Évek óta nő a cukorrépa termőterülete. Ennyire megéri termelni?

2024. július 12. 12:50
Az utóbbi 2 évben nőtt a cukorrépa termőterülete, ami akár örömhír is lehet, hiszen újabb termelők is vannak, de a jelenlegi rendszerben kevésbé hatnak a gazdálkodók az árviszonyokra.
Évek óta nő a cukorrépa termőterülete. Ennyire megéri termelni?
A cukorrépa meglehetősen vízigényes, csapadékos, vagy öntözött területeken lehet nagy hozamokat elérni – forrás: Pixabay
 
A cukorrépa-termelés bővülését segítené a sokat emlegetett állami cukorgyár elindulása. Ez mindenképpen üdvös lenne, mert monopolhelyzetet számolna fel. Időszakonként felröppenő híreken kívül konkrét tervekkel, gazdaságossági számításokkal alátámasztott koncepcióval még nem találkozott Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének elnöke és a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökhelyettese.
Nőtt a hazai cukorrépa-termőterület - Magyar Mezőgazdaság
– Most már lassan 10 éve téma az új cukorgyár és időről-időre felröppen a hír, hogy valaki tevékenykedik a fejlesztéssel kapcsolatban, akár maga az állam is, de én konkrét lépésekkel még nem találkoztam – szögezte le a szakmai szervezet elnöke. – Kíváncsi lennék például a tervezett helyszínre, gazdaságossági számításokra, illetve azokra az adatokra, melyek alátámasztják az esetleges beruházás létjogosultságát, illetve közelebb viszik azokat a megvalósításhoz, akik annak esetlegesen résztvevői lehetnek. "Felülről" ránézve a magyar piacra, azt gondolom, hogy mivel a 280 ezer tonna körüli hazai éves cukorfogyasztásnak 2022-ben csak közel 20 százalékát, 52 ezer tonnát, 2023-ban pedig ennek a dupláját, több mint 100 ezer tonnát termeltünk meg, akkor bizony, ellátásbiztonsági és piaci oldalról bőven lenne létjogosultsága egy második magyarországi cukorgyárnak.
 
– Amikor én elkezdtem tevékenykedni ebben az ágazatban, akkor még 11 (!) cukorgyár működött az országban, ehhez képest megdöbbentő, hogy ma csupán egyetlen üzem működik Kaposváron – folytatta az elnök. – Azt hiszem, a kapacitáscsökkentés, a cukorreform megvalósítása jobban sikerült, mint ahogy azt bárki szerette volna... Ha minden klappol, jó az időjárás és jó a termés, az egyetlen kaposvári üzem kapacitását figyelembe véve, nagyjából csak a felét tudjuk előállítani a hazai szükségletnek.
 
A szakember szerint tehát lenne lehetőség a cukorrépa-termelés volumenének további bővülésére, azonban ezzel is csínján kell bánni. Ha túl sokan fognak bele a termesztésbe Európában, akkor a képződő túlkínálat felboríthatja az árviszonyokat.
cukorrépa
Ha a cukrot megfizetik a vásárlók, az jó a termelőknek is – forrás: Pixabay
 
– Három-négy évvel ezelőtt 26-30 euróért termelték a cukorrépát a hazai gazdálkodók, ami rendkívül alacsony felvásárlási ár. Csak azért nem szűnt meg a termelés, mert a gazdák gépesítettek és nem akarták, hogy a speciálisan a cukorrépa termeléséhez köthető eszközpark használaton kívül álljon, és bizakodtak a jobb kondíciók elérésében is. Ezért inkább termeltek tovább – idézte fel a nehéz éveket a szakember. – Ha megnézzük azt, hogy mi állt a jelenség hátterében, akkor azt látjuk: ha nincs megfizetve a cukor, akkor a termelők nagyon rossz felvásárlói árakat kapnak és a kevesebb bevételből egyszerűen nem tudnak termelni. Tudni kell ugyanis, hogy a cukorrépa az egyik legköltségigényesebb, ha nem a legköltségigényesebb szántóföldi növénykultúra. A másik: ha szabadon, ráadásul olcsóbban jön az ukrán cukor a magyar piacra – mint ahogy láthattuk azt az elmúlt években – az árletörő hatással bírhat, ami magától értetődő módon szintén a hazai cukorgyártás jövedelmi pozícióit rontja. Ugyan korlátozták a behozható termékek körét, de érdekes módon a cukor kikerült ebből tavaly októberben. Ennek káros hatása volt a hazai cukorgyártásra és a hazai cukorrépa árára. Az ebből fakadó felvásárlói árcsökkenés a fogyasztó számára nem sokat jelent, de befolyásolhatja egy ágazat létét vagy megszűnését.
 
Az elnök hozzátette: a hazai cukorrépa-termelés mélypontja 2022-ben volt a megelőző évek alacsony felvásárlási ára miatt. A 2022-es mélypont a termelésben 8621 hektár hazai feldolgozású és 1057 hektár export, összesen 9678 hektár cukorrépát jelentett. Abban az évben már kedvezőbben alakultak az árak, aminek köszönhetően 2023-ban már 14642 hektárnyi hazai és export termőterületről beszélhettünk. Ez jelentős növekedés, ami idén folytatódott: a hivatalos, államkincstári regisztrált termelési adatok alapján jelenleg 16168 hektáron vetettek cukorrépát a gazdák Magyarországon. Ebből 15465 hektáron termelnek a Magyar Cukor Zrt. részére. A fennmaradó, több mint 700 hektárnyi cukorrépa kerül horvát exportra. 2022-höz viszonyítva 180 százalékos a cukorrépa termőterület-növekedése!
 
– Nyilván, ezzel arányosan nőni fog a hazai cukorelőállítás volumene is, amely elérheti a hazai fogyasztás (ami egyébként csökkenő tendenciát mutat) 50 százalékát. Erre hosszú évek óta nem volt példa – szögezte le Dorogi Árpád.
cukorrépa
Volt időszak, amikor csak azért termeltek tovább, hogy a speciális gépsor ne álljon kihasználatlanul – fotó: Horváth Attila
 
Felmerül a kérdés, minek köszönhető a bővülés, hiszen a klímaváltozás nem könnyíti meg a termelők dolgát, miközben a cukorrépa meglehetősen vízigényes növény. Másrészt a felvásárlói árak sincsenek az egekben, miközben a cukorrépa termelése magas költséggel jár.
cukorrépa
"Ha jó az időjárás és jó a termés, az egyetlen kaposvári üzem kapacitását figyelembe véve, nagyjából csak a felét tudjuk előállítani a hazai szükségletnek" – fotó: Horváth Attila
 
– Mindez valóban nagy kockázatot és fejtörést okoz a termelői körnek – válaszolt kérdésünkre az elnök. – Lényegi kérdés, hogy mennyi csapadékot kap a cukorrépa, ami lehetővé teszi, hogy nagy termésmennyiséggel tudják betakarítani, s megtérüljenek a költségek. A hektáronkénti ráfordítás bőven meghaladja az egymillió forintot, s erre rakódik még rá a betakarítás, a répa szállítása, logisztika költsége, amiből egyre kevesebbet vállal magára a cukorgyár. Ami a csapadékot illeti: nagy az eltérés az Alföld és a Dunántúl között, sőt, utóbbinál az északi és a déli részek között is van különbség. Ami az ágazatot segítheti, az az öntözött területek bővülése. Igaz, hogy a célzott vízkijuttatással tovább növeljük a költségeket, de stabilizáljuk a hozamot. Továbbá a bővülésre a cukor termelői árának alakulása is hatással van, mivel az ebből képződő cukorrépaár tartósan meghaladhatja az 50 eurót tonnánként. A felvásárlási árat pontosan még nem tudjuk, 2023-ban a garantált ár 45 euro volt, abban bízunk, hogy ez végül eléri, vagy tán meg is haladja az 50 eurót. Nagyon fontos tényezőről van szó, hiszen ez határozza meg a 2025 évi termelést.
 
Ugyanakkor az elnök mindenkit óva int attól, hogy kellő felkészülés és termelési tapasztalat nélkül fogjon bele a cukorrépa termesztésébe. Igen nagyot lehet vele bukni megfelelő szakértelem és gyakorlat nélkül.
 
Dorogi Árpád hozzátette: ha tovább folytatódik az elmúlt 1-2 évben tapasztalt gyors területbővülés, az Európai Unióban pedig ebben az évben 5,8 %-kal termelnek többet, mint a megelőző évben, akkor az minden bizonnyal hasonló tendenciát vetít előre a környező országokban is. Így rögvest túltermelés lehet, ami viszont igencsak visszavetné a felvásárlói árakat, s mindezek hatására kockázatossá válnának a befektetések megtérülései...
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

2023. március 21. 11:15
Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.
 
A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat tavalyi díjazottjának eredményei igen kecsegtetők, hiszen az ökogazdálkodás megvalósítása mellett abban is segítséget nyújthat, hogy ellensúlyozza a műtrágya-ellátás esetleges zavarait.

Hatalmas változás jön az agrártámogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzésekben

2023. február 10. 12:58
Dr. Feldman Zsoltot a PREGA-n kérdeztük az új precíziós pályázatról és a megújuló támogatási rendszer minden gazdálkodó számára fontos legnagyobb változásáról.
 
Hatalmas előrelépés az agrárdigitalizáció szempontjából a precíziós pályázat, és az új támogatási rendszerben is lesz folytatása. Milyen lesz majd az új felhívás?
 
Ami az Agrárminisztérium számára fontos cél, hogy az első körben nyertes 2700 gazdálkodón túl újabb gazdálkodói kört érjünk majd el. Az előző pályázatnak nagyon fontos eleme volt a precíziós gazdálkodást segítő szolgáltatások igénybevétele.