Takács Géza a martonvásári kutatóintézet vetőmagüzemében kezdte pályafutását 1974-ben. 1986-tól részt vett a bábolnai IKR vetőmag programjának létrehozásában, itt az ágazatot irányította 2010-ig. Jelenleg a Hungaroseed Kft. ügyvezetőjeként dolgozik. Takács Gézát 2007-ben választották meg a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének, amelynek feladatait azóta is ellátja. A Vetőmag Szövetség küldöttgyűlésén, Martonvásáron újabb öt évre, 2028-ig kapta meg az elnöki mandátumot. A szervezet alelnökeivé Cs. Nagy Istvánt, Mátrai Tibort és dr. Vida Gyulát választották a küldöttek. A szekcióbizottsági elnökök Kökény Benő, Laczkó Róbert, Patakfalvi Péter és Perczel Péter lettek.

 

„Az elmúlt 5 év rendkívül nehéz időszak a hazai mezőgazdaság életében, ami 2022-ben csúcsosodott ki az aszály okozta károkkal. A keleti országrész gyakorlatilag kiszáradt, ez természetesen a vetőmag ágazatot is rendkívül érzékenyen érintette. A szélsőségek egyértelműen a változó klíma hatásainak köszönhetőek. Ezen kívül az ágazatra hatással voltak a koronavírus hullámai, az inputanyag és energiaárak emelkedései, az inflációs hatások, az elmúlt évtől pedig az orosz-ukrán háborús helyzet okozta külpiaci bizonytalanságok is. Ezen felül szinte minden évben volt egy nehéz, kritikus ügye a szegmensnek. Ilyen a gabonarendelet módosítása, a növényvédő szer betiltások miatti helyzet, valamint az átruházott jogkörben végzett minősítések gyakorlatának segítése. Az, hogy itt előre tudtunk lépni, egyértelműen annak az összefogásnak köszönhető, amelyet a szövetség munkatársai, tisztségviselői a partnerszervezetekkel és az irányító hatóságokkal közösen alakítottak ki” – értékelte az elmúlt időszakot Takács Géza.

 

A kihívásokra új, a stresszhelyzeteknek ellenállóbb hibridekkel, fajtákkal lehet választ adni

A Vetőmag Szövetség elnöke szerint a globális felmelegedés már megállíthatatlan, az éves középhőmérséklet emelkedése különösen aggasztó.

 

„Víz nélkül nincs élet és jövő. Alkalmazkodni kell ehhez a nemesítőknek és a egész ágazatnak, hogy a legjobban teljesítő vetőmagokat adjuk át a gazdálkodóknak. A vetőmag szakma az első a sorban, amelynek jól kell prognosztizálnia a jövőt, hiszen a következő évek sem lesznek könnyebbek. A kihívásokra új, a stresszhelyzeteknek ellenállóbb hibridekkel, fajtákkal tudunk választ adni. A kialakult helyzet nehéz jövőt sejtet, de az egész szektor azon dolgozik, hogy ezeknek a hatásait megpróbáljuk a legnagyobb mértékben csökkenteni.”

 

Takács Géza a partnerkapcsolatokról szólva kifejtette: több vetőmag szövetséggel is együttműködnek és a szövetség aktívan bekapcsolódik a nemzetközi vetőmagszakmai vérkeringésbe is. Sikeres a közös munka a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-vel. A szövetség vezetése nagyra értékeli az együttműködést a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A három szervezet kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce fajtakísérletei évről-évre nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

 

A GOSZ-VSZT-NAK posztregisztrációs kísérletek mára fontos, objektív adatbázisát jelentik a fajták teljesítményének. A három szervezet a programot precízen hajtja végre és folyamatosan fejleszti. Ezeken kívül egyre fontosabb lesz az ökológia vetőmagok szerepe, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel már második alkalommal tesztelték az öko búzákat.

 

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak jelenleg 1153 tagja van. A stratégiai jelentőségű, az élelmiszerlánc első lépcsőjének tekinthető hazai ágazat meghatározó Európában és a világpiacon is.

 

A mintegy 110 ezer hektáron zajló magyar vetőmag-előállítás értéke éves szinten 190 milliárd forintot tesz ki. Az ágazat szereplői nemcsak a hazai igényeket szolgálják ki vetőmagokkal, hanem jelentős, 120 milliárd forint értékű exporttevékenységet is folytatnak.

 

A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak. A szektor évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1300 fajta vetőmagot állít elő.

 

forrás: agroinform.hu