Az Európai Szakszervezeti Szövetség Munkavállalói Részvétel és Vállalati Politikák Bizottságának 2017. I. félévi ülésén Peter Scherrer elmondta, az ESZSZ lobbytevékenységet végez, hogy azoknál a multinacionális vállalatoknál is lehetőség legyen EÜT alapítására, ahol ez még egyelőre nem valósult meg (ez kb. 50 %-a az összes kérdéses multicégnek). Ezt követően Wolfgang Kowalsky (tanácsadó, ESZSZ) az irányelvvel kapcsolatosan ismertette a változtatásra szoruló elemeket:

- a korábban megkötött vállalati információra-konzultációra vonatkozó egyezményeket frissíteni kellene a korábbi jogszabály-változtatásoknak megfelelően.
- a jelenlegi szabályozásban nem megfelelőek a jogok a menedzsment egyes döntéseinek felfüggesztésére
- a „bizalmi” információk széles körű használatának visszaszorítása
- a szabályozás (irányelv) nyelvhasználata még mindig nem elég pontos, így például: transznacionális, különleges körülmények, jelentős változások, központi irányítás, reprezentatív képviselő, irányító alvállalat, stb..
- a leányvállalatokra vonatkozó követelmények tisztázása, illetve mit jelent a jelentés (visszajelzés) és a munkavállalókkal való kommunikáció
- milyen formában valósuljon meg az irányelv javítása (módosítás vagy átdolgozás?)

Az ESZSZ célja, hogy az Európai Bizottságot meggyőzze, hogy az irányelvet javítani kell, vegyék napirendre a kérdést.
Az előadást követően a résztvevők szólhattak hozzá az elhangzottakhoz. Az egyik legnagyobb európai ágazati szövetség, IndustriAll képviselője, Aline Conchon elmondta, hogy a szövetségnek kiemelt prioritásai vannak a munkavállalók információs-konzultációs joggyakorlása kapcsán. Többek között szeretnék elérni, hogy az irányelvben szereplő szankciók hatékonyabbak legyenek (munkaügyi bíróság hatáskörébe kerüljenek), a szakszervezet szerepe hangsúlyosabb legyen a Speciális Tárgyaló Testület tevékenysége és az EÜT működtetése során, és a különböző szintek között hatékonyabb legyen a kommunikációáramlás (vállalat, nemzeti, európai). A prioritások másik területe az irányelv gyakorlati alkalmaz(hat)óságáról szól, ilyen például az országos szintű és az Európai szintű folyamatok összehangolása, a pénzügyi háttér biztosíthatósága.

A további hozzászólásokban elhangzott:

- Az EFFAT (európai élelmiszeripari szövetség) képviselője többek között a tárgyalások elhúzódását (egy év gyakran nem elég) emelte ki, igény lenne a Különleges Tárgyaló Testület (KTT) első ülésének fél éven belül való megvalósítására.
- a német szakszervezet, a DGB képviselője örvendesnek nevezte a helyzetet, hogy az irányelv javítása az ESZSZ napirendjén van, mivel a DGB-nél különösen fontosnak tartják annak fejlesztését. Azon belül is különösen az EÜT-ökön belül működő bizottságok munkakörülményeinek javítását, a szakszervezetek helyzetének erősítését, az EÜT tisztségek továbbvitelét az EÜT-re vonatkozó megállapodások hatályának megszűnése esetén, a határon túlnyúló ügyek definíciójának pontosítását és a bizalmas kérdések körének kezelését.
- az UNI-Europa képviselője szintén a definíciós kérdéseket és a különböző szintek közötti együttműködést, illetve annak elégtelenségét emelte ki, az európai szövetség szerepét a tárgyalások során.
- az egyik francia szakszervezeti szövetség – CFDT – részéről elhangzott, hogy az információk átadása nem egységes az egyes leányvállalatoknál, országok között.
- az EPSU (a közszféra dolgozóinak európai szövetsége) hozzászólásában pozitív fejleménynek nevezte, hogy az ESZSZ egy jóval erősebb álláspontot képvisel az EÜT irányelv javítása kapcsán, mint korábban. Az ő prioritásaik nagyjából megegyeznek az ESZSZ által képviseltekkel, de ők a nők EÜT-ben való részvételi arányának erősítését is fontosnak tartják.

Rövid kávészünetet követően Jan Cremers (Tilburg Egyetem) az EÜT-ök és a digitalizáció kapcsolatáról és annak kihívásairól beszélt. Elmondta, akkor, amikor az EÜT önkéntes megállapodásokra alapozódott, nem létezett még az EÜT-ökre vonatkozó európai irányelv, alapvetően informális jelleget öltött a munkaadók és munkavállalók közötti együttműködés. A második körben már létezett az irányelv, azonban nem volt még lehetőség a megállapodások megtárgyalására, a létező szerződések alapvetően egységes mintára készültek és a lehető legalacsonyabb kötelezettségeket tartalmazták. A munkavállalói képviselők jellemzően frusztráltak voltak az EÜT-ök elégtelen működése eredményeképpen. A harmadik fázisban a jogszabályi háttér javításra került, a meglévő megállapodások újratárgyalására és erőteljesebb munkavállalói képviseletre nyílt lehetőség. Egy újabb jelentős mérföldkő, amikor az európai irányelv 2009-ben átdolgozásra került. Ennek keretében javult a konzultáció és információ eljárás minősége, szankciók kerültek bevezetésre, bekerült a képzéshez való jog és összekapcsolódásra került az országos és európai szint. Az előadó szerint a jövőbeni prioritásoknak a következőknek kell lenniük: együttdöntési jog napirenden tartása, a napirendi pontok (EÜT ülések) tartalmasak legyenek, a munkavállalói képviselők „kemény magját” hosszabb távon is meg kell tartani, a különböző szintek (helyi, országos, Európai) közötti együttműködésnek javítani szükséges, az EÜT konzultatív státuszát erősíteni kell és az egyezmények újratárgyalásának lehetőségét biztosítani szükséges. Az előadást – elsősorban jogi problémákat feszegető – kérdések követték (szankciók, azok betartatása, eljárások, ezekkel kapcsolatos tapasztalatok).

Az ebédszünet után a következő nagyobb témakör azokról a tényezőkről szólt, amelyek a munkavállalók igazgatótanácsi képviseletét veszélyeztethetik. Ebben a szekcióban Daniel Hay (IGM) az európai vállalatokra (SE-k) vonatkozó jogszabályok masszív és rendszerszintű félreértelmezéséről és helytelen alkalmazásáról beszélt. Elhangzott, ez a vállalatforma nem előnyös a munkavállalók kötelező jellegű bevonása szempontjából. A következő vállalati jogász előadó a postaláda cégekkel összefüggő problémákról számolt be (itt is probléma van a munkavállalók bevonásával).
A következő témakör a vállaltok fizetőképtelensége volt, illetve a fizetőképesség helyreállítása érdekében a második esély megadása. Az ESZSZ ezzel kapcsolatosan azon dolgozik, hogyan védhetőek meg a munkavállalók a cégek fizetésképtelensége esetén. Aline Hoffmann az Európai Szakszervezeti Intézettől az Európai Unió Bíróságán a 2017. január 24-ei meghallgatás eredményeit foglalta össze, amely Franciaország, Luxemburg Hollandia és Németország kormánya vettek részt.

Az utolsó napirendi pontok egyike az ESZSZ által koordinált új projekt volt: „Európai Üzemi Tanácsok és a digitális átállás” címmel. A projekten belül kérdőívek összeállítását követően telefonos interjúkra, valamint online információgyűjtésre kerül sor annak érdekében, hogy felmérjék, milyen gyakorlatok léteznek a digitalizáció kihívásaival megküzdésére (pl. a Nokia az ún. „crowdwork” - et – a kiszervezés egy formáját vezették be). A résztvevő szervezetektől olyan szakembereket várnak, akik résztvesznek a feladatokban, és kivitelezik a telefonos interjúkat. Az eredmények feldolgozását kutatók végzik. A projekt eredményeként jó gyakorlatok kerülnek megosztásra.

Néhány aktuális információ (cégek fizetésképtelensége, nem pénzügyi beszámolók helyzete) megtárgyalása után Peter Scherrer megköszönte a résztvevőknek a közreműködést. A következő bizottsági ülésre 2017. második felében kerül sor.

liganet.hu