Egy szakma az agráriumból, amit senki nem akar csinálni
2024. szeptember 16. 13:18
Az agrár felsőfokú képzésben ugyan népszerűek az "állatos" szakok, ám kint a terepen már sokkal nehezebb embert találni bizonyos munkakörökre.
Az ágazat jövőjének egyik kulcskérdése ma már az: ki fogja gondozni az állatainkat? – forrás: Pixabay
Az állattenyésztés minden ágazata iránt van érdeklődés a hallgatók között – írja Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, a Magyar Állattenyésztők Lapja főszerkesztője. A szakember szerint sokan választják az állattenyésztő, valamint a lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök szakokat. A felsőoktatási szakképzések közül évek óta nagy az érdeklődés a ménesgazda nappali és levelező képzés iránt. A mesterképzések (MSc) közül népszerű az állattenyésztő mérnök levelező szak.
Az elmúlt években az egyetemeken jelentős változásokat vezettek be a felvételi rendszerben, például 2023-tól a felvételi eljárásban már nem kötelező az emelt szintű érettségi. Ez közel 30 százalékkal növelte meg a jelentkezők számát 2023-ban, s a korábbi évekhez képest nagyobb hallgatói számokat idén is sikerült fenntartani. Ezzel párhuzamosan azonban visszaesett a felsőoktatási szakképzési szakok iránti érdeklődés.
A szakember szerint a tananyag folyamatos fejlesztésének igénye mellett a gyakorlattal való szorosabb együttműködés minden egyetemen nagyon fontos szempont. E célt legjobban az agrárkarokkal együttműködési megállapodást kötő, gyakornoki programoknak helyt adó üzemekkel közösen lehet elérni.
"Miközben örülünk annak, hogy az állattenyésztő szakirányok iránt pár éve megélénkült az érdeklődés, sajnos ez a tendencia nem igaz az állatgondozói munkakörökre. Van ahol az autógyárak elszívó hatására, van ahol a könnyebb munka és rövidebb munkanapok, vagy -hetek (4 munkanap 5 helyett) iránti igényre panaszkodnak az üzemek. Ez utóbbi szempont egyeseknél már a bérezésnél is fontosabbá vált. Az ágazat jövőjének egyik kulcskérdése ezért ma már az: ki fogja gondozni az állatainkat?" – tette fel a kérdést írásában Dr. Wagenhoffer Zsombor.
Forrás: Magyar Állattenyésztők Lapja
Kapcsolódó cikkek
Ne maradjon fedetlen a talaj, mert elviszi a szél
2023. május 30. 12:49
Évről-évre erőteljesebb a csapadékhiány, s az M1-esen bekövetkezett tömegbaleset is arra figyelmeztet: mindenkinek át kell gondolnia, folytathatja-e az eddigi hagyományos talajművelést.
Az országnak vannak olyan részei – főleg az Alföldön – ahol egyértelműen kevesebb a csapadék, másutt – például a Nyugat-Dunántúlon, az Alpokhoz közel – a mennyiség majdnem hozza a szokásos átlagot, viszont az eloszlása nagyon kedvezőtlen. Ezért kell olyan agrotechnikát alkalmazni, ami segít megőrizni a talajban lehulló nedvességet.
Hiába a küzdelem, kiégett a kukorica a Kiskunságban
2024. augusztus 13. 17:42
Csupán töredéke várható a szokásos termésmennyiségnek.
Kiszárad minden, tombol a hőség, negyven fok körüli értékeket mérnek a tűző napon a füzespusztai tarlón – számolt be róla a Halasmédia. A pusztítás mértéke jól látszik a kukorica-termésátlagokon, hiszen a növények nem tudtak megfelelően fejlődni, a nagy hőségben megperzselődtek, leszáradtak a levelek. Már a szemképződéskor megjött a meleg, és ennek hatására besültek a kukoricaszemek.