Elkészült a Digitális Agrár Stratégia szakmai tervezete

2018. március 06. 07:54
Elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának szakmai tervezete; a dokumentum társadalmi vitát követően, még a tavasszal a kormány elé kerülhet.

A témában Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Győrfyy Balázs, a NAK elnöke és Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára március 5-én tartott sajtótájékoztatót.
Fazekas Sándor kiemelte, ez az első ágazati digitális stratégia. Megemlítette, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, ezért is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban vegyék át a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezen eljárások révén többet, magasabb színvonalon és hatékonyabban termelhetnek a gazdák. A miniszter jelezte: tárcája azon dolgozik, hogy az uniós agrárstratégia a 2020 utáni időszakban is hangsúlyt fektessen – például képzési támogatások formájában, szaktanácsadási rendszerrel és e szolgáltatások árának csökkentésével – az agrárium digitalizációjára. Hangsúlyozta: 2010 óta a hazai agráriumban a beruházások 34 százalékkal nőttek, a gépértékesítés pedig a fejlesztések 223 milliárdos összegéből 115 milliárdot tett ki a tavalyi év első három negyedévében, hozzátéve, a trend folytatódására és a precíziós termelés terjedésére számítanak. Ez jó alap arra, hogy a magyar mezőgazdaság tovább növekedjen – fogalmazott Fazekas Sándor.

 

 

Kiss Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt emelte ki: a kormányzat 2010 óta azon dolgozott, hogy hatékonyságuk és versenyképességük fokozása mellett erősítse meg a hazai kis és közepes agrárvállalkozásokat, hozzátéve, hogy a következő években meghatározza a mezőgazdaságban dolgozók életét az, hogy hogyan tudnak részt venni a digitalizációban. Mint mondta, már most is lehet pályázni ilyen megoldások bevezetésére, ezt terjeszti majd ki a Digitális Agrár Stratégia.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: - Európai uniós elemzések alapján a szántóföldi növénytermesztésben az automatikus kormányzás, illetve a munkagépek nyomonkövetésének bevezetésével hektáronként 2 euró takarítható meg. Intelligens gépsor esetén (amely a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédő szer mennyiségének, valamint a betakarítás adatainak kezelését jelenti) a megtakarítás összege már a harmadik évtől a 40-50 euró/ha-t is elérheti. Amennyiben az adatok gyűjtése jármű-navigáció-üzem szintjén történik, és rendelkezésre állnak az időjárás és a növényvédelem adatai, információi is, a szántóföldi növénytermesztés esetében a megtakarítás elérheti a 80 eurót is hektáronként. Ennek kapcsán Győrffy Balázs arról beszélt: a búza hozama precíziós gazdálkodással 7-17, a kukoricáé 2-9, a napraforgóé 6-10 százalékkal növelhető, megemlítve, hogy a technológia a kertészetben, az állattenyésztésben és az erdészetben is kínál lehetőségeket. Mint mondta, Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb, közepes gazdaságok is nyitottak, tette hozzá, megjegyezve, hogy utóbbiak támogatásra, inkubációra szorulnak. Az agrárgazdasági kamara kulcsszerepet vállal a témával kapcsolatos információk összegyűjtésében és minél szélesebb körben terjesztésében is.

Deutsch Tamás azt emelte ki: a digitalizáció az emberek mindennapjaiban hoz gyökeres változásokat, a kormányzat célja pedig az, hogy ennek az átalakulásnak minden magyar polgár a nyertese legyen, ehhez viszont egyszerre van szükség az infrastruktúra megteremtésére, fejlesztésére, a kompetenciák és az elérhető szoláltatások minél szélesebb körben terjedésére. A digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplői az emberek – jelentette ki Deutsch Tamás, történelmi jelentőségűnek nevezve azt a tényt, hogy az agrárium az első olyan gazdasági terület, amelyen átfogó digitális stratégia készül, megemlítve: az uniós tagállamok sorában is az elsők vagyunk e téren. A miniszterelnöki biztos kiemelte: a cél az, hogy a magyar agrárium mellett az annak termékeit fogyasztók is a digitális átállás nyerteseivé kell, hogy váljanak.
A biztos kérdésre válaszolva arról beszélt: elérheti vagy meg is haladhatja a tízmilliárdos nagyságrendet a Digitális Agrár Stratégia megvalósításához szükséges források összege, kiemelve, hogy a stratégia hatékony végrehajtása 3-5 éves időhorizonton akár 60 százalékos hatékonyság-növekedést is hozhat. Megemlítette: a Digitális Agrár Stratégia megvalósítása támogatja a magyar digitális startup-stratégia sikerét is.

 

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Vegyünk példát másokról: a dánok és a finnek évente átlagosan 4 zacskót használnak

2018. június 05. 09:12
Június 5-e a Környezetvédelmi Világnap. A Föld védelmében tett lépéseinket immár 46. alkalommal ünnepeljük, miközben bolygónkat csaknem elborítja a hulladék: naponta 3,5 millió tonna szemetet termelünk, melynek jelentős része bizony műanyag. Évi 12 millió tonna műanyag hulladék kerül a tengereinkbe, amely súlyosan veszélyezteti az élővilágot, és a táplálékláncba bekerülve végül az ember tányérjára is visszakerül. A WWF Magyarország arra figyelmeztet: ne várjuk meg, míg jogilag szabályozzák a műanyagok használatát, mindannyian tegyünk már most egy tisztább bolygóért.

Egy tv riport margójára

2017. január 20. 07:51
A Hírtv 2017.január 17-én Reggeli járat – Mindennapjaink címmel 8 perces riportot adott le a reggeli tv nézők okulására, ahol a szakmát Vajda József „kézműves pék” a Pékműhely tulajdonosa és Lakatos Tibor a Magyar Pékszövetség elnökhelyettese képviselték. A beszélgetés a "kézműves" kontra többi pék között felhabzott- a médiában igen egyoldalúan tálalt- a Magyar Nemzetben 2017. január. 10-én Velkei Tamás tollából„Az ipar a leggyengébb lisztből süt kenyeret” címen megjelent riport folyománya.