Eladatlan vörösborok - borpiaci kilátások
2023. július 06. 12:53
Még zöldek a szőlőfürtök, s bár egyre közeleg a szüret, a gazdákat az időjárás, a növényegészségügyi helyzet mellett a piaci lehetőségek is érdeklik. Nem véletlen, hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Szőlő-Bor-Pálinka Albizottsági ülésén a kiterjesztett gyártói felelősség - EPR – mellett a 2022-2023-as borászati év alakulásáról is szó esett.
„Tavaly a világ szőlőtermesztése kis mértékben elmaradt a korábbitól, ugyanakkor a borfogyasztás is csökkent, amit a tagállamok aggodalmuknak hangot adva jeleztek az Európai Bizottságnak”- adott helyzetjelentést Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője.
Részsikereket értek el, mint például a krízislepárlás, amire idén is lesz lehetőség.
Az indokok között a készletek emelkedése, az árak és a kereslet csökkenése szerepel. Ugyanakkor azt is kikötötték, hogy csak a rozék és a vörösborok lepárlása támogatható. Úgy tűnik a franciák, a spanyolok, az olaszok élni is fognak a lehetőséggel. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi készletfelmérésére támaszkodva zajlanak a borvidéki egyeztetések, vajon mekkora az érdeklődés.
Az elmúlt évben a hazai borexport meghaladta az egymillió hektolitert, ami 109 millió árbevételt eredményezett. Az idei esztendő első három hónapjában – a tavalyihoz viszonyítva – nött a kivitelünk, miközben az import csökkent.
Frittmann János, a HNT elnöke kiemelte, a nyugati országokban drámai a borfogyasztás csökkenése, ami nálunk is tapasztalható, elsősorban a vörösborok területén, így itthon is várható a krízislepárlás iránti fokozott érdeklődés.
Itthon az előzetes becslések alapján közepes terméssel számolhatunk.
Az árak alig mozdultak az elmúlt években, miközben a szőlőtermelők költségének további növekedése várható. A szakember kiemelte, nem a mennyiség, hanem a jövedelmezőség teheti tönkre az ágazatot.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára hozzátette, az unió 22 tagállamának 330 millió eurót ígértek a szőlő-bor ágazat kompenzációjára, de ebből Magyarország egy fillért sem lát. Ennek oka, hogy a gabonahelyzet mérséklésére hat ország – köztük hazánk is - 100 millió eurót kapott.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
Kapcsolódó cikkek
Kampány indult novemberben a napraforgóméz népszerűsítéséért
2023. november 09. 13:38
Egy hónapos kampányt hirdetett az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a mézfogyasztás, ezen belül is a napraforgóméz népszerűsítésére – jelentették be csütörtökön a kampány sajtótájékoztatóján.
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára köszöntőjében úgy fogalmazott: a méhek tevékenysége az egész mezőgazdaságot, az egész élelmiszer-előállítást befolyásolja. A fogyasztó egészsége és az agrárium számára is alapvető fontosságú az ágazat. Ha nem lennének méhek, akkor minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól – fűzte hozzá.
AM-ÁLLAMTITKÁR: EGYSÉGES UNIÓS TÁPÉRTÉKJELÖLŐ RENDSZERRE VAN SZÜKSÉG
2022. december 12. 09:44
Zavart okoz az uniós piacon az élelmiszerek csomagolásán található tápértékjelölések túlkínálata, ezért az Európai Bizottság (EB) bevezetne egy harmonizált rendszert (FOPNL), amelyet Magyarország is támogat - közölte az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.
Nobilis Márton a Táplálkozás, életmód, testmozgás Platform (TÉT) szakmai fórumsorozatán hangsúlyozta, hogy az új tápértékjelölési rendszer nem jelenthet hátrányt a hagyományos élelmiszereknek, és kialakításánál figyelembe kell venni az egyes tagállamok étkezési kultúráját. Hozzátette azt is, az új rendszer nem vezetheti félre a fogyasztókat, az egységes belső piac és az egyenlő verseny érdekében kell működnie és önkéntesnek kell lennie.
