Erőteljes beruházási kedv jellemzi az agrárvállalkozásokat egy felmérés szerint
2016. november 28. 08:24
Gazdálkodási környezetük javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban, beruházást a válaszadók 82 százaléka tervez - derül ki a Takarékbank először elkészített Takarék Agrárhangulati Indexéből, amely az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásait tükrözi.
Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 44 százaléka az üzemméret növelését, 26 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben.
A válaszadók 75 százaléka gazdálkodása fejlesztésben, 21 százaléka a szinten tartásban, 4 százaléka pedig visszafejlesztésben gondolkodik. Az állattartók beruházási kedve magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utalhat.
Az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 10 százalékkal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint azok, akik romlást.
A válaszadók 43 százaléka a jövedelmezőség terén változatlanságra számít, míg 26 százalékuk javulást, 31 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő egy évben.
A válaszok alapján a tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 75 százaléka tervez önerőt, 51 százaléka támogatást, 42 százaléka pedig hitelt igénybe venni.
A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében, ugyanis a válaszadók 63 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, míg 46 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi.
Továbbra is mérsékelt ugyanakkor a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve, a válaszadók 40 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.
A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint háromnegyedénél, míg 20 százalékuk növekedést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár ezen a téren a következő egy évben.
Régiós megoszlásban Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon a legerősebb, míg a két alföldi régióban a leggyengébb a beruházási és a foglalkoztatás-bővítési kedv. A legnagyobb arányban a dunántúli régiók gazdálkodói számítanak támogatásokra.
A 600 fős minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. A válaszadók 97 százaléka döntéshozó, további 3 százalékuk döntésbefolyásoló a szakterületén. A Takarékbank a felmérést negyedéves gyakorisággal végzi stratégiai partnere, az AgroStratéga közreműködésével.
hirek.elelmiszerklub.hu
Kapcsolódó cikkek
A korkedvezményes nyugdíjrendszer után Egészség vagy korai nyugdíjazás
2018. március 09. 08:58
A probléma
A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére úgy került sor, hogy a jogalkotó elmulasztotta kezelni azoknak a munkavállalóknak a problémáját, akik önhibájukon kívül már nem tudtak további jogszerző időt szerezni. Ennek következményeként előfordulhat, hogy az adott munkavállalónak már csak néhány napja hiányzik ahhoz, hogy plusz egy év korkedvezményt kapjon. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a régi rendszer úgy szűnt meg, hogy semmi nem lépett a helyébe, így támogatás nélkül maradtak azok a munkavállalók, akik különösen megterhelő munkakörülmények között dolgoznak.
A korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésére úgy került sor, hogy a jogalkotó elmulasztotta kezelni azoknak a munkavállalóknak a problémáját, akik önhibájukon kívül már nem tudtak további jogszerző időt szerezni. Ennek következményeként előfordulhat, hogy az adott munkavállalónak már csak néhány napja hiányzik ahhoz, hogy plusz egy év korkedvezményt kapjon. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a régi rendszer úgy szűnt meg, hogy semmi nem lépett a helyébe, így támogatás nélkül maradtak azok a munkavállalók, akik különösen megterhelő munkakörülmények között dolgoznak.
Nem engedték el a temetésre, felmondott. Jogosan?
2018. szeptember 24. 08:43
A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.
