Az uniós statisztikai hivatal minden évben megvizsgálja, hogy az aktuálisan 15 éves korcsoport élete során várhatóan mennyi ideig lesz aktív a munkaerőpiacon. A munkaidő indikátor kiszámításához a születéskor várható élettartamot és az aktivitási rátát használja adatforrásként az Eurostat. A mutatószámot nagyban befolyásolja az inaktívak társadalmon belüli aránya, így valójában nem a munkával töltött idő tényleges hosszát, hanem sokkal inkább a foglalkoztatási és a várható élettartam mutatók együttes hatását szemlélteti.

Az unión belül jelentős különbségek mutatkoznak a tekintetben, hogy mennyi időt kell a jövő generációinak aktívan töltenie, az európai inga 32 és 42 év között leng ki. Az olasz fiatalokra vár a legkevesebb munkával töltött idő, átlagosan 31,6 év, a svéd 15 évesek előtt viszont igen hosszú, 41,7 évnyi munkában töltött év vár.

Előbbiek ugyanis várhatóan mindössze 26,8 évet töltenek majd munkával, míg utóbbiak 42,6-ot, azaz a svéd férfiak több mint másfélszer hosszabb ideig, csaknem 16 évvel többet dolgoznak életükben az olasz nőknél.

Fotó: MW – ARCHÍV

A 35,9 éves uniós átlagnál 16 országban számíthatnak rövidebb munkával töltött időre, és csak 12-ben ennél többre.

A svédek mellett a hollandok (40,1 év) és a dánok (39,6 év) számolhatnak legalább negyven év munkával, de a britek is kiugróan magas, 39 év körüli átlagidővel néznek szembe.

A legkevesebb munka – az olaszok mellett – a horvátokra (32,5), a görögökre (32,7) és a belgákra (32,9) vár, az itt élő fiataloknak még 33 évet sem kell munkával tölteniük az Eurostat adatai alapján.

A magyar nőknek 30,9 a férfiaknak pedig 36,4 évet kell dolgozniuk életük során, a nemek közötti különbség 5,5 év, vagyis nagyobb, mint az uniós szinten jellemző 4,9 év.

A munkával töltött idő várható hossza Európában, 2017-ben
Fotó: Eurostat

Nem csak az egyes tagállamok, hanem a nemek között is számottevő az eltérés a munkával eltöltendő évek hosszában.

Az EU legtöbb tagállamában tehát a férfiaknak kell hosszabb ideig kereső tevékenységet folytatniuk, ez alól csak két balti ország, Lettország és Litvánia jelent kivételt. A letteknél nincs különbség a nemek között, a férfiak és nők egyaránt 36,2 évet dolgoznak, ezzel a vizsgált szempontból a „legigazságosabb” társadalom. Litvániában pedig – az EU-ban egyedüliként – a nők átlagosan egy évvel dolgoznak majd tovább a férfiaknál.

Az unió országai közül Máltán a legkiegyenlítetlenebb a nemek helyzete, itt a férfiaknak várhatóan 12 évvel kell majd több időt tölteniük a munkaerőpiacon, rájuk ugyanis 40 dolgos év vár szemben a nőknél várható 28 évvel.

A munkával töltendő évek száma uniós szinten egyre nő. Az elmúlt tíz évben két évvel gyarapodott a várható átlagos munkásévek hossza, és az egyes tagállamokban is szinte kivétel nélkül hosszabb karrierre készülhetnek a dolgozók. Egyedül Írországban és Cipruson csökkent valamelyest, egy-két tizedévvel a várható munkásévek száma, mellettük még Dániában stagnál az aktívan töltött évek hossza, az általános trend azonban a bővülés irányába mutat.

A várhatóan munkával töltött évek számának alakulása az EU egyes országaiban 2000 és 2017 között
Fotó: Eurostat

Az elmúlt évtizedben, 2007 és 2017 között Máltán (5,1 év), Magyarországon (5 év) és Litvániában (4,4 év) nőtt leginkább a várhatóan munkában töltött évek száma.

Ha pedig egészen az évezred elejéig, 2000-ig megyünk vissza, akkor Európa-bajnoknak mondhatjuk magunkat a várható munkaidő bővülésében. Tizenhét év alatt ugyanis 6,2 évvel nőtt a magyarok munkáséveinek száma, míg az unió 28 országában csupán 3 évvel bővült ebben a periódusban. A magyar növekedést csak megközelíteni tudta Málta (5,3 év), Litvánia (5,1 év) és Svédország (4,9 év).

vg.hu