Úgy néz ki, eldőlt a garantált bérminimum sorsa, már a kormány is megtartaná / Fotó: Bús Csaba

 

Noha hetekkel ezelőtt is úgy tűnt, hogy létrejöhet valamilyen közös álláspont a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) három oldalának részvevői között a garantált bérminimum megszüntetéséről, úgy tudjuk, ennek egyre csekélyebb a valószínűsége. Információink szerint a kormány is inkább megtartaná a jelenlegi struktúrát, ezt támasztja alá az diagram is, amelyet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Év Felelős Foglalkoztatója díj átadásán mutatott be a következő évek várható béremeléseiről. A tárcavezető prezentációjából az derült ki, hogy a kabinet egészen 2030-ig számol a garantált bérminimummal.

 

Nincsen egységes álláspont a munkavállalók között

Ráadásul úgy tűnik, hogy már a szakszervezetek álláspontja sem egységes a kérdésben.

 

Az első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy a garantált bérminimumnak helye és szerepe van a rendszerben– mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, akit elmúlt kormányzati megnyilatkozásai kapcsán kérdeztünk.

 

Mint korábban megírtuk , már egy ideje pedzegetik a szakszervezetek a teljes bérstruktúra átalakítását, beleértve a szakmunkás-minimálbér kivezetését, idén azonban úgy tűnt, hogy valós akarat is van az ötlet mögött, ami elsősorban abból a felismerésből fakadt, hogy a kettős elemű bérrendszer is felelős azért, hogy a hazai minimálbér rendre hátul kullog a különböző uniós rangsorokban. Hiába magasabb 20 százalékkal és kapják háromszor többen a garantált bérminimumot, mégse jelenik meg a statisztikákban, így aztán előfordulhat, hogy a román minimálbér is a magyar elé kerül. 

 

Ezt az álláspontot leghatározottabban a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek képviselte. Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok elnöke augusztus közepén azzal érvelt a Világgazdaság makrogazdasági podcastjében, a Bruttóban, hogy a jelenlegi formájában biztosan nem egészséges a magyar bérstruktúra, amit a garantált bérminimum megszüntetésével és az ágazati párbeszéd rendszerének kiépítésével akár másfél éven belül kezelni lehetne. A helyzet annyiban kedvezett egy ilyen megoldásnak, hogy november 15-ig át kell ültetni a hazai gyakorlatba azokat a jogszabályokat, amelyeknek köszönhetően 2027-re a kollektív szerződéses lefedettség elérheti Magyarországon a 80 százalékot. Azt azonban a munkavállalói oldal is elismeri, jelenleg ennek nincsenek meg a feltételei.

 

Mészáros Melinda hangsúlyozta, azt szeretnék elérni, ha a tarifamegállapodások az egyes ágazatokban középtávon átvennék a garantált bérminimum szerepét. De mindaddig, amíg jogszabály-módosítások nem teszik lehetővé, hogy szélesebb körben tudjanak kollektív megállapodásokat kötni, addig a garantált bérminimumnak van helye és szerepe a jelenlegi rendszerben.

 

Nem örültek a munkáltatók sem az ötletnek

De nemcsak a munkavállalói oldalt, a vállalkozókat osztotta meg a kérdés: míg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is támogathatónak vélt egy új rendszert, addig a ÁFEOSZ-Coop Szövetség sokkal inkább volt elutasító.

 

Ha rajtam múlik, biztosan nem fog megszűnni a garantált bérminimum, ez nem lehet cél – jelentette ki nagyon egyértelműen még augusztus végén szintén a Bruttóban Zs. Szőke Zoltán elnök, aki már akkor úgy látta, hogy a kormány is letett már a megszüntetéséről. Ezt azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság szempontjából sokkal fontosabb, mint a klasszikus minimálbér, mert azok kapják, akik szakmai végzettséggel rendelkeznek, így értékesebb munkát végeznek.

 

A minimálbérről többéves, a garantált bérminimumról egyéves megállapodás jöhet

Ugyanakkor a Liga vezetője szerint mivel 2027-re a minimálbérnek el kell érnie a rendszeres bruttó kereset 50 százalékát, már most fel lehet vázolni legalább hároméves pályát. A garantált bérminimum esetében annyival összetettebb a helyzet, hogy sokkal nagyobb kört, mintegy 750 ezer munkavállalót érint, ezért sokkal inkább függ a makrogazdasági folyamatoktól.

 

Így el tudja képzelni, hogy a minimálbérről most kötnek egy hároméves megállapodást, a garantált bérminimum mértékét pedig évente határoznák meg.

 

Arra a kérdésre, hogy reális-e a miniszter által felvázolt 10 százalékos bérpálya a következő években, azt mondta, ők is úgy számoltak, hogy ha 2027-re valóban el akarjuk érni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, akkor a közelében lehetünk a 400 ezer forintos, azaz ezereurós minimálbérnek. Viszont abban még nem állapodtak meg a munkáltatókkal, hogy minden évben egyforma mértékű lesz-e az emelés, vagy különböző arányú. Egy dolog biztos azonban, ahhoz, hogy el tudják érni ezt az értéket, minden évben legalább 10 százalékot meghaladó emelésre van szükség.

 

Meghívta Nagy Márton a hivatalába a szakszervezeteket és a munkaadókat

A kormány valószínűleg már tudja, hogy milyen lesz a bérpálya, ezt mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, miután a múlt héten több makroadatot is megkaptak a kormánytól, azt azonban rögtön hozzátette, hogy ezeket még nem hozhatják nyilvánosságra.

 

Jelezte, hogy október 22-én, kedden lesz egy informális egyeztetésük Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, aki meghívta a szociális partnereket a hivatalába.

 

Ami a garantált bérminimum esetleges megszüntetését illeti, a Munkástanácsok elnöke szerint a felmérések azt mutatják, hogy az emberek nem örülnének neki. Csak abban az esetben van támogatottsága, ha helyette egy ágazati bértarifarendszer venné át a szerepét, aminek ugyan megvannak a kockázatai, de a gazdaság számára egy mainál szofisztikáltabb rendszer lenne, amelyet Nyugat-Európa számos országában alkalmaznak. Hangsúlyozta, hogy a Munkástanácsok kitart az álláspontja mellett, miszerint szakmailag is indokolt lenne az új rendszerre való áttérés.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bemutatta a következő évek várható béremeléseit / Fotó: NGM, VG

 

Szűkülni fog az olló a minimálbér és a garantált bérminimum között

Mészáros Melinda elismerte, hogy a következő időszakban biztosan szűkülni fog az az olló a minimálbér és a garantált bérminimum között, ami a 2016-os bérmegállapodás után kifejezetten szélesre nyílt. Most egy kicsit ezt zárni fogják, de emlékeztetett rá, hogy amikor a garantált bérminimumot bevezették, akkor közel volt egymáshoz a két legkisebb kötelező bérelem, majd 2017-től az akkori 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos garantált bérminimum emelés hatására eltávolodtak egymástól.

 

A Nagy Márton által felvázolt pálya alapján most ez úgy változhat, hogy jövőre 12 százalékkal emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal. Ez esetben 2025. január elsejével:

Az előbbi nettója 198 713 forint, az utóbbié 238 469 forint. A miniszter által bemutatott modell szerint 2030-ra mindkét bérelem elérheti bruttó félmillió forintot.

 

forrás: vg.hu