Az országos rizs-vetésterület folyamatos csökkenésével párhuzamosan a magyarországi rizsnemesítés volumene is jelentősen visszaesett, illetve a klimatikus változásoknak köszönhetően előtérbe kerülnek a külföldi nemesítésű, nagyobb termőképességű, korszerűbb fajták is.

 

A Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. immáron több évtizede foglalkozik rizstermesztéssel. A társaság 4700 hektárnyi bérelt és integrált földterületet művel (ebből csaknem 1658 hektár épített rizstelep), éves bevétele tartósan meghaladja a 3 milliárd forintot. A növénytermesztési ágazaton belül a mezőgazdasági vállalkozás öntözéses gazdálkodással, vetőmagtermesztéssel és ökológiai termesztéssel foglalkozik. Ezen kívül rizsfeldolgozás, tejtermelés és vadászat, vadgazdálkodás alkotja a repertoárt. A rizst nemcsak termeli és feldolgozza, hanem termelteti is a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt., így integrátori feladatkört is ellát a szektorban.

Vízzel elárasztott rizskalitkák – forrás: Nagykun 2000 Mg. Zrt.

 

– 1949, a jogelőd termelőszövetkezetek megalakulása óta foglalkozunk rizstermeléssel, már a megalakulás is ehhez kapcsolódik, hiszen rizstermesztő-kubikos emberek által alkotott csoportok fogtak össze, és a politikai akaratnak megfelelően megalapították a szövetkezetet – mondta el elöljáróban az Agroinformnak Ágfalvi László Elek elnök-igazgató. – Az ő és az utánuk jövő generációk elhivatottságának, konok kitartásának köszönhető, hogy a rizs, mint növényfaj azóta sem került ki a vetésszerkezetből – no meg annak, hogy az érintett területeken más növények nemigen teremnek meg. Nagyon agyagos, csekély termőképességű földek ezek, melyeken csak mocsár és nád, vagy gyep terület lenne, ha nem művelnénk őket. A környéken számos halastavat találni, szintén azért, mert a 15-20 centis termőréteg alatt egy nagyon erős vízzáró réteg húzódik meg. Napjaink nagy gondja a klímaváltozás, természetesen, a hazai rizstermesztést ez is befolyásolja annyiban, hogy eddig a napfényes órák számát és az éves hőösszeget tekintve hazánk volt a rizstermesztés északi határa – ez most északabbra tolódott. Ennek köszönhetően a Magyarországra nemesített rövid tenyészidejű, 4-5 tonnát termő rizsfajták egy részét fel lehet váltani a görög, olasz, spanyol hosszabb tenyészidejű, de nagyobb, 7-8-9 tonna/hektár termőképességű fajtákkal. Az is igaz azonban, hogy van néhány olyan magyar fajta, amelyek nagyon jól kiállták az idők próbáját, különleges minőségük miatt indokolt hosszú távú termesztésben tartásuk – és vannak új, ígéretes hazai fajták is. A megoldandó feladat, amelyen az érintett ágazati szereplők most közös összefogással dolgoznak, hogy e fajták fenntartása és a vetőmagigény folyamatos, kiszámítható biztosítása megoldott legyen.

Virágzó rizsnövény – forrás: Nagykun 2000 Mg. Zrt.

 

Ágfalvi László Elek a Rizsszövetség elnöke is, így megtudtuk tőle, hogy 25 mezőgazdasági vállalkozás alkotja a szövetséget, melyek közül három foglalkozik csak feldolgozással, a többiek mind-mind termelők. Ők 2023-ban 2236 hektáron termeltek fehér rizst. Egyes gazdálkodók emellett úgynevezett indián rizst is termelnek, ami valójában nem rizs, hiszen a rendszertanilag másik növénycsaládba tartozik, de a termőhelyi igényei azonosak.

 

– A hazai rizstermesztés a magyarországi fogyasztás 10-15 százalékát képes kielégíteni, a fennmaradó mennyiség olasz, spanyol és távol-keleti import – folytatta a szakember. – De majdnem ugyanez az arány egész Európát tekintve, hiába a miénkénél jóval jelentősebb olasz és spanyol termelés, a földrész rizsigényét együttvéve sem tudja fedezni. A hazai termesztésű rizs hatalmas előnye az ismert eredet és a folyamatosan magas minőség, a fogyasztókhoz pedig rövid úton, környezetbarát módon juttatható el. A rizstelepek vizes élőhelyként is szolgálva elősegítik a biodiverzitás fenntartását, biológiai szűrőként funkcionálva sok esetben a lekerülő víz tisztább, mint az elárasztáshoz használt öntözővíz. A hatalmas vízfelületek ugyanakkor szerepet játszanak az aszály hatásainak mérséklésében is.

A betakarítás – mint ahogy az egész termesztéstechnológia, a rizs ugyanis nem egyszerű növény – speciális gépeket igényel – forrás: Nagykun 2000 Mg. Zrt.

 

A tervezett fejlesztésekről szólva hozzátette: az elmúlt években építettek további rizstelepeket és tervezés alatt állnak az újabbak, melyekhez pályázati forrásokat remélnek. Ugyanis egy hektárnyi rizstelep megépítésének költsége ma már bőven meghaladja a kétmillió forintot. Nyolc-10 hektáros "rizskalitkát" (ebben folyik a termelés árasztásos technológiával) kell kialakítani, s a gazdaságos működtetés, öntözés érdekében 40-50 hektárnyi egybefüggő táblára van szükség. A jövőben szeretnék még tovább bővíteni a rizstermelő területet, illetve az ökológiai termelésben látnak nagy jövőt, a nyugat-európai piacra vetve tekintetüket, ahova szállítanak is biorizst. Ott már meg tudják fizetni a magasabb minőséget, gyakorlatilag korlátlan a felvevőpiac az itthon előállított prémium minőségű rizsre.

A cég nemcsak termeli, hanem termelteti, majd fel is dolgozza a rizst – forrás: Nagykun 2000 Mg. Zrt.

 

– Magyarországon nincs nagy divatja a rizsfogyasztásnak, a burgonya és a kenyér a népszerű, de a fiatalok körében látunk nagyobb potenciált – fogalmazott Ágfalvi László Elek, aki arra is utalt: erre építve kezdték el feldolgozni a termelt rizst, s vannak jelen a piacon többféle rizstermékkel. Nagy sláger a natúr és a többféle módon fűszerezett, illetve belga csokival bevont puffasztott rizstallér termékük.

 

Hozzátette: integrátorként is fellépnek a szektorban, 6-7 termelőnek nyújtanak különféle szolgáltatásokat Kisújszállás környékén, és át is veszik tőlük a termést.

 

forrás: agroinform.hu