Egyáltalán nem emelnék a minimálbért a munkaadók

2020. november 25. 09:54
Teljesen elúszhat a jövő évi minimálbéremelés, a munkáltatók legalábbis nem látnak lehetőséget a kötelező legkisebb fizetések növelésére. A szakszervezetek viszont reálbérnövekedést szeretnének.
Egyáltalán nem emelnék a minimálbért a munkaadók

Nem látnak lehetőséget a minimálbér jövő évi emelésére a munkáltatók, a szakszervezetek viszont reálbérnövekedést szeretnének elérni – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi ülésén. Az online egyeztetésen a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek mellett  Palkovics László, innovációs miniszter is részt vett, ám hivatalos kormányzati álláspontot nem közölt a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban. Tavaly és idén a kétéves bérmegállapodásnak köszönhetően 8-8 százalékkal nőtt a minimálbér és a szakképzetteknek fizetendő garantált bérminimum: előbbi jelenleg bruttó 161 ezer, utóbbi 210 600 forint.  Az idei 8 százalékos béremelést a munkaadók úgy fizették ki, hogy azt feltételezték: a termelékenység, az infláció és a járulékcsökkentés alakulása épp kiadja ennek fedezetét – emlékeztetett érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Szerinte azonban ez nem így történt: az infláció a Pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 3,3 százalék lesz az idén, miközben a termelékenység 5,2 százalékkal csökken. Egyedül a szociális hozzájárulási adó mérséklődött az előzetesen tervezettnek megfelelően 2 százalékkal. Mindezeket összeadva látszik, hogy a vállalkozásoknak nem áll rendelkezésükre forrás a jövő évi béremelésre – szögezte le Rolek Ferenc, hangsúlyozva: ebben a munkáltatói szervezetek egységes álláspontot képviselnek. Nem szeretnék kizárni ugyanakkor annak lehetőségét, hogy később változik a gazdasági helyzet. Ezért javasolták, hogy ne most év végén próbáljanak megállapodni egy januártól érvényes minimálbéremelésben, hanem majd akkor, amikor már tisztábban lehet látni, hogyan megy előre a gazdaság.   Vannak bizonyos gazdasági folyamatok, amelyeket figyelembe kell venni a béreknél is, az emeléshez előbb a termelékenységnek kell javulnia – szögezte le Rolek Ferenc. A magyar minimálbér a GDP-hez viszonyítva nincs lemaradva más országokhoz képest, ahol magasabb a GDP, ott nyilván magasabb a minimálbér is - fogalmazott az MGYOSZ alelnöke. Szerinte a jelenlegi helyzetben, amikor számos vállalkozás a túlélésért küzd, nonszensz az a szakszervezeti követelés, hogy mindenképpen emelkednie kellene a reálbéreknek. A munkavállalói szervezetek ugyanis úgy vélik: a jövő évi minimálbéremelés mértékének optimális esetben közelítenie kellene a 10 százalékhoz. Ha a kormány csökkentené a személyi jövedelemadót, akkor ennél kisebb mértékű emelés is hasonló nagységrendben növelné a nettó kereseteket  – mondta el érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte az idei 8 százalékos minimálbéremelés is alultervezett volt a cégek lehetőségeihez mérten, ami abból látszik, hogy a hivatalos adatok szerint augusztusig ennél magasabb, 9,7 százalék volt az éves átlagbérnövekedés. Ezért annak idején a 8 százalékos béremelésről szóló megállapodást a MASZSZ nem is írta alá - emlékeztetett.    Kordás László hangsúlyozta: a minimálbéremelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a régiós országok többségében magasabb a legkisebb bér, és nem volna jó a magyar munkaerőpiac számára, ha ez az olló tovább nyílna. Megjegyezte: a visegrádi országokban már meg is állapodtak a jövő évi 6-8 százalékos minimálbéremelésekről. Szlovákiában például 580 euróról 623 euróra nő a legkisebb kötelezően megfizetendő bér, ez az ottani átlagkereset 60 százalékát jelenti. Lengyelországban 2800 zlotyi lesz 2021-ben a minimálbér, vagyis az átlagkereset 51 százaléka. A magyar minimálbér eközben az idei év első kilenc hónapjára számolt 395 400 forintos átlagbér 40 százalékát teszi csak ki. Ha Magyarországon is legalább az átlagkereset felére rúgna a kötelezően megfizetendő legkisebb bér, akkor az 200 ezer forint körüli minimálbért jelentene - mutatott rá Kordás László. A szakszervezetek éppen ezért a jövőre nézve szeretnének egy olyan keretrendszerről is megállapodni, amely rögzíti azokat a viszonyítási pontokat és gazdasági paramétereket, amelyekhez mérten a minimálbért emelni kell. Palkovics László ígérete szerint szerdán tájékoztatja a kormányt a munkaadói és a munkavállalói álláspontokról, a VFK pedig legközelebb két hét múlva tárgyal ismét a jövő évi minimálbér kérdéséről.

 

nepszava.hu

Kapcsolódó cikkek

Eldőlt, ennyivel emelkedik a minimálbér februártól

2021. január 26. 08:59
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn az MTI tudósítása szerint.

A dolgozó érték - a vezető felelőssége, hogy ne csak szlogen legyen

2021. augusztus 03. 08:38
Egy szervezet legfontosabb értéke az ember – különösen a járványhelyzet fennállása óta egyre többet hallani ezt az állítást, amely meglepő módon sokszor mintha az újdonság erejével hatna. Holott, ha jobban belegondolunk, minden szám, teljesítmény, eredmény, sőt az ügyfelek és végső soron a profit is az emberek munkájából származik. A vezetőnek nem csak tudatában kell lennie ennek, hanem eszerint is cselekedni. De mi minden tereli el a figyelmet erről a célról? Polgár Zita, vezetői és önismereti mentor írása.