A szakember szerint egészen jól kezdődött az év a méhészek szempontjából, bár voltak olyan gazdaságok, ahol problémát okozott az erős atkafertőzés.

A méhek jó erőben indulhattak, s a kellemes tavaszi időjárásban a fűz, mogyoró, valamint a gyümölcsök virágzása kedvezően alakult. Az első, talán legfontosabb méhlegelőnek a repce számít, azonban a dél-zalai városban és környékén viszonylag későn, április közepe táján indult a virágzása. Ráadásul a méhek alig egy hétig gyűjthettek jó minőségű nektárt, hisz’ a folytatásban beköszöntött az őszies időjárás, mely hűvös napokat és rengeteg esőt hozott. Fokozta a rossz helyzetet, hogy mindez egy hónapig tartott. Mire elkezdett javulni az idő, a növény elvirágzott, így a méhészek rendkívül kevés mézet pörgethettek ki

– mondta Somogyi Gyula, és mint hozzátette az akácvirágzás sem úgy alakult, ahogyan tervezték.

Egy-két nap kirepülés után 20 Celsius-fok alá zuhant a hőmérő higanyszála, így már nem volt nektárképződés. Bár a laikusok szerint látszólag komoly virágzás volt, mely után valószínűleg az idén sok akácmézet fogyaszthatnak. El kell keserítsük őket, a kellemetlen idő épp a legrosszabbkor csapott le, és a méhek nem gyűjthették be a megfelelő mennyiségű nektárt. Amikor újra melegedni kezdett a levegő, már késő volt

– mondta a szakember.

A vándorméhészek a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán található Zselic hárserdeit célozták meg, ám nekik is csalódniuk kellett. A sok csapadék használt a fáknak, felerősítette a nektárképződést, de a 38 fokos hőségben „leégtek” a virágok, így gyenge, közepes eredményt könyvelhettek el. Az akácpörgetéssel befejeződött a szezon a környéken. A gazdáknak a méh­családok beteleltetése mellett az atkairtásra, a családok élelemmel való ellátására kell figyelniük.

Ezért vásárolj termelőtől! Laboratórium is kimutatta: hamis a kínai méz

Több, Magyarországon forgalmazott mézet vizsgáltatott be az Országos Magyar Méhészeti Egyesület. A vizsgálatok során több mintában is hamis, kínai mézet mutattak ki a szakértők.

Vannak méhészek, akik idén nem tudtak akácmézet pergetni, vannak, akik egy átlagos évet talán megközelítő termést hoznak, de az országos eredmény azt mutatja, hogy egy átlagos év felét sem sikerül letermelni. Ez 4-6 ezer tonna akácmézet jelent, ami talán kielégíti a hazai fogyasztást, de exportra nem jut, miközben ez a legfőbb terméke a magyar méhészeknek. Ezt a kiesést nem tudjuk pótolni

– említette még májusban Bross Péter Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Az akácméz hordós (felvásárlási) ára 1 500.-Ft körül mozog kilónként, míg  a piacon 2 000.- Ft-tól kínálják. 

Címlapfotó: pixabay.com

www.sokszinuvidek.14.hu