Emberöltők óta nem volt olyan jó a búzatermés, mint amilyen az idei lesz
2023. június 01. 12:50
Vannak dolgok, amik nem változnak
A Debreceni Egyetem, a DAB Agrártudományi Szakbizottsága és a Hajdú Gabona Zrt. által szervezett tematikus nap ezúttal is nemzetközi, majd hazai kitekintéssel kezdődött, majd szakmai előadásokkal folytatódott. A résztvevőket először Stündl László dékán köszöntötte.
Vannak dolgok, amik nem változnak, ilyen a Búzatanácskozás – utalt a konferencia harmincéves fennállására, hozzátéve, hogy a Debreceni Egyetem az Alföld központjában határozta meg tevékenységét, szakmai területük pedig a Tisza és annak vízgyűjtőjétől egészen Erdélyig terjed.
Bízom benne, hogy a résztvevők értékes gondolatokkal gyarapodva térnek majd haza, és a felmerülő feladatok, problémák a következő tíz évre előretekintve is válaszokra találnak
– fogalmazott. Azt is megjegyezte, hogy a versenyképességet a szektorban a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán végzett hallgatók segítik majd.
Minden eddiginél gyorsabban változik a búzapiac
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lakatos Zoltán először arra hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban minden eddiginél gyorsabban változik a búzapiac.
Rég nem volt olyan nagy szüksége egymásra a feldolgozói és a kereskedelmi körnek, mint most – fogalmazott, és felhívta a figyelmet arra, hogy a készlet és az árak kapcsán komoly problémák adódhatnak abból, ha a szakemberek elzárkóznak.
Elhangzott: világszinten a búzatermés továbbra is 790 millió tonna, és míg a felhasználás és a fogyasztás egyaránt növekedik, azt sem szabad elfelejteni, hogy az összkészletnek csaknem a fele Kínában van. A szakember szerint búza szempontjából az egyik legnagyobb visszaesés az elmúlt évben Ukrajnában történt, ami számokban kifejezve azt jelenti, hogy a tavalyi 33 millió tonna termés után idén mindössze csak 16,5 millió tonna terem. Nagy visszaesőnek számít Ausztrália is, míg növekedésben Kanadáé lett a főszerep, ahol a tavalyi gyenge 22 millió tonna után idén 37 millióval számol a gazdaság.
Mint írják szintén gyarapodott Oroszország, ahol az előző évben a termés 75 millió tonna volt, ebben az évben pedig 81-82 millió lehet. Európában előreláthatóan összesen 154 millió tonna búzatermés várható, amiből az EU hozzávetőlegesen 124 millió tonnát használ majd fel.
A gazdák 5,5 millió tonnánál több termést jósolnak
Magyarországon szintén emelkednek a számok
Hazánkban jelentősen emelkedett a búzavetés-területek aránya, mert a tavalyi aszályos év után sokan búzát vetettek.
Ilyen szép búza még nem volt az elmúlt negyven évben, mint az idei – mondta Lakatos Zoltán. A tavalyi 4,2 millió tonnányi búza után erre az évre a gazdák már 5,5 millió tonnánál több termést jósolnak, ami az importmennyiséggel együtt csaknem 7 millió tonnát, és közel 400 milliárd forintnyi értéket jelent. Mivel malom- és a takarmányipar a magas kamatok, és a készletezési problémák miatt nem vásárol többet az eddiginél, így a termelőknek arra kell számítaniuk, hogy jelentős mennyiség náluk marad majd.
Az iparág általában két-háromhavi mennyiséget vásárol fel, a Hajdú Gabona Zrt. célja is az lesz, hogy megtöltsék búzával a 90 ezer tonnás raktárterüket.
Lakatos Zoltán kiemelte: végig kínálati piacra kell számítani, mert amíg tavaly a termelői árak hivatalosan 120 ezer forint körül alakultak, idén már a malmok 62 ezer forintos áron is vettek búzát.
A jubileumi tanácskozás további részében a MTA Mezőgazdasági Intézetének főigazgatója, Vida Gyula, a magyar búzanemesítésről tartott előadást; Kovács Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója a jövőbeli fejlesztési lehetőségekről beszélt, végül a búza agronómiai kutatásainak eredményeit Pepó Péter egyetemi tanár ismertette.
forrás: haon.hu
Kapcsolódó cikkek
Ezeknek a termelőknek nem kell mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizetni idén
2023. május 10. 16:16
A klímaszélsőségek, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot. A 2022. évi történelmi vízhiány az elmúlt 100 év legnagyobb, mintegy 1000 milliárd forintos aszálykárát okozta. Az energiaárak drasztikus növekedésével idén oly mértékben nőttek volna a vízszolgáltatási díjak, hogy szinte ellehetetlenült volna a jelenleg öntözött 100 ezer hektár vízbiztosítása is. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az idei évben az állam teljeskörűen átvállalja a termelőktől a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megfizetését.
Ezen a napon született a Kárpát-medence flórájának nagy kutatója, Jávorka Sándor
2024. március 12. 15:38
A Kárpát-medence flórájának kutatója, JÁVORKA SÁNDOR (Hegybánya, 1883. márc. 12. – Budapest, 1961. szept. 28.) a budapesti tudományegyetem elvégzése, majd doktorátusának megszerzése után rögtön élete első és egyetlen munkahelyén kezdett dolgozni: a Magyar Nemzeti (később: Természettudományi) Múzeum növénytárában, amelynek 1934-ben igazgatója lett és időközben egyetemi tanárrá is kinevezték.
