Kisebb terület, kisebb hozam

Több mint 120 ezer hektárral csökkent az elmúlt 5 évben a hazai gabona-termőterület, és ami még rosszabb hír: jelentősen csökkennek az átlagtermések is. A KSH adatsorai egyértelműen mutatják a folyamatot: 2018-ban 2,37 millió hektáron termesztettek gabonaféléket a magyar gazdák, tavaly már csak kevesebb, mint 2,25 hektáron. Ha ezzel párhuzamosan szinten maradtak vagy nőttek volna a termésátlagok, akkor ígéretes távlatokat sejtetne ez az adat: a hatékonyság, a hektáronkénti átlag növekedése volna kiolvasható. Csakhogy a termőterület-csökkenéssel párhuzamosan a termésátlagok is esnek.

 

A klímaváltozás sem magyarázza

És erre nem magyarázat a tavalyi katasztrofális forróság és aszály. az utóbbi 5-6 évben jelentősen csökkent a gabonafélék termésátlaga általában is. A tavalyi előtti átlagos esztendőkben Magyarországon hektáronként jellemzően meghaladta a 6,3, sőt, 2020-ban majdnem elérte a 6,7 tonnát. A tavalyi év nem szignifikáns, hiszen extrém volt mind a hőmérséklet, mind az éves csapadékösszeg, mégis intő jel a jövőre nézve, hogy ez az átlagszám alig haladta meg a 4 tonnát.

A kukorica országos átlaga például alig éri el a 8,2 tonnát. Ezt a szintet 2018-ban (8,5) és 2020-ban (8,6) is messze felülmúlta a betakarítás, de 2019-ben sem jártunk tőle messze. Ennek termőterülete is csökken: míg 2020-2021 előtt általában 1 millió hektár körül arattuk, tavaly már csak 816, és már idén sem emelkedett ez a szám 860 ezer ha fölé.

 

A legjobban még az árpa tartja magát. Ez a kalászos folyamatosan növeli termőterületét: 2018 óta elég nagy lépésekben 244 ezerről 330 ezer fölé növelte a betakarított hektárok számát. Nő az országos termésátlag is: 2018-ban 4,7 tonna volt, aztán jött a 2021-es rekord 6,4-gyel, de még a tavalyi szörnyű évben sem csökkent ez a szám 4,8 alá. Idén az átlag ismét a „békebeli” 5,5 tonnán állt meg.

Egyre nagyobb az érdeklődés a rendkívül jövedelmező, gyenge talajokon is jól termeszthető és piacképes édesburgonya iránt. Batáta szakmai nap Ásotthalmán 2023 őszén Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

További intő jel

…hogy a kukoricával mi voltunk az Európai Unió legrosszabbul teljesítő mezőgazdasága. Majdnem mindenütt szenvedtek az időjárással, de nálunk 57 százalékkal maradtunk el tavaly az ötéves átlagtól. Hasonló történik a napraforgóval. Ennek termőterülete 610 és 690 ezer hektár között mozgott az elmúlt 5 évben, ám hatékonysági szintet itt is alig tudjuk tartani: 2017-ben volt a csúcs 2,02 milliós terméssel, és 2019-ben volt a világrekord 3,03 tonnás hektárátlaggal. Azóta az össztermés 1,7 millió tonna, a termésátlag pedig 2,7 tonna körül alakul (kivéve a tavalyi drámát, amikor az 1,9-et sem érte el).

 

Alternatívák

Nem véletlen, hogy egyre többen keresnek alternatív szántóföldi növényeket, zöldségeket vagy korábban legendás térségi honos kultúrákat. Az alternatívák kiválasztását olyan érvek mentén döntik el a gazdák, mint például a stabilabb piac, kisebb inputanyagköltség, kisebb mértékű kitettség a klímaváltozással járó szeszélyes időjárásnak. Így jelenik meg például hatalmas területen a csipkebogyó és általában a gyógynövények, vagy például a szója, a cirok (ld.: a képen), illetve az édesburgonya, azaz a batáta.

forrás: agraragazat.hu