A kereskedelmi partnerek és konzervatív törvényhozók növekvő ellenállása közepette az Európai Bizottság továbbra is azon dolgozik, hogy 2024 januárjától bevezesse az új jogszabályt, amely megtiltja az erdőirtáshoz köthető termékek behozatalát.

 

Az erdőirtás elleni szabályozás a jövő évtől megtiltja a nem EU-s országokból származó, erdőpusztítással kapcsolatba hozható áruk – például kávé, kakaó, marhahús, szója és pálmaolaj – importját.

 

Az elmúlt hónapokban többször is felmerült a szabályozás bevezetésének elhalasztása, mivel ellenzői szerint túl nagy adminisztratív terhet ró a célzott termékek beszállítóira. Ez akár vállalkozások csődjéhez, áruhiányhoz és áremelkedésekhez is vezethet az EU tagállamaiban.

 

„A Bizottság továbbra is nagyon intenzíven dolgozik a törvény hatálybalépésének előkészítésén" – nyilatkozta Adalbert Jantz, a Bizottság szóvivője Brüsszelben. „Különösen sokat tárgyalunk a harmadik világbeli országokkal."

 

Azonban több ország a harmadik világból – különösen az Egyesült Államok és Brazília – arra szólította fel az uniós végrehajtó testületet, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását. Olaf Scholz német kancellár is lobbizott Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél a törvény alkalmazásának elhalasztásáért.

 

Az Európai Bizottság továbbra is azon dolgozik, hogy 2024 januárjától bevezesse az új jogszabályt, amely megtiltja az erdőirtáshoz köthető termékek behozatalát – forrás: Pixabay

 

A jobbközép Európai Néppárt (EPP) – amely Ursula von der Leyen politikai közössége – is erőteljesen szorgalmazza a jogszabály bevezetésének elhalasztását. Ausztria az év elején azt állította, hogy a halasztás akár 20 tagállam támogatását is élvezi az Európai Unió Tanácsában. A kérdés a múlt héten ért a csúcspontjára, amikor az EPP által vezetett parlamenti mezőgazdasági bizottság elnöke azt állította, hogy garanciát kapott Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől arra vonatkozóan, hogy javaslat készül a halasztásra.

 

Peter Liese német európai parlamenti képviselő (EPP), a csoport környezetvédelmi politikai koordinátora az Euronewsnak elmondta, hogy a halasztásra „életbevágóan szükség" lenne annak érdekében, hogy az EU és kereskedelmi partnerei felkészülhessenek az új jogszabályra, melyet tavaly az EPP csoport többsége – köztük a mezőgazdaságért felelős kijelölt biztos, Cristophe Hansen – támogatott.

 

A törvény hatályba lépése erősen befolyásolhatja az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás alakulását, melynek célja az exportvámok csökkentése és a kereskedelem ösztönzése). Az ügylet kapcsán korábban vita alakult ki annak a mezőgazdasági szabványokra és az európai piacra gyakorolt hatásáról is. Az olyan Mercosur-országok, mint Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay hozzáférhetnének az EU piacához és a kereskedelmi akadályok csökkenése révén potenciális előnyökhöz jutnának. Többek között a mézre, a rizsre, a cukorra, a baromfira és a marhahúsra behozatali kontingenseket határoztak meg terméktípusonként eltérő vámtételekkel. A marhahús behozatalára 7,5%-os importvámot vetnének ki, ami az európai szabványok védelmét és az argentin marhahústermelés szabályozott befogadását szolgálja. A Mercosur-megállapodás a támogatói szerint hatalmas lépés lehetne Európának, hogy csökkentse Kínától vagy Oroszországtól való függését.

 

Emellett ajtót nyitna egy 780 millió fős piacra és évente több mint 4 milliárd eurót takarítana meg az európai vállalkozásoknak a vámokon – legalábbis az Európai Bizottság szerint. Ugyanakkor a dél-amerikai export növekedése minden bizonnyal a termelési volumen bővülését, további esőerdők elpusztítását vonná maga után, mint ahogy az elmúlt időszakban be is bizonyosodott.

 

A megállapodás terve azonban jelentős ellenkezést váltott ki az európai mezőgazdasági termelőkből, akik attól tartanak, hogy a kontinenst elárasztó olcsóbb, rosszabb minőségű importtermékek nem felelnek meg a szigorú uniós előírásoknak, s hátrányosan érintik a gazdák piaci pozícióit.

 

Forrás: Euronews/agroinform.hu