Élelmiszerek újragondolása - Zsiradékok

2017. március 29. 07:51
Szinte elképzelhetetlen olyan hazai táplálkozási szokásokat és egészségügyi állapotot bemutató beszámolót találni, amely ne arra a következtetésre jutna, hogy a helyzet nem túl rózsás.

Nemzeti statisztikák és felmérések - kiemelt tekintettel a TÉT Platform Egyesület 2016-ban 1019 fő bevonásával végzett reprezentatív vizsgálatainak eredményeire - alapján számos kiegyensúlyozott táplálkozást támogató termékfejlesztési javaslat megfogalmazható. Elsőként nézzük az étkezési zsiradékokat.

Ha a zsírokra gondolunk elsőként a nehéz ételek és a könnyen felszaladó kilók jutnak eszünkbe, holott a zsírok szervezetünk nélkülözhetetlen építőkövei, valamint napi energia-bevitelünk jelentős hányadát (15-30 százalékát) fedezik. Azonban tény, hogy az elfogyasztott zsírok fajtája, mennyisége aránya döntően befolyásolja egészségi állapotunkat. Ha választani kell a sertészsír vagy a napraforgóolaj között, tíz emberből csak három részesíti előnyben az állati eredetű zsiradékot - derül ki a TÉT Platform Egyesület felméréséből. Ezen véleménynek köszönhetően a táplálkozással foglalkozó szakértők évtizedes munkája áll győzelemre, hiszen a múlt század közepén még szinte egyeduralkodó volt az állati zsiradék az étrendünkben. Bár régebben a koleszterin-bevitel csökkentése miatt ajánlották a növényi olajokat és margarinokat, manapság inkább a telített és a telítetlen zsírsavak aránya miatt preferálják azokat a javaslatok. A telítetlen zsírsavak, amelyek legnagyobb mennyiségben a növényi olajokban találhatók meg, kedvező élettani hatásúak, így például hozzájárulnak az ideg- vagy az immunrendszer normális működéséhez is. A növényi zsiradékok preferenciáját a hazai fogyasztási statisztikák is tükrözik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2015-ben az egy főre jutó hazai zsiradékfogyasztás (17,6 kilogramm) legjelentősebb részét a növényi eredetű étolaj/olívaolaj (11 kilogramm/fő) és a margarin (3,7 kilogramm/fő) adta, amelyeket jelentősen lemaradva követnek csak az állati eredetű zsiradékok (1,7 kilogramm/fő), valamint a vaj/vajkrémek (1,1 kilogramm/fő).

A zsiradékok egészséges étrendbe illeszthetőségének fogyasztói értékelése alapján a dobogó első két helyén a növényi olajok és a margarin szerepel, míg az állati eredetű vaj és sertészsír jócskán leszakadva követi azokat. A sertészsír megítélése szerint inkább az „egészségtelen” címkét kapja a fogyasztóknál, ám az átlag érdekes kettősséget rejt. A sertészsír ugyanis úgynevezett megosztó élelmiszernek bizonyult, azaz valaki vagy kedveli – és ez esetben az egészséges étrend részeként gondol rá – vagy nem, és elutasítja, inkább nem is fogyasztja a vele készült ételeket.

Ha élelmiszert vásárolunk, tízből egy embernek nagyon fontos szempont, hogy az alacsony zsírtartalmú legyen, összességében pedig 41 százalékunknak jelent előnyt, ha valamiben kevesebb zsírt találunk. Ez azt is jelenti, hogy hajszálnyival ugyan, de többen figyelnek a zsírtartalomra, szemben a szénhidráttartalommal. A mérsékelt vagy inkább alacsony zsírtartalmú étrendet pedig a megkérdezettek harmada véli egészségesnek.

Látható, hogy a zsiradékok és általában az élelmiszerek zsírtartalma fontos szempont a fogyasztók körében, ennek ellenére napi zsírbevitelünk még mindig jelentős. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) eredményei szerint a férfiak napi energia-bevitelének 38,4, míg a nőkének 37,3 százaléka származik a zsiradékokból, miközben az egészségesnek tartott ajánlás szerint ennek 30 százalék alatt kellene maradnia. A teljes fogyasztás körülbelül 40 százalékát teszik ki közvetlenül a zsiradékok (olajok, margarinok, vaj és egyéb állati zsiradékok), a többi az élelmiszerekben található zsír (főként hús és húskészítmények, valamint tej és tejtermékek) adja.

A zsiradékok bevitelének csökkentése a háztartásokon belül a kevesebb kenőzsiradék és zsírszegény ételkészítési technikák (párolás, grillezés) alkalmazásával valósítható meg, míg az élelmiszeripar a fogyasztói igényekhez alkalmazkodó csökkentett zsír-tartalmú élelmiszerek palettájának növelésén keresztül tud érdemben hozzájárulni a hazai egészségügyi mutatók javulásához.

A növényi zsiradékokat - főként olajokat - felhasználó és/vagy csökkentett zsír-tartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói igényhez illeszkedő élelmiszerek hazai üzletek polcain történő megjelenése, terjedése a vizsgálatok alapján előreláthatóan a célcsoport körében a továbbiakban is kedvező fogadtatásra fog találni.

gazdablog.hu

Kapcsolódó cikkek

Mindenkit lekörözött a biotermékekre alapozó bécsi iskolai menza

2018. június 06. 08:52
Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy helyi termelőktől vásároljanak és húsmentes ételeket is kínáljanak.

Betartatjuk a minimálbér-emelést és a bérmegállapodást

2017. február 23. 07:39
A munkaerő-kereslet és kínálat összehangolása és az arra adandó válaszok, a közfoglalkoztatásból való kiterelés és a bérmegállapodás szigorú betartatása - ezek 2017 fő témái a foglalkoztatás terén a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár szerint. Dr. Simon Attila Istvánnal a tavaly elért eredményekről és azok idei hatásairól beszélgetett Szegedi Júlia, a HR Portál főszerkesztője, valamint dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi üzletágvezető ügyvédje.