Nehezen viselik a baloldali politikai pártok és a hozzájuk köthető szakszervezetek, hogy elvesztették a hagyományos támogatói bázisukat, tehát a munkavállalókat, akik ma már a jobboldali, populistának nevezett irányokban bíznak — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke szerint ez idehaza is látszik, ugyanakkor hiteltelen, hogy azok a balliberális szervezetek és pártok akarják visszaszerezni a dolgozók bizalmát, akik kiszolgáltatták őket a neoliberális gazdaságpolitikának.

Egyre határozottabban veszik ki részüket nemcsak Európa-szerte, de Magyarországon is a jellemzően baloldali, globalista nézeteket valló politikai szereplők céljainak elősegítésében a hozzájuk közel álló szakszervezetek, kilépve hagyományos szerepkörükből, a munkavállalók érdekképviseletéből. A Magyar Nemzet korábban titko­sszolgálati szakértő bevonásával elsőként számolt be róla, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) is egyre aktívabb politikai szerepet vállal a munkavállalói réteg megnyerése érdekében.

Itthon ez már látható volt a túlóratörvény okán szervezett tüntetéseken, amelyeken a Maszsz közösen buzdított az ellenzékkel országos elégedetlenségre, sikertelenül. A közelmúltban a szervezetek képzést szerveztek azért, hogy felmérjék a szakszervezeti tagok vagy akár a munkavállalók között a populizmus és a jobboldali ideológiák terjedését, gátat szabjanak annak, ezzel hadat üzenve nemcsak a többségi dolgozói társadalomnak, de többek közt a magyar kormánynak is.

– Hiába próbálja egyre inkább elhitetni magáról a baloldal és a hozzá köthető, hagyományosan marxista gyökerű, munkásmozgalmi szakszervezetek, hogy a tőkével, a befektetőkkel szemben lépnek fel a munkavállalók érdekeiért. A cél ugyanis nem más, mint a dolgozók visszacsábítása az általuk képviselt politikai oldalhoz

– hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke felidézte: azok aggódnak ma a munkavállalók szociális jogaiért itthon és Európában, akik évtizedeken keresztül

kiszolgáltatták a dolgozókat a neo­liberális gazdaságpolitikának,

hozzájárulva a dolgozók tömegeit tönkretévő 2008-as gazdasági válsághoz. Palkovics Imre felidézte: az ETUC-on belül még többségben vannak a bukott baloldali pártokhoz köthető szakszervezetek. Ezektől a hajdan a munkásmozgalmakban megerősödött szerveződésektől mára elfordultak a munkavállalók. Korábban a baloldali pártok és szakszervezetek bázisát adta a munkásság, de a bizalom elveszett, s most azt látják, a dolgozók a jobboldali, populistának mondott irányokat keresik, így legfőbb céllá az ő visszaszerzésük vált.

– Ennek már nem dől be a munkavállaló, ráadásul ma már nem is tudja képviselni a dolgozók érdekeit a második világháború után még sikereket elérő marxista, osztályharcos fellépés. A munkavállalók életszínvonalának javulását, polgárosodását nem a harccal, hanem a korporatív együttműködésekkel lehet elősegíteni. Az ETUC láthatóan támogatja a baloldali, neoliberális politikai elit fő témáit, többek közt a bevándorlást.

A Munkástanácsok keresztény-konzervatív értékrendet képvisel megalakulása óta, helytelennek tartja a migrációt, mert az rontja a dolgozók alkupozícióját, s alulfizetett, kiszolgáltatott dolgozói réteget hoz létre

– hangsúlyozta Palkovics. Kiemelte, Magyarországon is látható ez a folyamat, nálunk a baloldali politikai célokat egyértelműen a Maszsz képviseli. A Munkástanácsok a következő időszakban a szélesebb munkavállalói körökben, valamint az ETUC májusi közgyűlésén is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy ezekre az összefüggésekre felhívja a figyelmet.

Luca Visentini, az ETUC főtitkára és Kordás László, a Maszsz elnöke korábbi cikkünkre közös levélben reagált, hangot adva annak a véleményének, hogy az ETUC konföderációként sokféle hagyománnyal bíró szakszervezeteket tömörít, szociáldemokrata, keresztény és liberális gyökerűe­ket egyaránt.

Korábbi írásunk azon felvetésére, hogy egyre inkább megszűnik a hagyományos szakszervezeti szerep, a konföderációk kiemelték: régóta részt vesznek a politikában – például a foglalkoztatási jogról és a szociálpolitikáról szóló vitákban – a kérdéseknek a munkavállalók életére gyakorolt hatása miatt. Ez a szerep nem szűnt meg, és nem is szűnik meg egy demokratikus társadalomban. Szerintük a szakszervezetek részvételének hiánya a magyarországi szociális párbeszédben problémákhoz vezet.

A konföderációk a lapunknak, a hazai szakszervezeteknek, valamint az Európai Bizottság vezetőinek is megküldött reakciójukban tagadják továbbá, hogy a béreket letörné a bevándorlás, szerintük ezt a rossz munkáltatók okozzák. Úgy vélik, az Európában már itt lévő bevándorlókat integrálni kell a munkaerőpiacra, azért, hogy hozzájáruljanak a társadalmi kiadásokhoz, és adót fizessenek. A cél az, hogy a foglalkoztatásuk során az egyenlő díjazás alapján vállaljanak munkát, elkerülve az olcsó munkaerőként való kizsákmányolásukat.

Korábbi cikkünkben a szociális párbeszéddel kapcsolatban megjelenteket vélhetően tévesen értelmezte az ETUC főtitkára és a Maszsz elnöke, mivel a szociális párbeszéd intézményére úgy hivatkoztunk, mint a munkáltatói és a szakszervezeti oldal képviselői között folytatott egyeztetésre, amelyben a kormánynak nem feladata részt venni, mivel már nem a szocializmusban élünk.

KÖZÖS ünnep

Habár a korábbi egyeztetéseken a szakszervezetek elhatárolódtak a politikai pártokkal közös majálisozástól, a baloldalhoz köthető képviseletek mégis a Gyurcsányék által már lefoglalt Városligetben gyűlnek össze a munka ünnepén. A május 1-jére meghirdetett Facebook-esemény tanúsága szerint a Maszsz vezetésével több képviselet tüntetést és vonulást szervez. A visszajelzések alapján a mindössze pár tíz fő érdeklődése ellenére a Maszsz vidékről induló buszokat is szervez.

Forrás: Magyar Nemzet / szakszervezetek.hu