Egyezség várható a bérminimumról

2016. május 10. 07:43
A munkástanácsok havi 122 ezer forintot szorgalmaz, a munkáltatók sem zárkóznak el egy átlagosnál magasabb emeléstől A Magyar Hírlap értesülése szerint már a jövő kedden tárgyalnak a 2017-től érvényes minimálbérről a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői. Ami bizonyos: az emelés mértéke meghaladja a kalkulált inflációt. A MVöő György – 2016.05.10. 00:21 unkástanácsok 122 ezer forintos garantált bérminimumot szeretne.
 

A tervek szerint június közepén fogadja el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést. A kormány a 2017-es büdzséjavaslatban 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és egy százalék alatti inflációval számol. Lapunk úgy tudja: a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának jövő keddi ülésén már egyeztetnek a jövő évi minimálbérről, az országos bérajánlás mértékéről. Azért is fontos dűlőre jutni a garantált bérminimumról, mert ehhez kötődnek például anyasági és nyugdíj típusú támogatási formák is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter a Magyar Hírlapnak azt mondta: a jövő évi inflációt jelentősen meghaladó minimálbér-emeléssel kalkulál a kormány. Hozzátette: cél, hogy a közfoglalkoztatottak az elsődleges munkaerőpia­con leljenek munkalehetőséget. Az államtitkár bízik abban, hogy a munkáltatók és a szakszervezetek a 2017-es garantált bérminimum mellett megállapodnak az országos bérajánlás mértékéről is június első felében.

Számok szintjén nem született egyezség az idei bérajánlásról sem, ezért a jövő évivel kapcsolatban sem optimista Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke, aki lapunknak úgy nyilatkozott: a munkaadók pár hónapja arra hivatkoztak, annyira eltérő az ágazatok helyzete, hogy 2016-ra nem lehet országos bérajánlást meghatározni. A minimálbér összegét a Munkástanácsok a mai 111 ezerről 122 ezer forintra emelné jövőre, hogy a mintegy nettó 78 ezer forintos összeg közelítsen a létminimumhoz. Kilenc-tíz százalékkal növelnék a szakmunkás-bérminimum értékét. Palkovics hangsúlyozta: az ország termelékenységi mutatói, a prognosztizált, mintegy háromszázalékos gazdasági növekedés és a lakossági fogyasztás kalkulált, 5,5 százalékos gyarapodása erre lehetőséget ad. Szerinte fontos lenne, ha német mintára itthon is valamennyi ágazatban bértarifa-tárgyalások lennének.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára konkrét számokról nem kívánt nyilatkozni. Dávid Ferenc lapunknak annyit elárult: a nettó kereseteknek követniük kell az inflációt jövőre is, a GDP-növekedésből pedig a versenyszféra munkavállalói is részesülnek majd. Hozzáfűzte: elképzelhető egy átlagosnál magasabb mértékű minimálbér-emelés, így közelíthetnek a létminimum szintjéhez, ám meg kell vizsgálni a jövő évi büdzsétervezet számai mellett a foglalkoztatottsági szintet, a beruházások mértékét és a versenyképességet is. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: egyes ágazatok helyzete igen eltérő, a munkaadók bizonyos területeken az átlagosnál nagyobb béremelésre kényszerülnek a munkaerőhiány és a nagy fluktuáció miatt. A minap jelentették be: átlagosan 15 százalékos béremelés lesz július 1-jétől a Tesco áruházakban. -

Forrás: Magyar Hírlap

Kapcsolódó cikkek

SMS-ben jeleztem, hogy csúsztatnék aznap

2016. szeptember 27. 08:30
Olyan kérdésem, hogy a múlt héten szombaton benn voltam túlórán, a következő héten nem mentem be, kedden reggel írtam sms -t a műszakvezetőmnek, hogy nem tudok bemenni és csúsztatnám a múlt heti túlórámat. Mire ő egyből beírta aznapra az igazolatlanomat, ami bónuszok és cafetéria megvonással jár. Tehát 1 túlórám van, és pár nap szabadságom, de mégis igazolatlan napot írtak be. Hozzáteszem neves cégről van szó, gépi idő elszámolással. Mit tanácsolnak mit tegyek, hogy fizetéskor ne vesszen el ennyi pénzem?

A szakképzés presztízsén kellene javítani

2016. augusztus 26. 08:09
Szükség van a pályaorientációs rendszer továbbfejlesztésére, és a szakképzési rendszer presztízsét is növelni kell ahhoz, hogy tovább javuljon a magyar munkaerő-piaci helyzet - mondta Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa, az intézet kutatásai alapján. Számításaik szerint mintegy 800 ezer ember tekinthető munkaerő-tartaléknak az országban, akiknek azonban általában alacsony a képzettsége.