Elviselhetetlen a munkaerőhiány – nehéz helyzetbe került a szállodaipar

2021. július 14. 09:03
A járványhelyzet és az ebből adódó járványügyi korlátozások a szállodákat nem csupán a hirtelen bezuhanó kereslet és az ebből következő bevételkiesés miatt érintették negatívan. Meghatározó problémának bizonyul a szektort érintő bizonytalanság kapcsán kialakult munkaerőhiány, mely a fővárosban érzékelteti leginkább a hatását. A szállodák üzemeltetői béremelésekkel és átcsoportosításokkal törekednek a helyzet megoldására.
Elviselhetetlen a munkaerőhiány – nehéz helyzetbe került a szállodaipar

A szállodapiaci szereplők szerint a 2020-as év legnagyobb kihívását a kieső bevételek mellett a munkaerőgazdálkodás jelentette. Tekintve, hogy a szállodák legnagyobb költségei a munkabér és az ahhoz kapcsolódó járulékos költségek, a tavaszi bezárásokkal a szállodák a bevételkiesés miatt létszámleépítésre kényszerültek, és a nyár eleji újranyitással rövid idő alatt kellett pótolniuk a hiányzó munkaerőt, mely azonban csak emelt munkabérekkel volt lehetséges. A KSH adatai alapján a TEÁOR szerinti szálláshely-szolgáltatás szektorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2020. június hónapban közel 40 százalékkal ugrott meg a 2019-es év ugyanezen időszakához képest országos szinten, Budapesten ennél is drasztikusabb, közel 70 százalékos béremelkedés volt tapasztalható – írja a BDO Magyarország közleményében.

A tavaszi és év végi hónapok alatt a szállodák többsége más-más eszközökkel, de igyekezett megőrizni teljes munkaerőlétszámát, a külsős munkaerő (pl. rendezvényekhez) megszüntetésével, a szerződések módosításával (4-6 órás részmunkaidőbe való áttérés), fizetetlen szabadságok kiadásával igyekeztek lefaragni a költségeken. A felújítás alatt álló, és ezért lezárt, vagy csak részben működő szállodáknál jellemző volt, hogy munkaerő-átcsoportosításokon keresztül igyekeztek fenntartani dolgozóik munkaviszonyát. Ez a gyakorlatban gyakran azt jelentette, hogy az egyébként más munkakörben dolgozó személyzet végezte a felújításhoz-karbantartáshoz köthető munkák egy részét pl. a festést, kertgondozást, bontási és burkolási, valamint az ezekhez köthető takarítási munkálatokat.

depositphotos.com

depositphotos.com

 

Sokan hagyták el a szektort

Mindennek ellenére a szálláshely-vendéglátásban dolgozók egy része a bizonytalan helyzet miatt elhagyta a szektort: a KSH adatai alapján 2020 nyarán, összevetve 2019 ugyanezen időszakával a szálláshely-szolgáltatás területen mind országosan, mind a fővárosban közel 70 százalékos munkaerőhiány volt, mely év végére is csak 40-45 százalékra „mérséklődött”.

A 2020-as év kapcsán a szállodák vezetői úgy vélik, a létszámleépítés túl későn kezdődött el, azonban a piaci nyitás/zárás bizonytalansága miatt nem volt lehetőség a tervezésre, mindemellett meghatározóan sokan voltak azok, akik önként hagyták el a szektort.

A 2021. májusi nyitásra vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően a szállodapiaci szereplők egy része főként a hiányzó munkaerő miatt nem tudott azonnal, vagy teljes kapacitással nyitni. A munkaerőlétszám visszaépítése a legtöbb szállodában jelenleg is folyamatban van, melyet a szektorból elvándorolt munkaerő, valamint a részben ebből is adódó jelentős mértékű bérigény-emelkedés is hátráltat. 2021 áprilisában ugyan a nyitva tartó szállodák szabadidős vendéget még nem fogadhattak, az emelkedő bérek már érzékelhetőek voltak, a szálláshely szektorban ez átlagosan bruttó 345 ezer forintos, a vendéglátásban bruttó 282 ezer forintos bért jelentett. A béremelések természetesen nem minden piaci szereplőt érintettek egységesen. Az egész éven át nyitva tartó szállodákra nem volt jellemző a már meglévő munkaerő bérének további emelése, sok helyen a korábban betervezett emelések is elmaradtak. A visszanyitó szállodák esetén is az emelt bér főleg az újonnan bekerülő munkaerőt érintette, de érzékelhető egy olyan spirál is, amely a munkaerő elvándorlással együtt jár.

A teljes visszaépülés hosszabb folyamat lehet

A szektorban lévő munkaerő létszámát tekintve 2019-hez képest áprilisban ugyan már látható volt a visszaépülés kezdete, azonban a 2019-es adatokhoz képest országosan és Budapesten is továbbra is 44-45 százalékos munkaerőhiány tapasztalható. A munkaerőpiacon így jelenleg is számos betöltetlen pozíció található, a jelentősebb állásportálokon körülbelül 1300 nyitott szállodai pozíció elérhető, mely vélhetően csak töredéke annak, amekkora igény ténylegesen mutatkozik jelenleg a szállodapiacon. A legtöbb szálloda Front Office területre, szállodai recepciós pozícióra keres munkaerőt, mely önmagában kiteszi az összes szállodai nyitott pozíció 28-35 százalékát portáltól függően. Jelentős ezenkívül a szállodai vendéglátás (főként éttermi és konyhai pozíciók – 23-25 százalék), illetve a Housekeeping pozíciókra (13-17 százalék) hirdetett munkák aránya.

A teljes létszám visszaépülése akár évekbe is telhet, a szállodák jelentős része azonban egyelőre nem a korábbi teljes kapacitására készül visszaállni, a visszaépülés mértéke nagyban függ a nyári szezon keresletétől, vagy egy esetleges negyedik vírus-hullámtól. A szállodák, mint munkáltatók szempontjából a felépülés nagyban függ továbbá attól is, hogy mi lesz az az üzemméret, melyet a kereslet visszaépülésének függvényében arányosnak tartanak, illetve, hogy milyen eszközökkel tudják majd ellensúlyozni a szektorban jelenleg uralkodó bizonytalan körülményeket, szemben más ágazatok által esetlegesen ígért stabilabb fizetési környezettel és tervezhetőbb munkaidő-szabadidő egyensúllyal, tekintve, hogy pl. a hétvégi munkavégzés a kiskereskedelem, a turizmus és a szórakoztatóipar velejárója.

www.piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Kérjen bocsánatot a PDSZ tagságától Maruzsa Zoltán!

2020. április 21. 07:56
A LIGA Szakszervezetek értetlenül áll a társadalom jelentős részét közvetlenül vagy közvetve (diákként, oktatóként, szülőként) érintő – és optimális esetben szakmai alapokon nyugvó – feladat, az értettségi körül kialakult, sok esetben már több oldalról vállalhatatlan kommunikáció kérdésében.

Adatvédelmi bírság járhat lakcímadat módosításának elmaradásáért

2021. február 17. 09:11
Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) követelményként írja elő az adatpontosság elvét, melyet az adatkezelőnek alapvető kötelezettsége biztosítania. Több adatvédelmi bírság is származott abból, hogy az adatkezelő az adatpontosság elvét valamely személyes adat tekintetében (pl: lakcím, email cím stb. vonatkozásában) megsértette. A legutóbbi adatvédelmi bírság részleteit az alábbiakban mutatjuk be: