Egy szektor, amelyben 100 milliárdos forgalmat bonyolítunk

2017. május 23. 13:41
A következő 40 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint az elmúlt 10 ezer évben összesen, így a kiváló minőségű vetőmagokra fontos szerep hárul. Magyarország a világ vetőmagiparának meghatározó résztvevője, az itt előállított vetőmagmennyiség 30 százalékát, mintegy 100 ezer tonnát külpiacokon értékesítenek, a szektor éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki.

A szektor kihívásai közül a legnagyobb kérdés az, hogyan lehet a világ növekvő népességének megfelelő mennyiségű, minőségi vetőmagot előállítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud létezni – mondta megnyitójában Jean-Christophe Gouache, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) elnöke a május 22-én kezdődött budapesti Vetőmag Világkongresszuson. Magyarország a világ vetőmagiparában fontos szerepet tölt be, az itt előállított vetőmagmennyiség 30 százalékát (nagyjából 100 ezer tonnát) külpiacokon értékesítenek a cégek, ezzel Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a hatodik legnagyobb exportőrök vagyunk a világon.

A magyar vetőmag legfontosabb felvevő országai közé Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia tartozik – közölte Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnöke. Évente mintegy 100 különböző faj csaknem 1500 féle vetőmagja kerül piacra, a szektor éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki. Ennek fele a kukorica, repce, valamint a napraforgó értékesítéséből keletkezik. Az ágazatban 887 cég, nagyüzem, intézmény és magángazdaság tevékenykedik. Az idén Magyarországon 130 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot, az erre szánt terület évek óta növekszik.

A világ vetőmag-előállításának értékét évente mintegy 50 milliárd dollárra becsülik a szakemberek. A legfontosabb szántóföldi vetőmagok közé a kukorica, a búza, a rizs, a szója, a zöldségek közé pedig a paradicsom, paprika, valamint a káposzta- és hagymafélék magjai tartoznak. A nemzetközi vetőmag-kereskedelem mértéke éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt, a húzótermékeket a hibridkukoricák és a nagy értékű zöldség-vetőmagok jelentik.

A Vetőmag Világkongresszus előadói (balról jobbra): Takács Géza, a VSZT elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos, és Jean-Christophe Gouache, az ISF elnöke (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A magyar vetőmagok exportja kukoricából 7, búzából 57, napraforgóból 34 százalékkal nőtt egy év alatt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a fenntartható mezőgazdasági termeléshez, a globális kihívások és a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez  a vetőmagtermesztésben is nélkülözhetetlen innováció fontosságát hangsúlyozta. Az élelmiszer-termelésen és a mezőgazdaságon óriási a nyomás a világban: a következő 40 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint az elmúlt 10 ezer évben összesen, ráadásul a világ népességének radikális növekedése, a vízhiány, az árvizek és a szélsőséges időjárás mellett kell eleget tenni a mennyiségi kihívásoknak.

A magyar mezőgazdaságnak versenyelőnye van a kutatás-fejlesztésben, ha ezt fenn tudja tartani, a jövőben is versenyképes lesz – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Emlékeztetett arra is, hogy Közép-Európából Magyarországnak van a legtöbb exportengedélye Kínába, és megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a magyar gyümölcsfajták exportjáról is meginduljanak a tárgyalások. Japánban és Koreában egyre nő a kereslet a prémium élelmiszerek iránt.

Jean-Christophe Gouache ugyancsak hangsúlyozta az innováció jelentőségét a vetőmagtermelésben. A legfontosabb feladatnak nevezte a vetőmag-kereskedelem harmonizálását, hiszen a termelőtől a felhasználóig sokszor hét-nyolc határon kell átszállítani a vetőmagokat. További feladatot jelent a szövetség és a tagszervezetek számára a növényegészségügyi kockázatok csökkentése, a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelése a védekezési módszerek fejlesztésével, valamint az ellenőrző rendszerek harmonizációjával.

Világszinten több milliárd dolláros kárt okoznak az illegálisan forgalmazott, hamisított vetőmagok. Sok esetben töredezett, csíraképtelen az eladott mag, amely miatt akár a termés 100 százalékát is elveszíthetik a gazdálkodók. A nemzetközi szövetség gyűjti azokat a gyakorlati elemeket, amelyekkel segíteni tudja azokat a tagországokat, ahol még nem dolgozták ki saját módszereiket a hamisítás elleni fellépésre. Magyarországon az elmúlt évek intenzív hatósági munkájának és az agrárszervezetek összehangolt tájékoztató kampányainak köszönhetően szinte teljesen eltűntek a szervezett hamisítások.

A kongresszus résztvevőinek száma rekordot döntött, 62 ország csaknem 1700 szakembere érkezett Budapestre – emelte ki Pavelka Árpád, a nemzeti szervező bizottság elnöke, a VSZT elnökségi tagja. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon több mint százéves hagyománya van a nemesítésnek, a megújuló nemesítési módszerek megismertetése pedig nélkülözhetetlen, és új exportpiacokat is nyithat a cégeknek.

 

www.agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Átadták az agrárgazdasági kamara karcagi szolgáltatóközpontját

2018. február 05. 08:10
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Karcagon nyitotta meg hatodik NAK Szolgáltató Központját, a falugazdászi körzetközponttal egy fedél alatt többek között tájékoztatási, tanácsadási szolgáltatásokat is nyújtanak a gazdálkodóknak, vállalkozásoknak, külső szakmai partnerek bevonásával. A kamara további szolgáltatóközpontokat nyit.

Egy (kezdő) üzemi tanács elnök vallomásai - 1. rész

2018. február 14. 09:31
Hogy miként lesz valakiből üzemi tanács tag? Milyen személyes és szervezeti hatások mentén dönthet úgy valaki, hogy tagja legyen egy dolgozói részvételt biztosító testületnek? Bizonyára minden üzemi tanács elnöknek van egy sztorija arról, hogyan is lett ÜT elnök, az én történetem valahogy így kezdődött: "- Szeretnél üzemi tanács tag lenni? - Bocsi, de azt se tudom, hogy azt eszik-e vagy isszák?"