El nem fogadott munkaszerződés-módosítás: jár-e végkielégítés?

2020. július 27. 08:05
Jár-e végkielégítés, ha a dolgozó nem írja alá a számára hátrányos munkaszerződés-módosítást? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
El nem fogadott munkaszerződés-módosítás: jár-e végkielégítés?

 

A kérdés konkrétan így szólt: "A munkavállaló a vidéki üzemtől gyalog 10 percre lakik. Munkaszerződésében a vidéki telephely szerepel mint a munkavégzés helye. A munkáltató a munkaszerződés módosításával budapesti munkavégzési helyet jelölt ki. A munkavállaló nem írta alá az új munkaszerződést, és kérte, hogy szüntessék meg a munkaviszonyát, mivel rá nézve hátrányos a munkavégzés helyének módosítása. Beadta a közös megegyezés iránti kérelmet, amiben leírta, hogy miért nem írja alá az új munkaszerződést, és kéri, hogy részére végkielégítést és felmondási időt számfejtsenek. A munkavállaló két kiskorú gyermeket nevel, a munkába járás ideje 10 percről napi közel 3 órára emelkedett volna. A munkáltató közös megegyezéssel szüntette meg a munkaviszonyát, és nem fizetett sem végkielégítést, sem felmondási időt. A munkaviszony végétől számított 5 munkanapon belül sem adta ki a dokumentumokat és a bérfizetés sem történt meg. Jogosult-e a munkavállaló az általa kért juttatásokra?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A munkaszerződésben rögzített állandó munkahely módosításához mindig a felek egybehangzó akaratnyilatkozatára van szükség, hasonlóan ahhoz az esethez, amikor a munkaszerződésben munkavégzési hely nem került rögzítésre és a munkavállaló szokásosan egy helyen végzi a munkáját.

Azaz, ha a munkáltatónak megváltozik a székhelye, telephelye vagy bármely oknál fogva meg kívánja változtatni a munkaszerződésben megjelölt munkavégzési helyet, ahhoz mindenképpen szükség van a munkavállaló írásbeli hozzájárulására. Ez pedig szükségszerűen együtt jár a munkaszerződés módosításával. Ilyenkor a munkáltató felajánlja az új munkahelyen történő munkavégzés lehetőségét, és a munkavállaló eldönti, hogy ezt az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. Ebből a szempontból nincs jelentősége az indoknak (például a távolságnak az új munkahelytől).

Amennyiben nem járul hozzá a dolgozó, akkor a munkáltató a felmondás szabályai szerint – mivel nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót –, kénytelen megszüntetni a munkaviszonyt (külön munkavállalói kérelem nélkül), felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett. Ezt írásban kell megtennie, olyan pontos, jogszerű indokolással ellátva, hogy ha azzal szemben a munkavállaló bírósághoz fordul, tudja bizonyítani a leírtakat.

A kérdés szerinti esetben a munkavállaló kezdeményezte a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését, melyhez a munkáltató nem járult hozzá. Ekkor nem maradt más lehetősége a munkáltatónak, mint megszüntetni a munkaviszonyt. Ha ezt nem tette meg (és a munkavállaló sem), akkor a munkaviszony jelenleg is fennáll, tehát a kérdés szerinti 5 munkanap el sem kezdődhetett.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Miért menjünk vissza az irodába?

2020. május 26. 08:12
Már javában zajlik a cégeknél az irodai visszatérés előkészítése, sőt, valahol a kollégák egy része újra bejár. Az Év irodája című online konferencián a vállalati résztvevők elmondták, ki hol tart a folyamatban, melyek a legkritikusabb pontok és miért fontos a személyes jelenlét egy vállalat életében.

Kiválthatja-e a kiválasztásban a HR-est az AI?

2021. július 07. 07:54
2014-ben az Amazon fejlesztői azzal próbálkoztak, hogy ha 100 önéletrajzot betáplálnak egy számítógépbe, akkor gépi tanulás útján megtalálják közöttük az 5 legjobb pályázót. 4 évvel később a cég felhagyott a kiválasztás automatizálásával. A társaságot a nők elleni diszkriminációval vádolták.