Az eseményen részt vett Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára és Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára is.

 

Latorcai Csaba elmondta, a magyar versenyképességi program a kohéziós politikával kiemelten foglalkozik, és ennek keretében fókuszba kell hogy kerüljön a munkavállalók át- és továbbképzése, valamint a munkahelyi képzések növelése. Ehhez az is szükséges, hogy a szakképzési intézmények alkalmazkodjanak a változó gazdasági és munkaerőpiaci környezethez. További prioritásnak nevezte, hogy a munkaerpiaci eszközrendszer reagálni tudjon a zöld- és digitális átmenetre, illetve a demográfiai kihívásokra. Hozzátette, külön figyelmet kell fordítani a fiatalok munkaerőpiaci bevonására. Az államtitkár az európai versenyképesség szempontjából kritikus területek között sorolta fel a digitális technológiákat, a tudományon alapuló innovációt, a tiszta- és erőforráshatékony technológiákat valamint a biotechnológiát.

 

Az online-bejelentkező Mario Nava, a DG EMPL, Európai Bizottság főigazgatója elmondta, az Európai Unióban évente 3.5 millió munkavállaló szinten részesül képzésben, de az EU célja, hogy 2030-ra évente a munkavállalók 60 százaléka kapjon valamilyen oktatást.

 

Varga-Bajusz Veronika szerint a munkaerőpiac alkalmazkodóképessége, illetve munkavállalók készségeinek fejlesztése a magyar kormányzat és az oktatási rendszer számára is elsődleges jelentőségűek. Az államtitkár szólt a közelmúlt felsőoktatási reformjairól, a műszaki, természettudományos, informatikai és mérnöki szakokra felvett hallgatók számának növekedéséről, a lemorzsolódás csökkentéséről. Kiemelte, a diplomával rendelkezők átlagosan 42 nap alatt találnak munkát Magyarországon.

 

Pósáné Rácz Annamária - A felnőttképzés kihívásai, új formái – élethosszig tartó tanulás című előadásában elmondta, a most zárult Képzések Európai Éve keretében Magyarország 44 programot rendezett. A célkitúzésekről elmondta, 2023 a munkavállalók 9,6 százaléka vett részt képzéseken, amelyet számot 2030-ra 15 százalékra szeretnék feltornászni. A statisztikák szerint az elmúlt négy évben 6,4 millió munkavállaló vett részt képzésben, de ez a statisztika azokat is számolja, akik több képzettséget szereztek. A konferencián elhangzott, az egyéni tanulási számla bevezetése fontos előrelépés lehet a jövő képzésében. Az adataik szerint a képzések 180-250 ezer forintba kerülnek: így az egyéni tanulási számla kialakításánál ezzel az összeggel kell számolni.  

 

A konferencián ezt követően panelbeszélgetések során vitatták meg a meghívottak és a résztvevők a Szakképzés 4.0 stratégia fontos elemeit, az Innovatív Képzéstámogató Központok és az Ágazati Képző Központok előtt álló kihívásokat. Külön panel foglalkozott a Z generáció munkaerőpiacra lépésének kihívásaival is.

Másnap a konferencia résztvevői a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum, Gundel Károly Szakképzési Technikumban vettek részt szakmai látogatáson. Itt a Szakképzési Centrumot Borsody Kinga kancellár mutatta be, aki az intézmény programjait és képzéseit ismertetve hangsúlyozta, külön programokat készítettek el a tanulási nehézségekkel küzdő diákoknak is. Kóbor Zoltán igazgató arról beszélt, pályázatot adtak be az iskola felújítása érdekében, illetve elmondta, a tavalyi évben nagyon jelentősen sikerült csökkenteni a diákok lemorzsolódását.

 

Szó esett még arról, hogy a szakképzésben milyen fontos a külső vállaltokkal való kapcsolat, erre a résztvevők példákat hallottak a vendéglátás, a faipar, a szépészeti szakmák vagy az építőipar területéről. Továbbá a meghívottak az iskola szakmai működésébe is betekintést nyerhettek, megismerhették például a „Dobbantó program”-ot a „Műhelyiskola” koncepcióját, vagy a „KIP” Komplex Instrukciós Módszer alapelveit. A Gundel Károly Iskola a technikumok rangsorának százas listájában szerepel, így vélhetően  RFF projekt keretében az oktatási helyszín is megújulhat.

 

forrás: liganet.hu