Egyetlen újabb génmódosított növény sem kaphat engedélyt itthon

2017. november 15. 10:21
Nagy az igény a Magyarországról származó, génmódosítás-mentes szójára a külpiacokon – írta a Magyar Idők kedden. Bár a kormány célja, hogy az itthon megtermelt fehérjeforrás elsősorban a hazai állatállomány takarmányozását szolgálja, egyelőre úgy tűnik, hogy a több fronton is hasznosítható termény jelentős része az exportpiacokra kerül.

Minden olyan génmódosított növény termesztésére tilalmat vezet be hazánk, amely engedélyt kap a közeljövőben Európában – közölte a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült: Magyarország elsőként ültette át azt az új irányelvet a nemzeti jogrendjébe, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok szuverén módon, szabadon dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön. Magyarország évekkel ezelőtt zéró toleranciát hirdetett a génmódosításra.

Így ma már több mint tíz éve tiltott az Európai Unióban engedélyezett, úgynevezett MON810 génmódosított kukorica termesztése, ahogyan hosszú pereskedés után sikerült elérni, hogy az Amflora névre keresztelt génmódosított burgonya nemcsak itthon, de az egész Európai Unióban tiltólistára kerüljön.

– Szigorú és rendszeres ellenőrzéseket végzünk annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges szennyeződést a vetőmagokban. Ugyanígy nagy hangsúlyt fektetünk az élelmiszerek és takarmányok ellenőrzésére, mert a magyar lakosság és az exportpiacaink is GMO-mentes termékeket kívánnak vásárolni – emelte ki a tárcavezető.

Az egyik legfontosabb törekvés, hogy a nagy mennyiségben hazánkba érkező import GM-szóját hazai, biztonságos forrásból származó fehérjetakarmánnyal tudják kiváltani az állattartók. Ennek érdekében a kormány 2013-ban elindította a Nemzeti fehérjeprogramot. Ennek keretében a növénytermesztő gazdaságokat arra ösztönzik – európai uniós többlettámogatásokkal is –, hogy minél több fehérjenövényt, köztük szóját termesszenek.

A kormány idén ősszel elfogadta a Nemzeti fehérjetakarmány programot, amely elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt. A cél, hogy megtalálják azokat az alternatív fehérjeforrásokat, amelyek felhasználásával biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozása. Fazekas Sándor válaszából kiderült, hogy jelenleg a legnagyobb kihívás az, hogy hogyan lehet az itthon megtermelt szóját az országban tartani.

A GMO-mentes, kiváló minőségű magyar áru iránt ugyanis nemcsak itthon, hanem külföldön is nagy a kereslet. A gazdálkodók jelentős része pedig – a magasabb árak miatt – az exportpiacokon értékesíti a terményét. A magyar szóját rá­adásul nemcsak takarmánynak vásárolják a külföldiek, hanem sok esetben emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek készülnek a terményből. A program egyik kiemelt célja a hazai vásárlók tájékoztatása és a fogyasztás ösztönzése is.

A miniszter szerint a kereslet egyre nagyobb, a vásárlóerő bővülésével pedig tovább nőhet a génmódosított összetevőket nem tartalmazó áruk forgalma az országban.

Azzal pedig, hogy a fogyasztók hajlandók magasabb összeget kifizetni a GMO-mentes termékekért, a gazdálkodók is jól járnak, és biztosított lehet a magyar takarmányfehérjék hazai felhasználása is.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Továbbra is nagy a szakadék az agrárpiacon

2016. július 13. 08:13
Idén májusban a mezőgazdasági termelői árak 2,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A növekedés a növényi termékek árának 5,4%-os emelkedésével függ össze, miközben az élő állatok és állati termékek ára 2,9%-kal csökkent.

Elindul a kárenyhítések kifizetése

2016. március 30. 10:14
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében március 24-én az érintett 3 333 gazdálkodó részére megkezdi az összesen közel 6 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatás kifizetését.