbértékét, és különösen a munkaképtelenek és családtagjaik számára;

- az életkort és a nemet kiemelten vegyék figyelembe az intézkedéseknek az ajánlás keretében történő meghatározásakor.
AZ EGSZB úgy véli, hogy figyelembe kell venni a szociális jogok hordozhatóságát, amikor a magánszemélyek különböző munkaerőpiaci munkaviszonyok között váltanak, valamint a jogok rendszerek közötti hordozhatóságát és összesítését;végül pedig a teljes átláthatóság biztosítása érdekében foglalkozni kell a szabályozások összetettségével és az egyéb adminisztratív vonatkozásokkal. Ez magában foglalja a (munkaviszony típusa, életkor, nem, fogyatékossági státusz, állampolgárság stb. szerint bontott) statisztikai adatok minőségének javítását is.

A nemek közötti digitális szakadék

A nemek közötti digitális szakadék többféle okra vezethető vissza. Ajánlatos olyan multidiszciplináris megközelítést alkalmazni, amely az innováció különböző (technológiai, társadalmi, kulturális stb.) vonatkozásait egyesíti.

Fontos a digitális jártasság fokozása a lányok körében, valamint a nők létszámának növelése a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika terén, valamint az ikt-ban. A sztereotípiák leküzdéséhez elsődleges fontosságú, hogy több női digitális példaképpel szolgáljunk.

Ösztönözni kell a nők technikai jellegű és magas szintű munkakörökben való jelenlétét. Ezt az oktatási és szakmai korlátok leküzdésével, valamint az egész életen át tartó digitális tanulás nők számára történő garantálásával érhetjük el.

A szegénység feminizációjához vezető spirál megelőzése érdekében garantálni kell a tisztességes munkafeltételeket és a szociális védelemhez való hozzáférést a nők számára.

Támogatni kell a női vállalkozókat oly módon, hogy felszámoljuk a nők útjában álló számos akadályt.
Fontos növelni a fogyatékossággal élő nők munkaerőpiaci részvételét, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) végrehajtása révén.

Az intelligens munkaszervezés és a távmunka kapcsán el kell kerülni a gondozás, a munka és a magánélet közötti határok összemosódásának kockázatát.

Az internetes zaklatás jelenti az egyik legfontosabb olyan akadályt, amellyel a nők az online tevékenységek során és a közösségi hálókon szembesülnek. Az isztambuli egyezményt további késlekedés nélkül ratifikálni és alkalmazni kell.

Minden szinten minden politika kialakításakor figyelembe kell venni a nemi dimenziót (érvényesíteni kell a nemek közötti egyenlőséget). Ehhez hasznos eszköz lehet a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés és a nemek közötti egyenlőség szempontjából történő vizsgálat.

Az Európai Bizottságnak meg kell erősítenie a „Nők a digitalizációban” munkacsoportot és a „Digital4Her” kezdeményezést, és ajánlania kellene a tagállamok számára, hogy szabjanak meg nemzeti célértékeket ezen a téren.

A szociális partnerek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a nemi szerepek munkaerőpiaci kezelését, a nők döntéshozatalban való szerepvállalásának előmozdítását, a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatását és a nemek közötti bérszakadék kezelését illetően.

Az Európai Parlamentnek következő jogalkotási ciklusában támogatnia kellene ezeket az ajánlásokat.

A munkavállalók rákkeltő anyagoktól és mutagénektől való védelme munkájuk során

Az EGSZB üdvözli a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv (CMD) módosítására tett európai bizottsági javaslatot és azt a tényt, hogy ebben a módosításban a kötelező érvényű munkahelyi expozíciós határértékeket tudományos és statisztikai tények alapján határozták meg. Előző véleményével megegyezően az EGSZB sürgeti, hogy az Európai Bizottság végezzen hatásvizsgálatot a CMD-irányelvnek a reprodukciót károsító hatású anyagokra történő esetleges kiterjesztéséről. Az EGSZB szükségesnek tartja kísérleti kutatási programok, majd egy következő szakaszban uniós szintű programok létrehozását azzal a céllal, hogy a tagállami társadalombiztosítási vagy közegészségügyi rendszerek keretén belül élethosszig tartó egészségügyi felügyeletet dolgozzanak ki mindazon személyek számára, akik rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító hatású anyagoknak voltak kitéve. Az általános adatvédelmi rendelettel összhangban ezt a felügyeletet anonim módon kell megvalósítani. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a munkavállalók rákkeltő anyagoktól, mutagénektől és a reprodukciót károsító hatású anyagoktól való munkahelyi védelmének javítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a munkaügyi felügyelőségek elegendő pénzügyi és emberi erőforrással rendelkezzenek feladataik elvégzéséhez. Az EGSZB javasolja, hogy minden feltételezhetően rákkeltő, mutagén és/vagy reprodukciót károsító hatású vegyületet vessenek e tekintetben tudományos vizsgálat alá, és adott esetben foglalják azokat belea CMD-irányelvbe.

liganet.hu