A bűnügyi személyes adat különleges adat

A személyes adatok kategóriáján belül a GDPR felállít két másik kategóriát, melyek elemei fokozott védelmet élveznek. Az egyik kategória a különleges adatok köre (lsd.pl: egészségügyi adatok, biometrikus adatok, faji hovatartozás stb.), a másik pedig a bűnügyi személyes adatok köre. Utóbbi vonatkozásában a GDPR 10. cikke előírja, hogy az adat abban az esetben kezelhető, amennyiben azt jogszabály teszi lehetővé vagy amennyiben az adat közhatalmi szerv kezelésében áll. Jogszabályi felhatalmazás esetében azonban azt is megköveteli a GDPR, hogy a jogalkotó megfelelő adatkezelési garanciákról is döntsön. Ezt a jogalkotó nálunk azzal oldotta meg, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.tv. (Infotv.) a bűnügyi személyes adatokra a különleges adatok, azaz a GDPR 9. cikkének szabályait rendeli alkalmazni. Amennyiben tehát ilyen adatot kezelünk, két lépcsős feladatunk keletkezik. Első lépésben válasszuk ki, hogy a GDPR a 6. cikkében nevesített jogalapok közül melyikre alapítjuk az adatkezelést. Ezt követően a 9. cikkben nevesített valamelyik kivételi kört is szükséges beazonosítani.

Jogi kötelezettség ágazati jogszabályokban

Bizonyos esetekben a jogalkotó úgy döntött, hogy meghatározott munkakörök betöltéséhez feltételül szabja a büntetlen előéletet, melyet igazolni is szükséges. Erre példa a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 44/A§-ában nevesített fiatalok nevelését, gondozását, felügyeletét ellátó munkavállaló esete, ahol kivételes esetként „erkölcsi bizonyítvány” kérhető. Míg a versenyszférában ez minősül kivételnek, addig a közszférában ez a fő szabály, hiszen a büntetlen előélet alkalmazási feltétel. További ágazati jogszabályok is alkalmaznak büntetlenségi feltételt: büntetett előéletű személy nem tölthet be ügyvédi hivatást, nem lehet személy- és vagyonőr, illetve pénzügyi vállalkozásnál vezető állású személy. Ilyen esetekben az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) (c) pontjában nevesített jogi kötelezettség teljesítése, az adatkezelési tilalom alól pedig az adatkezelő a GDPR 9. cikk (2) (b) pontja alapján mentesül (szintén jogi kötelezettség teljesítése).

És ahol nincsen jogi kötelezettség?

Jogi kötelezettség hiányában abban az esetben kezelhető bűnügyi személyes adat, amennyiben találunk a GDPR 6. cikkében nevesített másik jogalapot, és az adatkezelést a 9. cikkben nevesített valamelyik kivételi körbe tudjuk hozni. Jogalapként a 6. cikk (1)(f) bekezdésében nevesített jogos érdek szolgálhat alapul.  Ilyen esetben ugyanakkor az adatkezelőnek kell bizonyítania az adatkezelés szükségességét, arányosságát, illetve azt, hogy az adatkezelés elsőbbséget élvez az érintett személy jogaival szemben. Olyan esetben is kezelhetjük tehát a munkavállaló bűnügyi adatát (annak releváns részét), amikor azt jogszabály közvetlenül nem írja elő. A legegyszerűbb eset annak igazoltatása, hogy az érintett nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ebben az esetben természetesen ezt az egyetlen körülményt „kezeljük”, azaz ennek igazolását kérhetjük csupán. Az adatkezelés alóli tilalmat pedig a GDPR 9. cikk (2) (b) bekezdésével tudjuk feloldani, hiszen olyan személlyel munkaviszony nem létesíthető, aki eltiltás alatt áll. Olyan eset is adódhat, amikor a munkavállaló az adott szervezetben kulcsszerepet tölt be (pénzügyi utalásokat végző személy, titkárságvezető, aki rálát személyes adatok nagyobb körére, üzleti titokra stb.) és a munkáltatónak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a munkavállaló „erkölcsi alkalmasságát” is vizsgálja. Az Országgyűlés előtt lévő Mt. módosítás elfogadása esetén ilyen esetekben is lehetőség lesz bűnügyi személyes adat kezelésére (csak a releváns körben). A munkáltató ugyanis a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából is kezelheti majd, hogy megállapítsa, hogy törvény vagy maga a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza-e vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. Ez a jogkör persze nem lesz korlátlan.
A munkáltató korlátozó vagy kizáró feltételt akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdeke,
törvény által védett titok, vagy törvény által védett érdek
sérelmének veszélyével járna.
A munkáltató ilyen esetekben a bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó  korlátozó vagy kizáró feltételt, és a bűnügyi személyes adat kezeléséneknek feltételeit előzetesen, írásban kell, hogy meghatározza.

Megtekintjük, de nem másoljuk

Végezetül felmerül a kérdés, hogy mit értünk az alatt, hogy a bűnügyi személyes adat kezelhető. Először is azt jelenti minden esetben, hogy az csak megtekinthető és nem másolható. Hasonlóképpen a személyazonosító okmányokhoz az adatkezelés kizárólag megtekintéssel történhet. Ezen túlmenően, amennyiben annak alapja az adatkezelő vagy ügyfeleinek jogos érdeke, ügyelnünk kell arra is, hogy csak meghatározott adattartalommal rendelkező „erkölcsi bizonyítvány” bemutatása kérhető, hiszen a szélesebb körű adattartalom sértené a célhoz kötöttség elvét. Röviden ez úgy foglalható össze, hogy az a tény, hogy valaki pedofil bűncselekményt követett el releváns lehet óvónői munkakörben, egy könyvelő vonatkozásában azonban „lényegtelen”. Nem érvényesül tehát az az angolszász elv, hogy bizonyos emberi kvalitások (szavahihetőség, megbízhatóság, erkölcsi stabilitás) minden körülmények között relevánsnak minősülnek. Ebben az esetben ugyanis a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményei alól soha sem lehetne mentesülni.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd