Erre a világon az egyik legtöbbször emlegetett példa, Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke. Az ország a koronavírus első hullámát kiemelkedően kezelte. Németország, Angela Merkel vezetésével szintén jobban teljesített, mint mondjuk Franciaország vagy Nagy-Britannia. De vajon ez tényleg a női vezetőkön múlt, teszi fel a kérdést a Weforum.org. Két, a szomszédos országok teljesítményeit összehasonlító közgazdász szerint van összefüggés. Supriya Garikipati és Uma Kambhampati vizsgálták a fertőzöttséget, az elhalálozások számát, lakosságszámokat, egészségügyi költéseket stb. azt találták, hogy a nők által vezetett országok hamarabb lezártak, ez a női vezetési stílusnak abból a jellegéből adódhat, hogy jobban igyekeznek kerülni az ismeretlen kockázatokat, határozottan és egyértelműen kommunikáltak és gyakorolták a bevonó vezetési stílust. Úgy tűnik, az empátia és az átláthatóság mindenképpen jó vezetői eszközök a kríziskezelésben.

 

Az agilisan működő rendszerek sokkal gyorsabban képesek alkalmazkodni a változásokhoz, változó igényekhez, amilyeneket a járvány is magával hozott. A McKinsey 25 vállalatot elemzett, amelyek nemrég hajtottak végre agilis transzformációt. Ezek jobban reagáltak a covid19 okozta kihívásokra, mint ahol nem történt hasonló átalakulás. Jobban teljesítettek, elégedettebbek voltak a belső és külső ügyfelek egyaránt. Sok esetben éppen a vezetők nincsenek tisztában azzal, hogy munkavállalóik képesek lennének alkalmazkodni. Ők azt gondolják, hogy mindössze a munkavállalók 45% lenne erre képes, miközben az alkalmazottak 78% késznek érzi magát a továbbképzésre, fejlődésre.

 

Sok szakértő hangsúlyozta már számos helyen, hogy éppen az ilyen krízisek közepette nem szabad elengedni a munkavállalók kezét, hanem törődni kell velük, mert ez lehet a későbbi túlélés és újraindulás alapja. Kezdetben a legtöbb cégnél megvolt az összekapaszkodás, a „mindannyian egy hajóban evezünk” érzése, ez azonban erős alapok és szervezeti értékek nélkül nem elégséges, ahhoz, hogy az együttműködés, összekapaszkodás kitartson. Éppen ezért van szükség a gondoskodó munkáltatói, vezetői hozzáállásra, hogy a munkavállalók egyedi nehézségeire is oda tudjanak figyelni. Ehhez pedig a vezetők részéről valódi jelenlétre és értő figyelemre egyaránt szükség van. Ez pedig nem úszható meg, különösen távoli munkavégzés esetén rendszeres webinarok, csapatmegbeszélések, virtuális kávézások, informális, lazító beszélgetések nélkül, amelyek a munkán túl is összetartják a közösséget.

A vezetés az egyik legösszetettebb szolgálat mind közül, és nagyon nehéz rá egységes szabályokat alkotni. Helyzetfüggő, hogy épp milyen viselkedést és fellépést kíván meg egy helyzet a vezetőtől. A legfontosabb vezetői tulajdonságokat két korábbi cikkünkben szedtük össze. (ITT és ITT.)

Elengedhetetlen tényező a bizalom is, ami nem csak Magyarországon hiányzott, ahol egy tavalyi kutatás szerint 88%-a a cégeknek, ahol korábban nem létezett, 2019 őszén még nem tervezte a home office bevezetését, és 2020 tavaszán is mindössze a munkavállalók 1%-a dolgozott rendszeresen home office-ban. Aztán a körülmények hamarosan sokakat rákényszerítettek a váltásra.

A világban sok helyen hasonló volt a helyzet, a Mercer felmérése szerint a munkáltatók nem bíztak a munkavállalóikban, hogy otthonról dolgozzanak. A helyzet azonban nagyot fordult, és mára az OECD azt javasolja a szervezeteknek, hogy építsenek ki bizalomra épülő kapcsolatot a munkavállalóikkal, ugyanis ez növelheti a hatékonyságot otthoni munkavégzés esetén. Ez pedig a szervezetek számára a gazdasági túlélés szempontjából is elengedhetetlen.

hrportal.hu