Ha továbbra is olyan mértékben aknázzuk ki erőforrásainkat, mint most, 2050-re három Földnyi erőforrására lesz szükségünk. A nem megújuló erőforrások kérdése és a klímaváltozás megkövetelik, hogy 2050-re a társadalom a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaságra térjen át.

A jelenlegi válság rávilágított az erőforrások és a termelői és fogyasztói lánc hiányosságaira, és komoly csapást mért a kis- és középvállalkozásokra és az iparra. A körkörös gazdaság csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, miközben segíti a gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt.

Az EU cselekvési terve a körkörös gazdaság megvalósítására

A zöld megállapodásban szereplő, az EU 2050-re vonatkozó éghajlatsemlegességi céljával összhangban az Európai Bizottság 2020 márciusában új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet javasolt. Középpontjában a hulladékmegelőzés és -kezelés áll, célja a növekedés, a versenyképesség és az EU globális vezető szerepének fellendítése ezen a területen.

Az EP környezetvédelmi szakbizottsága január 27-én támogatta a tervet, és 2030-ra kötelező érvényű célkitűzéseket szorgalmazott a különböző anyagok felhasználására vonatkozóan. A jelentésről a februári plenáris ülésen szavaz az EP.

Váltás fenntartható termékekre

A fenntartható, éghajlatsemleges és erőforrás-hatékony termékek uniós piacának támogatása érdekében a Bizottság javasolja a környezetbarát tervezésről szóló irányelv kiterjesztését az energiával nem kapcsolatos termékekre is. A képviselők azt akarják, hogy az új szabályok 2021-ben lépjenek életbe.

Emellett támogatják a termékek tartósságának javítását, a "javítás eldobás helyett" elvét, és az úgynevezett javításhoz való jogot, amely minden fogyasztót megillet.

Fenntarthatóság a kulcsfontosságú ágazatokban

Ahhoz, hogy a körkörös gazdaság megvalósuljon, a fenntarthatóságot be kell építeni a termelői és fogyasztói lánc minden egyes szakaszába, a tervezéstől a gyártáson át egészen a fogyasztásig. A Bizottság cselekvési terve ezért hét kulcsfontosságú területet esetében határoz meg különböző lépéseket: műanyagok, textíliák, e-hulladék, élelmiszer, víz és tápanyagok, csomagolás, elemek és akkumulátorok, épületek és építkezés.

A műanyaghulladék csökkentése

Az EP támogatja a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát, amelynek célja, hogy fokozatosan beszüntesse a mikroműanyagok használatát.

Ide kattintva megtalálja cikkünket, amelyben összefoglaltuk, mit tesz az EU a műanyaghulladék csökkentése érdekében.

Textilgyártás

A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére, míg a ruhák csupán kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra ruházatként világszerte. Az EP-képviselők lépéseket javasolnak a mikroszálak csökkentése és a vízhasználat szigorítása érdekében.

Ide kattintva megtalálja cikkünket a textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatásáról.

Elektronikai hulladék

Az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. A Parlament szerint javítani kell az elektromos eszközök élettartamának javítását, és újrafelhasználhatóságukat is.

Élelmiszer- és vízellátás, tápanyagok

Az EU-ban termelt élelmiszerek 20%-a pocsékba megy. A képviselők a "termelőtől az asztalig" stratégia keretében többek között azt sürgetik, hogy ez az arány a felére csökkenjen 2030-ra.

Csomagolóanyagok

A csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságot ért el 2017-ben Európában. Új uniós szabályok biztosítják, hogy az EU piacán minden csomagolás újrafelhasználható vagy újrahasznosítható legyen 2030-ig.

Elemek és akkumulátorok

Az EP-képviselők vizsgálják a Bizottság javaslatát, amely szerint az uniós piacon forgalomba hozott elemeknek és akkumulátoroknak teljes életciklusuk során fenntarthatónak, nagy teljesítményűeknek és biztonságosaknak kell lenniük, gyártásuk során pedig meg kell felelniük az emberi jogi és társadalmi szabályokat érintő előírásoknak.

Építkezések és épületek

Az építkezések adják az összes hulladék mintegy 35%-át az EU-ban. Az EP-képviselők azt szeretnék elérni, hogy az épületeknek hosszabb élettartama legyen, és az építkezések során betartsák a környezetvédelemmel, erőforrások használatával és energiahatékonysággal kapcsolatos előírásokat.

Hulladékkezelés az EU-ban

A kommunális hulladék tizedét teszi ki annak a 2,5 milliárd tonna hulladéknak, ami évente keletkezik az EU-ban. Az EP sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák az újrahasznosítás mértékét, csökkentsék a hulladéklerakók használatát és minimalizálják a hulladékok égetését.

Forrás: Európai Parlament / www.fataj