A korai nyugdíjba vonulási lehetőségeknek továbbra sem engednek széles teret, mivel öregségi nyugdíj a jövőben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg. Egyedül a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők (Nők 40) esete képez kivételt, mivel a vonatkozó törvényi szabály szerint „Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik”.

A hosszú munkaviszonnyal (közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői jogviszonnyal stb.) rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése a nők kettős - családi és munkahelyi - szerepvállalásának ellátását igyekszik megkönnyíteni. A fiatalabb korban elérhető nyugdíjazási lehetőség elősegítheti az érintett nők további családi szerepvállalását, s ennek révén javulhatnak a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is.

A jogosultsági időbe - a kereső tevékenységen túlmenően - beszámítják a gyermekneveléssel összefüggő időszakokat is (terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermeknevelést segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) és az olyan ápolási díjban eltöltött szolgálati időt, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időt. 2019-től bővült a jogosultsági idők köre a gyermekek otthongondozási díjának időtartamával.

Az a nő tehát, aki a kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. A feltételnek eleget tevő jogosultak teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak.

Annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csökkenjen, a kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén, illetve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság esetén legalább 30 év.

Nagycsaládosok számára is léteznek kedvezmények, amelyek értelmében a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

Az a nő, aki élt a nyugdíjkedvezménnyel, és nyugdíjba vonult, természetesen folytathat kereső tevékenységet, méghozzá előnyös feltételek között. 2019. január 1-től ugyanis - a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén - csak személyi jövedelemadó fizetés történik. 

Vagyis a kedvezményes nyugdíjba vonulást igénybe vevő női munkavállalók esetében is 14 %-kal kevesebb kerül levonásra a bruttó bérből. Mivel az így szerzett jövedelem után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ezért nincs semmilyen felső kereseti korlát.

A Nők 40 esetében újdonság, hogy a feltételeket elérő nőknek nem kell előre a munkaadó orrára kötni, hogy élni kívánnak a kedvezményes lehetőséggel. Változás, hogy akinek meg van az előírt szolgálati ideje az a hatóságnál önállóan elindíthatja a folyamatot és elég ha csak annak végén jelzi a munkáltatójának, hogy nyugdíjba vonul. 

Az a nő, aki élni kíván a kedvezményes nyugdíjba vonulással, ehhez a lépéséhez nem kell kötelezően megszereznie a munkáltató egyetértését, s nem kell - a közszféra kivételével - munkaviszonyát megszüntetnie. Lehetősége van arra, hogy a munkaviszonya alatt önállóan, munkáltatója közreműködése nélkül nyújtsa be nyugdíjigényét. Viszont - értelem szerűen - terheli az a kötelezettség, hogy a nyugdíj megállapításáról, - így a nyugdíjasnak minősülő munkavállalói státusz bekövetkeztéről - tájékoztassa munkáltatóját.

Megéri? Aki megteheti, hogy 40 év munkaviszony után visszavonul és csak a családi feladatainak él annak ez jó lehetőség. Aki azonban a nyugdíj-maximalizálás célját tekinti elsődlegesnek, az akkor jár jól, ha minél tovább dolgozik.

hrportal.hu