A szektor kihívásai közül a legnagyobb kérdés az, hogyan lehet a világ növekvő népességének megfelelő mennyiségű, minőségi vetőmagot előállítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud létezni – mondta megnyitójában Jean-Christophe Gouache, a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) elnöke a május 22-én kezdődött budapesti Vetőmag Világkongresszuson. Magyarország a világ vetőmagiparában fontos szerepet tölt be, az itt előállított vetőmagmennyiség 30 százalékát (nagyjából 100 ezer tonnát) külpiacokon értékesítenek a cégek, ezzel Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után a hatodik legnagyobb exportőrök vagyunk a világon.

A magyar vetőmag legfontosabb felvevő országai közé Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia tartozik – közölte Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) elnöke. Évente mintegy 100 különböző faj csaknem 1500 féle vetőmagja kerül piacra, a szektor éves forgalma 100 milliárd forintot tesz ki. Ennek fele a kukorica, repce, valamint a napraforgó értékesítéséből keletkezik. Az ágazatban 887 cég, nagyüzem, intézmény és magángazdaság tevékenykedik. Az idén Magyarországon 130 ezer hektáron állítanak elő vetőmagot, az erre szánt terület évek óta növekszik.

A világ vetőmag-előállításának értékét évente mintegy 50 milliárd dollárra becsülik a szakemberek. A legfontosabb szántóföldi vetőmagok közé a kukorica, a búza, a rizs, a szója, a zöldségek közé pedig a paradicsom, paprika, valamint a káposzta- és hagymafélék magjai tartoznak. A nemzetközi vetőmag-kereskedelem mértéke éves szinten meghaladja a 20 milliárd dollárt, a húzótermékeket a hibridkukoricák és a nagy értékű zöldség-vetőmagok jelentik.

A Vetőmag Világkongresszus előadói (balról jobbra): Takács Géza, a VSZT elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos, és Jean-Christophe Gouache, az ISF elnöke (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A magyar vetőmagok exportja kukoricából 7, búzából 57, napraforgóból 34 százalékkal nőtt egy év alatt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a fenntartható mezőgazdasági termeléshez, a globális kihívások és a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez  a vetőmagtermesztésben is nélkülözhetetlen innováció fontosságát hangsúlyozta. Az élelmiszer-termelésen és a mezőgazdaságon óriási a nyomás a világban: a következő 40 évben annyi élelmiszert kell termelnünk, mint az elmúlt 10 ezer évben összesen, ráadásul a világ népességének radikális növekedése, a vízhiány, az árvizek és a szélsőséges időjárás mellett kell eleget tenni a mennyiségi kihívásoknak.

A magyar mezőgazdaságnak versenyelőnye van a kutatás-fejlesztésben, ha ezt fenn tudja tartani, a jövőben is versenyképes lesz – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Emlékeztetett arra is, hogy Közép-Európából Magyarországnak van a legtöbb exportengedélye Kínába, és megjegyezte, azon dolgoznak, hogy a magyar gyümölcsfajták exportjáról is meginduljanak a tárgyalások. Japánban és Koreában egyre nő a kereslet a prémium élelmiszerek iránt.

Jean-Christophe Gouache ugyancsak hangsúlyozta az innováció jelentőségét a vetőmagtermelésben. A legfontosabb feladatnak nevezte a vetőmag-kereskedelem harmonizálását, hiszen a termelőtől a felhasználóig sokszor hét-nyolc határon kell átszállítani a vetőmagokat. További feladatot jelent a szövetség és a tagszervezetek számára a növényegészségügyi kockázatok csökkentése, a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelése a védekezési módszerek fejlesztésével, valamint az ellenőrző rendszerek harmonizációjával.

Világszinten több milliárd dolláros kárt okoznak az illegálisan forgalmazott, hamisított vetőmagok. Sok esetben töredezett, csíraképtelen az eladott mag, amely miatt akár a termés 100 százalékát is elveszíthetik a gazdálkodók. A nemzetközi szövetség gyűjti azokat a gyakorlati elemeket, amelyekkel segíteni tudja azokat a tagországokat, ahol még nem dolgozták ki saját módszereiket a hamisítás elleni fellépésre. Magyarországon az elmúlt évek intenzív hatósági munkájának és az agrárszervezetek összehangolt tájékoztató kampányainak köszönhetően szinte teljesen eltűntek a szervezett hamisítások.

A kongresszus résztvevőinek száma rekordot döntött, 62 ország csaknem 1700 szakembere érkezett Budapestre – emelte ki Pavelka Árpád, a nemzeti szervező bizottság elnöke, a VSZT elnökségi tagja. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon több mint százéves hagyománya van a nemesítésnek, a megújuló nemesítési módszerek megismertetése pedig nélkülözhetetlen, és új exportpiacokat is nyithat a cégeknek.

www.agrarszektor.hu