– Magyarországon most már jó ideje, évente két alkalommal történik rókavakcinázás, minden évben tavasszal és ősszel. Nem kell az egész országban rókavakcinát szórni, hanem csak a kedvezőtlen veszettséghelyzettel rendelkező szomszédos országok határa melletti vármegyéinknek legalább 50 kilométeres sávjában. Ezek a vármegyék az ország keleti és déli vármegyéi, amelyek Romániával és Ukrajnával határosak. A cél az, hogy ezeken a területeken egy veszettségmentes rókapopulációt hozzunk létre – magyarázta kollégánknak dr. Márton Lázár, a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának igazgatója.

 

– Így a szomszédos országokból természetes úton átvándorló veszett egyedek nem tudnak fertőzési hullámot és járványt kialakítani. Ukrajnában a háború hátráltatja az állategészségügyi programokat. Az elmúlt időszakban a korábban megkezdett, magyarok által is támogatott rókavakcinázási programjaikat sem tudták végrehajtani. Látható, hogy ennek következtében a járványügyi helyzet romlik. Romániában valószínűleg bürokratikus okokból a vakcinázás időnként szintén elmaradt. Sőt Szlovákiában is, amelynek keleti részén meg is jelent a gyilkos kór.

 

Bűzös praliné a rókáknak

 

A rókavakcinázással érintett területeken ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelnek el.

 

– A lakott részeken kis repülőgépről nem végeznek vakcinaszórás. A 21 napos ebzárlattal érintett települések listája letölthető a Nébih honlapjáról. A helyszínen pedig vörös plakátokkal hívják fel a hatóságok a lakosság figyelmét a rókavakcinázásra. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy a háziállatok a rókák számára készített vakcinát ne vegyék föl, illetve ne tapossák a földbe. A kirándulóknak érdemes tudniuk, hogy ezen időszak alatt kutyát sétáltatni a szóban forgó területeken kizárólag pórázzal és szájkosárral lehetséges. Emellett a gyermekeket is távol kell tartani a vakcinától, ha mégis érintkeznek vele, akkor érdemes orvoshoz vinni őket. A rókavakcina egyébként bűzös, de a rókák számára csábító csalétekben rejlik. Legyengített vírust tartalmaz, ami a száj nyálkahártyáján keresztül immunizálja az állatot, és küllemre a csokipralinéra hasonlít. A vakcinázás után bizonyos számú rókát ki kell lőni, hogy vizsgálhassák őket. Ez alapján kijelenthető, hogy a rókák háromnegyede elfogyasztja a vakcinát és valamilyen szintű védettséget szerez a betegség ellen – jelentette ki a szakember.

 

Sokba kerül, de megéri

 

Hazánkban a járványügyi helyzet továbbra is kedvező.

 

– Szakmailag egyelőre nem indokolt, hogy enyhüljenek a jelenlegi előírások és vakcinázási szokások. Veszettséggel fertőzött állatot minden esetben csak a határtól 10 kilométerre található sávban észleltek. Ezekből az egyedi esetekből nem lett járvány, de az érvényben lévő járványügyi intézkedéseinket és a rókavakcinázási programot meg kell tartani. Annak ellenére, hogy a rókavakcinázás költsége éves szinten eléri majdnem a 700 millió forintot, aminek most a 30 százalékát téríti az Európai Unió a korábbi 75 százalék helyett. Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása évente egyszer kötelező, miközben a macskáké ajánlott. A háziállatok egészsége mellett ez az emberek egészségének védelmét is szolgálja. Ugyanis a veszettség a mai napig gyógyíthatatlan betegség – hangsúlyozta a Nébih Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának igazgatója.

 

Nálunk is volt veszettség

 

A legveszélyeztetettebb vármegye Szabolcs-Szatmár-Bereg.

 

– A közelmúltban két kutyában és egy macskában megállapított eset is történt. Az érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településeken az állategészségügyi hatóság szigorított eljárásként kötelező módon elrendelte az összes fogékony, húsevő állat vakcinázását állami költségen. A vakcinákat pedig a Nébih biztosította. A legnagyobb veszettségi kockázat napjainkban Szabolcsban és az ukrán határ közelében található településeken van, de nem kizárható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénbe is áttéved egy veszett állat, mivel még betegen is több tíz kilométert megtehet. Utoljára azonban 2017-ben volt erre példa, úgyhogy ennek esélye csekély, ezért a vármegyének nem teljes része érintett a vakcinázásban – fejtette ki dr. Márton Lázár.

 

Soha ne etessük őket!

 

A veszett állat szelídnek mutatkozhat, de hirtelen agresszívvá válhat.

 

– Köztudott, hogy a vörös róka könnyen alkalmazkodik az emberhez és szelídnek mutatkozhat. Természetes élelemforrásai mellett a településeken hozzáférhet ételmaradékokhoz, háziállatoknak kint hagyott eledelhez. A városok erdősült területein egyre inkább megszokott, hogy az esti órákban rókával, borzzal, akár vaddisznóval is összefuthatunk. Amennyiben kiáltásra, vagy tapsra ezek az állatok nem szaladnak el, az mindenképpen gyanús lehet. Soha ne hívjuk magunkhoz, ne simogassuk, vagy ne etessük őket! Aggodalmat kelthet továbbá az is, hogyha a róka furcsán viselkedik, láthatóan nyálzik, rázza a fejét és agresszív módon közelít felénk. Amennyiben támadás ér minket, vagy elhullva találunk rókát, mindig érdemes hívni a Nébih ingyenes Zöldszámát, vagy e-mailen bejelentést tenni, mert a hatóság minden ilyen esetet kivizsgál – javasolta a szakértő.

 

forrás: agrotrend.hu / boon.hu