Nyilvántartani órában, kiadni csak munkanapban lehet

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 124.§-a szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ebből két dolog következik. Az egyik az, hogy a szabadságot kiadni órában nem lehetséges, ez csak a nyilvántartásra fog vonatkozni. A másik dolog pedig az, hogy fél napra szabályszerűen nem adható ki szabadság. Az tehát nem papírozható le, hogy a munkavállaló délelőttre szabadságot vesz ki, de délután már bejön dolgozni. Ezt az időtartamot ráadásul a következő napokra sem lehet átcsúsztatni (ez ugyanis rendkívüli munkaidőt eredményez) kivéve, ha a munkavállaló munkaidő-keretben dolgozik. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén pedig a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A többi napra (pl: hétvégére) tehát kiadható a munkavállaló számára szabadság.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetében nem praktikus napban nyilvántartani

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - az általános szabályoktól eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ez a gyakorlatban két dolgot jelent. Az egyik az, hogy a munkavállaló szabadságát órában kell nyilvántartani. Amennyiben tehát az alapszabadság és pótszabadságok összegeként 28 munkanap jön ki, az 8 órás napi munkaidő esetében 8x28 óra szabadságot jelent. A másik dolog pedig az, hogy ebből az órakeretből mindig annyit kell levonni, amennyi időre a munkavállaló munkavégzésre lenne beosztva. A munkavállaló ezzel nem veszít. Amennyiben ugyanis az adott napon 12 órára lett volna beosztva akkor nem 8, hanem 12 órára jár számára a távolléti díj. Amennyiben egy naptári napon pedig nincsen munkaidő-beosztása akkor viszont szabadságot sem lehet arra kiadni.

Választani az előző évben kell vagy az év elején

Fontos arra ügyelni, hogy a munkáltató a szabadság nyilvántartására vonatkozó lehetőségeket év közben nem cserélgetheti. Amennyiben a szabadságot egy naptári évben naptári napban adta ki vagy kezdte el kiadni, akkor ezt az adott naptári évben nem változtathatja meg. Ezért van kulcsszerepe az év végének, vagy a következő naptári évnek, amikor a munkáltató még tényleges döntési helyzetben van. Ezt követően már a korábban elkezdett gyakorlatát kell, hogy folytassa.

A készenléti jellegű munkakör nem érinti a szabadságnapok számát

Függetlenül attól, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakörben dolgozik vagy sem, számára a szabadságot az általános szabályok szerint kell kiszámolni. Ez azt jelenti, hogy a szabadságnapjainak száma a készenléti jellegre tekintettel nem fog változni, azt az Mt.115-121.§-aira tekintettel kell meghatározni. Amint ugyanakkor a szabadságnapokat órásítjuk, a munkanapokat már a napi munkaidővel, azaz jellemzően 12 órával kell felszorozni. Nem kizárt azonban az sem, hogy készenléti jellegű munkakörben a napi munkaidő ne 12 óra, hanem annál kevesebb, de 8 óránál több legyen.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd